Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-15 / 137. szám

2018. JÚNIUS 15., PÉNTEK GAZDASÁG-BELFÖLD "J Tízmilliárd euróért szállnak ringbe az uniónál agrárfejlesztésekre Tíz ország összefogott Tíz közép- és kelet-euró­pai ország írt alá nyilatko­zatot együttműködésükről a mezőgazdasági fejleszté­sére lehívható uniós pén­zek arányának növelése ér­dekében. Brüsszel a 2021 és 2027 közötti új költség­­vetési ciklusban tízmilliárd eurót különítene el agrár­fejlesztési célokra. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FORRÁSOK A visegrádi né­gyek, illetve Bulgária, Horvát­ország, Románia, Szlovénia és a balti országok mezőgaz­daságának vezetői egyetér­tettek abban, hogy közös stra­tégiát alkotnak a BIOEAST néven elindított program­ban való részvételről - hang­súlyozta a közös nyilatkozat kapcsán Feldman Zsolt agrár­ügyi államtitkár. Az Európai Bizottság a 2021-27-es idő­szakra tízmilliárd eurót ja­vasolt agrárélelmiszerrel és A tehenészetek támogatásának szinten tartását szeretnék elérni Fotó: MTI biomassza alapú gazdaság­gal összefüggő kutatás-fej­lesztési tevékenységre, de Ke­­let-és Közép-Európa országai az elmúlt tíz évben összesít­ve is csak tíz százalék alatti részesedést szereztek meg az EU-nak az erre a célra fordít­ható forrásaiból. A közös nyilatkozatot alá­író országok kinyilvánítot­ták, hogy a régió fontosnak tartja a térségnek jelentős témák megjelenítését az Eu­rópai Bizottság munkaprog­ramjában, valamint olyan makroregionális kutatási és innovációs stratégiát alkot­nak, amely a főbb közös cé­lokat képes elérni és megva­lósítani. Az aláírók fontosnak tartják a vidéki térségek fel­zárkóztatását egy innovatív, integratív és klímatudatos növekedési modell kifejlesz­tésével. Olyan termelési rend­szerek fejlesztését is javasol­ták, amelyek egy-egy régióra jellemző végtermékeket gyár­tanak. Nagy István: Brüsszel ne a gazdálkodókon spórolja mega támogatásokat! Nagy István, az agrártárca ve­zetője a V4-elnökség miniszte­ri bábolnai zárókonferenciáján ismét megerősítette, nem tud­ják elfogadni az uniós közös ag­rárpolitika (KAP) Európai Bizott­ság által javasolt csökkentését, különös tekintettel arra, hogy a megjelent jogszabályi javasla­tok lényegesen több terhet róná­nak a gazdákra. Az Európai Bi­zottságjavaslata alapján a ma­gyar KAP-források - 2018-as összehasonlító áron - a közvet­len kifizetéseket illetően 16,4, a vidékfejlesztési támogatásokat illetően 26,6 százalékkal csök­kennének a 2020 utáni hétéves költségvetési időszakban. Kü­lönösen a tejelő és húshasznú szarvasmarhát tartókat, a juh­tartókat, a kertészeket meg a fehérjenövényt termesztő gaz­dálkodókat segítő, termeléshez kötött támogatások jelenlegi tá­mogatási szintjének megtartá­sa ígérkezik nehéz feladatnak. Nem kérhetünk többet a gaz­dáktól úgy, hogy közben a bizott­ság drasztikus mértékben csök­kenteni akarja a támogatásokat - emelte ki Nagy István. Hozzá­tette: a közös agrárpolitikából származó forrásokat továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. Nem változik a következő tanév hossza sem RENDELET Az utóbbi napok­ban sok találgatás volt azzal kapcsolatban, hogy jövőre vál­tozik-e az iskolai tanév hosz­­sza. A csütörtöki Magyar Köz­lönyben azonban megjelent Kásler Miklós az emberi erő­források minisztere rendele­té a 2018/2019. tanév rendjé­ről, ami pontot tesz a napok óta tartó vita végére. A taní­tási év hosszában, szerkezeté­ben az előző évek gyakorlatá­hoz képest nincs változás - kö­zölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Eszerint a kö­vetkező tanév 2018. szeptem­ber 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap 2019. júni­us 14-én, pénteken lesz, a tény­leges tanítási napok száma 181 nap. Az őszi szünet 2018. októ­ber 27-étől november 4-éig, a téli szünet 2018. december 22-étől 2019. január 2-áig, a ta­vaszi szünet pedig 2019. ápri­lis 18-ától április 24-éig tart. A tanév hossza jövőre egészen biztosan nem változik. Az érettségi, az országos kompetenciamérés, a célnyel­vi mérés időpontja nem vál­tozott, az idegen nyelvi mé­rést az intézmények kérésé­re két héttel korábban szerve­zik meg. Pénteken, június 15-én lesz a tanév utolsó tanítási nap­ja, ezzel több százezer tanuló számára kezdetét veszi a nyá­ri szünet. MW Az inflációval korrigálják majd a juttatást Értékálló nyugdíjak Ha jobban nő a gazdaság, meglesz a prémium is Fotó: Shutterstock Az infláció alakulása Magyarországon (1991-2018. január-május) - változás az előző év azonos időszakához képest MW-graflka, forrás: KSH REÁLÉRTÉK A 2019 januárjában a társadalombiztosítási nyug­ellátásról szóló törvény alapján esedékes nyugdíjemelés meg­határozásánál 2,7 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni - olvasható a 2019. évi költségvetés szerdán benyújtott javaslatában. Az előterjesztés indokolásá­ban az áll: a nyugdíjasok er­kölcsi és anyagi megbecsülé­se érdekében a kormány cél­ja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése mellett 2019-ben is, hogy az elért gazdasági növe­kedésből a nyugdíjasok is mi­nél nagyobb arányban része­sülhessenek. A kormány az időskori biz­tonság megteremtése végett to­vábbra is garantálja a nyugellá­tások értékállóságát az inflációt követő nyugdíjemeléssel, és az eredményes gazdaságpolitiká­nak köszönhetően megteremti a lehetőséget a nyugdíjprémium kifizetésére. A nők családi sze­repe elismeréséül pedig válto­zatlanul biztosítja a 40 év jo­gosultsági idővel rendelkező nőknek - életkortól függetle­nül - az öregségi nyugellátás igénybevételének lehetőségét. Az öregségi nyugdíjra szánt összeg nagyobb az ideinél a jövő évre tervezett büdzsében, 2773 milliárd forint lesz. Az árvaellátásra szánt idei 32,5 milliárd helyett keveseb­bet, 30 milliárdot fordítanak, özvegyi nyugellátásra az idei 348 helyett 357 milliárd forint jut. A nyugdíjprémium céltarta­léka jövőre mintegy 25 milliárd forint lesz. A nők korhatár előtti nyugellátására szánt keretösz­­szeg hasonló lesz az idei évihez. Varga Mihály pénzügymi­niszter sajtótájékoztatón azt mondta: a nyugdíjak a kor­mány vállalásának megfele­lően megőrzik reálértéküket. Hozzátette: mivel jövőre 2,7 százalékos inflációval számol­nak, így a nyugdíjakat is ilyen mértékben emelik. Amennyi­ben a gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti lesz, amire a tárcavezető szerint jó esély van, a nyugdíjasoknak prémi­umot fizet a kormány, ahogy ezt tavaly is megtette. Újság­írói kérdésre elmondta azt is, hogy 2011 és 2017 között a nyugdíjak reálértéke tíz szá­zalékkal nőtt. MW VÍZITÚRA Orbán Viktor és Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke tegnap átadták a Tokaji Vízitúra Központot. A kor­mányfő elmondta, ideje, hogy Magyarország sportszerető nemzet­ből sportoló nemzetté váljon. Európa jövőjéről az látszik, hogy csak azok az országok maradnak talpon, amelyekben jelen van a haza­­szeretet. Kiemelt cél, hogy 2030-ra Európa egyik legegészségeseb­ben élő nemzete legyen a magyar - mondta Orbán Fotó: MTI 7,3 százalékos béremelés jövőre Többet juttatnak a családoknak TÁMOGATÁS A családok támo­gatását nevezte a jövő évi költ­ségvetés egyik legfontosabb elemének Varga Mihály pénz­ügyminiszter. Novák Katalin család- és ifjúságügyért fele­lős államtitkár az Echo TV Na­pi aktuális című műsorában kifejtette: az a legfontosabb, hogy megőrizzük az eddig el­ért eredményeket, Magyaror­szág jelenleg kétszer annyit fordít családtámogatásra mint a fejlett országok átlaga. A jö­vő évi költségvetési tervezet egyik fő eleme a családok tá­mogatása, hosszú távon min­denki számíthat azokra a fi­nanszírozási formákra, ami­ket bevezettünk - jelentette ki Novák Katalin. A politikus reagált a Magyar Védőnők Egyesülete elnöké­nek nyilatkozatára is, amely­ben a védőnői hivatás anyagi elismerését kérik. Az államtit­kár megerősítette: napirenden tartják a kérést, hiszen a vé­dőnői hálózat megerősítése ki­emelt cél. A most zajló alkotmánymó­dosítási folyamatba bekerülhet az utcán élés tilalma. Ezzel kap­csolatban Novák Katalin hang­súlyozta: mindenki számára biztosítva van a kulturált körül­mények közötti élet. Hozzátette: nem természetes az, hogy köz­területen életvitelszerűen éljen valaki. Az államtitkár szerint a kormány megteremtette annak a lehetőségét, hogy azok az em­berek, akik nehéz helyzetben vannak át tudják vészelni az át­meneti időszakot. MW KÖZSZFÉRA A jövő évi költség­­vetés 7,3 százalékos béreme­léssel számol a közszférában - mondta el a Magyar Idők­nek Mészáros Melinda, a Li­ga Szakszervezetek elnöke. A kormány a szakszervezeteket arról tájékoztatta, hogy 11 mil­liárd forintos keretre pályáz­hatnának az önkormányzatok tisztviselőinek bérrendezésé­hez. Folytatódnak a béremelési programok, a rend- és a honvé­delem területén átlagosan 5-5 százalékkal nőnek a bérek. Az egészségügyiek keresete is tovább emelkedik, és 30 ezer központi közigazgatás terüle­tén dolgozó tisztviselő illetmé­nye is nő 25-30 százalékkal. Az Országos Közszolgálati Ér­dekegyeztető Tanács keretében folytatódnak a tárgyalások 160 ezer állami dolgozó munka­­vállaló keresetéről, akik a mi­nimálbérek emelésén túl sem­milyen bérrendezésben nem részesültek. Az ezzel kapcso­latos észrevételek megvitatása hamarosan elkezdődik. A kormány jövőre 10,3 szá­zalékos bruttó átlagkereset­emelkedéssel számol. A mini­málbér és a garantált bérmi­nimum is nő, pontos mérté­ke várhatóan az ősztől kezdő­dő bértárgyalásokon dőlhet el. A hatéves bérmegállapodás szerinti csökkentése a szociá­lis hozzájárulási adónak lehe­tőséget ad a keresetek dinami­kus felzárkóztatására. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom