Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-08 / 131. szám

2018. JUNIUS 8., PENTEK SPORT 15 Risztov Éva most nem szeretne beugrani a Balatonba Nincs szükség a seprűre Egyre többet és egyre haté­konyabban dolgozik Risztov Éva: London olimpiai bajno­ka úgy véli, a kommuniká­ció az egyik leghatékonyabb eszköz a fejlődéshez, és ez korábban hiányzott a sport­ágból. Kovács Erika/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Márciusban alakult meg az olimpiai bajnokok testületé, amelynek ön az elnöke - Eger­­szegi Krisztina és Hosszú Ka­tinka viszont továbbra sem tag. Nemrég úgy fogalmazott, nem lesz ez mindig így.- A magyar úszósport min­dig is szükségét érezte an­nak, hogy az olimpiai bajno­kok jelen legyenek a sport­ágban. Ezúttal még inkább így van - válaszolta Risztov Éva, a 2012-ben 10 kilométe­ren ötkarikás-elsőséget szer­ző úszó. - Formálódunk, ala­kulunk, olyan testületté kell válnunk, hogy Krisztina és Katinka is azt érezzék, jönni­ük kell.- Legendás történet: Egersze­­gi Krisztina hódmezővásárhelyi látogatása után fogadta meg, hogy olimpiai bajnok akar len­ni. Hosszú Katinkával pedig kü­lönösen jó viszonyt ápolt, gyak­ran voltak szobatársak, ami­kor pedig elkezdtek viccelőd­ni... Személyes célja, vágya, hogy ők ketten az OBT tagjai legyenek?- Igen, ők mindketten meg­határozó személyiségei az éle­temnek. Őszintén bízom ben­ne, hogy képesek leszünk va­lami olyat alkotni, tenni, ami vonzóvá teszi számukra a tag­ságot. Azonban nem szeret­nénk a hátukon felkapaszkod­ni, a kilenc olimpiai arany is kellően erőssé teszi ezt a csa­patot. Egyébként bármelyik taggal beszélgetek, előfordul, hogy még magamtól is meg­kérdezem: úristen, hogy ke­rültem én ide?!- Emlékezetesre sikerült győ­zelemmel.- Valóban, emlékeznek az emberek a londoni elsősé­gemre, és a mai napig sokan megköszönik nekem azt az él­ményt, amelyet akkor nyújtot­tam nekik.- Ezúttal viszont a másik olda­lon áll. Mégsem tud elszakadni az úszósporttól?- Nagyon tetszik az, ami most van. A szövetség vezető­je egy korábbi sportoló, olim­piai bajnok úszó Wladár Sán­dor személyében, sokkal in­kább sportolóközpontú a veze­tés. Látva, ami most van, már tudom, mennyi mindent lehe­tett volna korábban is orvo­solni - kommunikációval. Ez volt az elmúlt évtizedek legna­gyobb hiányossága.- És ezen a téren képes segí­teni?- Egyre többen felismerik, észreveszik segítő szándéko­mat. Sok sportolóval beszélget­tem, mindegyiküknek elmond­tam, hogy nyugodtan keressen meg, ha problémája van, talán tudok segíteni. Vallom, hogy mindent meg lehet oldani, min­dent elő lehet teremteni. Egyet azonban nem szabad: a sző­nyeg alá seperni bármit.- Szeretne most, ebben a kö­zegben sportoló lenni?- Ha ugyanitt állnék, mint ahol most, és emellett én len­nék a medencében is, akkor igen. Egyre jobban átlátom a szövetség, a rendszer műkö­dését, egyre jobban megér­tem, hogyan és miért nem tud­tam sok mindent megoldani a pályafutásom során. Most vi­szont nem rossz sportolónak lenni.- A jövő hétvégén Balatonfü­­red ad otthont a nyílt vízi úszók világkupa-viadalának. Érez va­lamiféle bizsergést e tekintet­ben?- Hogy szívesen úsznék-e? Határozottan nem. Nem sze­retnék beugrani a Balatonba. Öten Füreden Az olimpiai bajnokok testüle­tének öt tagja, Wladár Sán­dor, Szabó József, Gyúrta Dá­niel, Kovács Ágnes és Risztov Éva ott lesznek jövő szomba­ton Balatonfüreden a nyílt vízi úszók világkupaversenyén, il­letve a magyar úszás napján. „Mindannyiunknak elég sok elfoglaltsága van, így Füreden nem tudunk teljes ülést tar­tani, de öten azért átbeszél­jük a ránk váró feladatokat - mondta el Risztov. - Nehéz mindenkit egyszerre össze­hozni, de jó látni, hogy Gyúrta Dániel a nemzetközi színtéren is helyt áll, valamint hogy Cze­­ne Attila, Rózsa Norbert, Sza­bó József és Kovács Ágnes mennyi ötletet hoz, akárcsak Wladár Sándor. Mivel még új a szervezetünk, fontos felada­tunk az, hogy formáljuk, ala­kítsuk magunkat. Egy biztos: a sportolók segítése, támoga­tása, felkészülése áll a tevé­kenységünk középpontjában." Az ember folyamatosan tovább­lép, újabb és újabb célokat tűz maga elé, és azokért dolgozik. Akkor úszni akartam és olim­piai bajnok lenni, most már a civil életemben szeretném megvalósítani az álmaimat.- Mik azok?- Bár vannak céljaim, egy­előre még tanulok, figyelek és beszélgetek. Szeretek olyan emberekkel diskurálni, akik már elértek valamit: az oda ve­zető út nagyon érdekel.- Mit hozott magával a sport­ból ahhoz, hogy valóra váltsa álmait a civil életben is?- A kitartást, a soha nem adom fel érzését - és a nagy szívemet. A brit pilóta tovább javíthatja parádés, 60 százalékos kanadai statisztikáját Montreal már Lewis Hamilton földje FORMULA-1 Tíz verseny, hat di­adal. Lewis Hamilton az eddigi statisztikák és a Mercedes ak­tuális formája miatt is favorit­ként utazott Montrealba. Ha a Formula-l-ben létezik tökéle­tes pálya-versenyző párosítás, akkor Montreal és Hamilton kapcsolata ezek közé tartozik. A brit pilóta itt aratta pálya­futása első győzelmét 2007- ben, tíz futam alatt szerzett hat elsőséget Kanadában. Ennél több győzelemmel egyazon pá­lyán csak Michael Schumacher büszkélkedhet, aki szintén Ka­nadában hétszer, Franciaor­szágban nyolcszor nyert. Ará­nyaiban Hamilton nála is haté­konyabb, ő a montreali futamai hatvan százalékát megnyerte, és a hétvégén tovább javíthat­ja parádés statisztikáját. Noha a Mercedes teljesítmé­nye a szezonnyitó után kissé visszaesett, Barcelonában már önerőből szerzett kettős győ­zelmet, és az extrém kialakítá­sú monacói pálya után a hosz­­szú egyenesekkel és kemény féktávokkal tűzdelt montrea­li aszfaltcsíkon visszatérhet az élre. Noha a Red Bull végig uralta a monacói hétvégét, az utcai pálya minden szempont­ból az RB14-nek kedvezett, ami a kanadai helyszínről már nem mondható el - elég csupán a végeláthatatlan hátsó egye­nesre gondolnunk, ahol a Re­nault erőforrásai miatt Daniel Ricciardóék óriási hátrányban lesznek. Az ausztrált motorja megbízhatósági problémái is hátráltatják, és a fő komponen­sek cseréi miatt a rajtbüntetés tudatában volt kénytelen Ka­nada felé venni az irányt. Az egyetlen ismeretlen té­nyezőt a Ferrari jelenti, amely az első négy versenyhétvégén meggyőző teljesítményt nyúj­tott, de Barcelonában nagyon visszaesett. Sebastian Vettel Monacóban a második helyen végzett, egyelőre mégsem tud­ni, hogy a vörösök Montreal­ban melyik arcukat mutatják. Az biztos, hogy Hamilton ellen vért kell izzadnia annak, aki a győzelemre pályázik, ezen a pályán az ő klasszisa tizedmá­­sodpercekben mérhető. Az idő­mérőkön eddig egyetlenegy­szer, 2014-ben maradt alul ak­tuális csapattársával szemben, amikor Nico Rosberg 0,079 má­sodperccel legyőzte. A brit át­lagosan fél másodperccel gyor­sabb az azonos autót vezető tár­sainál. Hamilton azokon a pályákon nyújt domináns teljesítményt, amelyeken a kemény féktávo­­kon megvillanthatja kivéte­les precizitását - ezt erősítette meg Rosberg is, aki négy éven át volt a csapattársa: „Egysze­rűen fenomenális a féktávo­­kon. Hihetetlen, mennyire ké­sőn fékez, de mindig eltalálja a tökéletes pontot újra meg újra, körről körre. A kerékvetőket mindig a lehető legpontosab­ban érinti és nagyon gyorsan száguld át rajtuk. A kanadai pályán nagyon nehéz jó kört futni, és itt az ő mérnöki pon­tossága igazán kidomborodik.” De vajon ez elég lesz a hete­dik montreali győzelemhez? Zsoldos Barna/Nemzeti Sport Hamilton eddig hat futamgyőzelmet szerzett Kanadában Fotó: AFP Hamilton montreali statisztikája ÉV CSAPAT IDŐMÉRŐ VERSENY 2007 McLaren i. 1. 2008 McLaren 1. kiesett 2009 Nem rendezték meg a Kanadai GP-t 2010 McLaren 1. 1-2011 McLaren 5. kiesett 2012 McLaren 2. i. 2013 Mercedes 2. 3. 2014 Mercedes 2. kiesett 2015 Mercedes 1. 1. 2016 Mercedes 1. 1. 2017 Mercedes 1. 1. JEGYZET Bezzeg a mi időnkben... Buzgó József jegyzet@mediaworks.hu Ugye ismerős fordulat? Ami­kor én kissrác voltam (60-as évek), ugyanezt hajtogatták a felnőttek. Sopánkodtak, hü­­ledeztek, jaj-jaj, mi lesz a vi­lággal, az országgal, a sport­tal, a futballal, ha majd az én korosztályom felnő. Hiszen minket csak a szórakozás ér­dekel, képtelenek vagyunk normálisan élni, tanulni, sportolni, linkek vagyunk, mint a „kettes kolbász”, csak a hülyeségen, ökörködésen jár az eszünk. Bezzeg ők, meg a szüleik, nagyszüleik, ők igen, ők még tudták, mi az a kemény munka, a tisz­tesség, a becsület, a küzdés, a tenni akarás, az alázat... Amikor életemben elő­ször, 1964-ben egyedül ki­mehettem a Tatabányai Bá­nyász meccsére - akkori­ban még igen magasan ra­gyogott a magyar labdarú­gás csillaga. Mást sem hal­lottam az idősebb, tapasz­taltabb szurkolóktól a lelá­tón, mint hogy ezek a mai­ak (az akkoriak) - Géléi, He­­tényi, Juhos, Laczkó, Men­­czel, Szepesi, Bíró, Csernai, Szekeres, Deli - még a cipő­jüket sem köthetnék meg a régi játékosoknak. Hogy kik voltak ők? Grosics, Farsang, Guba, Peller, Szovják, Lahos, Dombai... A maiak már csak lézengenek, nagyképűsköd­­nek, alibiznek, tologatnak, húzogatnak, nyesegetnek, „erős” lövéseikre rászállnak a legyek, azt hiszik, elegen­dő a mezüket kiküldeni a pá­lyára, úgyis nyernek. A szív, a lelkesedés, az elkötelezett­ség ismeretlen fogalom ná­luk. Van viszont jampitem­­pó, brillantin, belőtt séró, ködvágó cipő, csőnaci, tviszt­­pulóver. Tudás, alázat, ered­mény - nincs. (Pedig volt.) Évek múlva újra hallottam: bezzeg a mi időnkben! Aki­ket tíz évvel korábban sza­­pultak, már abba a korba ér­tek, hogy ők lettek a régi me­nők, a nagyszerű, megsüve­­gelt spílerek, akik istenek voltak a Ságvári Endre úti katlanban. Ez a világ rendje. De tényleg az? És milyen lesz akkor, ami­kor a jelenlegi válogatott fo­cisták lesznek majd a régiek? Mit mondanak akkor a szur­kolók? Nem tudom, csak sej­tem. Szeretnénk azt hinni, hogy az Andorra és Luxem­burg ellen elszenvedett csú­fos „buktánál” nincs lejjebb. A fájó vereségeket, a meg­alázó méretes pofonokat nem akarjuk megszokni. Lé­teznek persze olyan sport­ágak, amelyekben a fasor­ban sem vagyunk, megszok­tuk az eredménytelenséget, a reménytelenséget, de a fut­ball más, ott erre még mindig képtelenek vagyunk. Mert az nem lehet, hogy szinte min­denhol rohamléptekkel fejlő­dik a sportág, új futballnem­zetek nőnek ki a földből, csak mi, magyarok toporgunk, forgolódunk egyhelyben. Vajon mi hiányzik a ma­gyar futballistákból, a mi já­tékosainkból, ami más or­szágok fiaiban megvan, vagy meglett?

Next

/
Oldalképek
Tartalom