Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-05 / 103. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2018. MÁJUS HÍREK Az oktatásról A KAZINCBARCIKAI Don Bosco Sportközpont „Mi a köze; mi a véleménye az Egyháznak...” című előadás-sorozatának ak­tuális része az oktatásról szólt április 10-én. Ternyák Csaba egri érsek, Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke és Áb­rahám Béla szalézi tartomány­főnök volt a kerekasztal-be­­szélgetés résztvevője. Ternyák Csaba egy kérdésre elmondta, hogy két esettől eltekintve, az Egri Főegyházmegye fenntartá­sában álló mintegy ötven intéz­mény mindegyikénél az egyház­­községek, az iskolaigazgatók, esetenként a polgármesterek tették meg az első lépést a ka­tolikussá válás útján. Gloviczki Zoltán a mai magyar oktatá­si helyzetet elemezve elmond­ta, hogy az elmúlt években újra van érdeklődés a pedagógus­­pálya iránt. Ábrahám Béla töb­bek között kiemelte a szalézi rend számára az iskolákban oly fontos nevelés kérdését is. Egriek a ministráns találkozón ÁPRILIS 7-ÉN ministráns találko­zót rendeztek Nyíregyházán a Szent Imre Katolikus Gimnázi­umban. A találkozó szentmisé­vel kezdődött, amelyet Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke mu­tatott be. Ezt követően a pap­növendékek vezetésével cso­portos beszélgetéseken vet­tek részt a megjelent minist­­ránsok, majd az egri Jézus Szí­ve Plébánia Ifjúsági Ének és Zenekara adott dicsőítő kon­certet, Boldogy-Szabó Levente előadóművész, zenész vezeté­sével. Az egyórás koncert köz­ben Füleczki István atya tartott elmélkedést a ministráns szol­gálat öröméről, a papi hivatás­ról és az emmauszi tanítványok útjáról. Hittanári képzések AZ EGRI Hittudományi Főisko­la a 2018/2019-es tanévben csak levelező tagozatos formá­ban indítja az osztatlan hitta­nári szakot (4 év). Újra indítják a katekéta-lelkipásztori mun­katárs alapszakot (3 év). A kép­zésekre az EGHF saját jelentke­zési lapján kell jelentkezni má­jus 15-ig. A következő tanév­ben is lesz pedagógusok szá­mára a 2 féléves hitoktatói szakirányú továbbképzés. Új képzésként indul az ének-zene tanárok számára a katolikus egyházi ének- és zeneoktató szakirányú továbbképzési szak, a képzést elvégzők kántorként tevékenykedhetnek. Bővebb in­formáció a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható. Szr-«T—f-. . IsTvaLrv Rádió és Televízió tfatoieFM96,l • E**rFM9L8 * Hatvwt FM M.O • Sáte«lj»újl>ety: FM 90.6 Syér©6»: FM 102,2 • Éne* FM 96.4 ■ T«MJ FM 101.8 ' TórMurantmlkiós FM 96,4 3300 Eger, Széchenyi u. 5. • Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: lnfb@szentlstvanradio.hu • Honlap: www.szentlstvenradlo.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES:. HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Bemutatjuk az egri érseki palota kiállításait 2016-ban nyitották meg az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpontot, mely a megújult érseki palota legrégebbi, középső részében került kialakításra. A Széche­nyi utca 3. sz. alatt található épület 1740-től az egri püspö­kök rezidenciája volt. Gazdag a központ kiállítási anyaga, az idelátogató turisták és diá­kok bepillanthatnak a püspöki könyvtárba, képtárba, ruhatár­ba, dolgozószobába és kincs­tárba. Megtekinthetik a Ma­gyar szentek és legendáik kiál­lítást, valamint az Egri püspö­kök és érsekek arcképcsarno­ka című tárlatot, emellett több időszaki kiállításnak is része­sei lehetnek. Hernádfői Csaba igazgatótól ka­pott tájékoztató alapján kiemel­nénk néhány műtárgyat, relik­viát, amelyek különösen népsze­rűek az idelátogatók körében. Ilyen például Bársony György eredeti miseruhája 1676-ból, il­letve Erdődy Gábor püspök gyö­nyörű arany és ezüst szállal hímzett palástja, amelyet Má­ria Teréziától kapott ajándékba, elismerésül azért, hogy ő vitte a magyar királynő megkoroná­zásakor a körmeneti keresztet 1741-ben. Gazdag a központ kiállítási anyaga A kincstárban látható tár­gyak jelentős része az egri ba­zilikából és az érseki palota ká­polnájából származik. Ezek kö­zül kiemelkedik az úgynevezett Szilassy-monstrancia (1752), amelyet az egri ferencesek ké­szíttettek a városi szenátor és Fotó: Balogh Ferenc rendházi jogtanácsos végrende­letének megfelelően. A szentség­tartó Szilassy János híres lőcsei ötvös mester munkája. A képtárban több figyelemre méltó alkotás látható. Ezek kö­zött említhetnénk Hendrick Ter Brugghen a Pipára gyújtó fiú cí­mű festményét, amely 1623- ban készült. Ugyancsak érté­kes látnivaló a Szent Sebestyént és Szent Domonkost aranyozott háttér előtt ábrázoló, 1360-1380 körül készült gótikus stílusú festmény, amely egy háromré­szes oltárkép (triptichon) jobb­oldali táblája lehetett egykor. A műalkotás készítője firenzei fes­tőművész, a korszak egyik ki­emelkedő itáliai mestere, Gio­vanni del Biondo volt. írott források, valamint az el­múlt években lezajlott falkutatá­sok alapján tudható, hogy a je­lenlegi kápolna elődje, miként részben a palota is, máraz 1730- as évekre elkészült Erdődy Gá­bor püspök megbízásából. Az ér­seki magánkápolnát a II. emelet­ről csodálhatják meg az érdek­lődők. Az állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is várják az ér­deklődőket. Augusztus 15-éig látható Székely Bertalan Egri nők című festményének kisebb vál­tozata, végleges vázlata, október 8-áig pedig a Mátraverebély- Szentkúti Nemzeti Kegyhely Mária kegyszobrának ruhái. Az intézmény munkatársai várják a látogatókat április 1-től szeptember 30-ig, keddtől vasár­napig 10 és 18 óra között. H.J. A HÓNAP VERSE Tűz Tamás Májusi dal Máriához Fönn a magasban a lánghevű nap megkoronázza a homlokodat. Szőnyeget sző a mező elibéd, rádragyog éjjel a csillagos ég. Téged dicsérnek a halkszavú fák, Rólad rebegnek az ajkak imát. Lomb ha susog s ha a szél dala száll, gondolatunk az egekbe talál. Végtelen tengerek csillaga vagy, lábadat mossa a hószínű hab. Tiszta szemedben a béke dereng, áhítatát híven őrzi a csend. Hódolatodra ha nyílik a szánk, szent neved így ejti: Édesanyánk! Tűz Tamás, született Makkó La­jos (1916 - 1992) magyar költő, író, katolikus pap. Iskoláit, köztük a Hittudományi Főiskolát is Győr­ben végezte. A második világhá­borúban a keleti fronton tábori lel­­készi szolgálatot teljesített, majd 1944-ben szovjet hadifogságba esett, 1947-ben, hazatérése után papként szolgált. Az 1956-os for­radalom után Nyugatra távozott, ahol a magyarság érdekében te­vékenykedett papként, költőként, irodalomszervezőként. Számos kötete jelent meg az emigráció­ban. Magyarországon az 1970- es évektől közölték verseit külön­böző folyóiratok. 1987-ben ad­tak ki válogatást költeményeiből (Hét sóhaj a hegyen, 1987). A ka­nadai Hamiltonban hunyt el; ham­vait hazahozták, Győrben helyez­ték örök nyugalomra. A szív jogán című posztumusz kötete 1993- ban jelent meg. Bemutatjuk a Szent Gellért-díjas tanárt Jézus szeretetét közvetíteni Székfoglaló a Szent István Akadémián Ötvösné Perge Edit a füzesabo­nyi Széchenyi István Katoli­kus Általános Iskola hitéleté­nek meghatározó személyisége, a Szent Gellért-díj ezüst fokoza­tát vehette át az egri baziliká­ban tartott tanévnyitón Ternyák Csaba egri érsektől. Ahogy az Intézmény vezetője, Nagy Ist­ván igazgató megfogalmazta: sokirányú szakmai képzettsé­ge nemcsak magas színvonalú nevelő-oktató munkájában tük­röződik, hanem az intézmény, a pedagógusok és a diákok hitéle­ti fejlődését elősegítő tevékeny­ségében is. Az iskola dolgozóit és diákjait folyamatos és aktív hitéleti tevékenységre bíztatja. Rendszeresen részt vesz a hétvé­gi szentmiséken és a katolikus egyházi ünnepeken. Példamuta­tó magánéletével és munkájával a tanítványai, a szülők és a mun­katársai megbecsülését is magá­énak tudhatja.- Katolikus családban nevel­kedtem. Fiatalként KALÁSZ- lány voltam, majd ifjúsági hit­­tanosként átéltem a közösség­hez tartozás élményét, amit én is át szeretnék adni a diákjaim­nak - mondta a kitüntetett. - A mai napig részt vállalok az egy­házközség életében felolvasás­sal, plébániai programok szer­vezésével. 1988-ban végeztem a Jászberényi Tanítóképző Főisko­lán. Kezdő pedagógusként a be­senyőtelki Dr. Berze Nagy János Általános Iskolában dolgoztam, s munka mellett elvégeztem a hitoktatói tanfolyamot és 1992- től hittant is tanítottam az isko­lában délutánonként. A hitokta­tással kapcsolatos ismereteimet szerettem volna bővíteni, ezért tanulmányaimat a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetemen foly­tattam, ahol hittanári képesí­tést szereztem. 25 éves pedagó­gusi szolgálat után lehetőségem nyílt, hogy munkámat a füzes­abonyi Széchenyi István Katoli­kus Általános Iskolában folytat­hassam. A tanítást mindig hiva­tásként éltem meg. Ebben a ka­tolikus iskolában lehetőségem van arra, hogy egész nap Jézus szeretetét közvetítsem a gyere­kek felé és ne csak elméjüket csiszoljam, hanem lelkűket is tápláljam. Jelenleg elsős osztály­főnök vagyok, emellett heti tíz hittanórát tartok az alsó tagoza­ton és a város két óvodájában is. Diákjaim rengeteg megyei és országos versenyen kiemelkedő helyezést értek el nyelvész, me­sevetélkedő és környezetisme­ret - környezetvédelem csapat­­versenyen. 2016-ban egy tanít­ványom a „Harmatcsepp” alsós országos hittanversenyen 1. he­lyezett lett. Nagyon sok programot szer­vezünk az iskolában és a plébá­nián, amivel a gyerekeket kö­zelebb visszük Jézushoz és az Egyház közösségéhez. A szen­tek életéhez kapcsolódva min­den évben megrendezésre ke­rül októberben a rózsafüzér ké­szítő verseny, Szent Ferenc-napi állatszépségverseny, november­ben Szent Márton-napi lámpás felvonulás. Iskolánk egyik sajá­tos programja a „Templomtúrák két keréken” elnevezést kapta. A környező települések temploma­it keressük fel kerékpárral, ahol megismerkedünk az adott temp­lom és védőszentjének történe­tével. Emellett már negyedik hittantáborunkra készülünk, amely mindig nagy népszerű­ségnek örvend. A táborok vezér­fonala a mindennapos ima mel­lett egymás szeretete, elfogadá­sa és segítése. Ez a lelkűiét vezet engem az otthoni családi életemben is. Férjemmel 21 éves házasok va­gyunk, fiunk, Máté születése óta a férjem beteg, 10 éve kere­kesszékben él. Isten szereteté­­ből és az egymás iránt érzett szeretetből erőt merítve, az is­kolai szolgálat után, férjem min­dennapjainak megkönnyítésén és megszépítésén munkálko­dunk gyermekemmel. Homa János 2018. április 9-én tartotta szék­foglaló előadását Dr. Dolhai La­jos, az Egri Hittudományi Főis­kola rektora, akit 2017 decem­berében a Szent István Tudomá­nyos Akadémia rendes tagjává választottak. A száz tagból álló tudományos testület (nyolcvan rendes, tíz tiszteleti és tíz külső) tudós tag­jai titkos szavazással választot­ták meg az elnök (Erdő Péter bí­boros), a főtitkár (Barna Gábor) és az osztályelnök (Kuminetz Géza professzor) ajánlására. Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal kö­szöntének a hívek a katolikus templomokban. A „litánia” kifejezés a görög „litaneuó” - könyörgök szóból származik. Az V. században je­lentette azt a könyörgő imádsá­got, amellyel különféle szándéko­kért imádkoztak. A VII. század­ban kialakult már a ma is ismért formája: az előimádkozó szándé­kaira a hívek válaszolnak. Legősibb a Mindenszentek li­tániája, mely a keresztelési litur­giából önállósult ősi könyörgő imádság; szerkezete mintája lett a későbbi litániáknak. A loretoi litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert „loretói litánia” a Loreto városá­nak bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol 1575- től (mások szerint már 1400-tól) minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszönt-Székfoglaló előadását most tartotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. Já­nos Pál pápáról elnevezett dísz­termében. Az előadásának cí­me: Az Eucharisztia teológiája és a Missale Romanum. Előadá­sában kifejtette, hogy a liturgia, illetve a liturgikus imádságok­ból kiindulva is összefoglalhat­juk az Eucharisztia teológiáját, sőt az Egyház Eucharisztia ér­telmezése legmélyebben és leg­­átfogóbban a liturgiában áll előt­tünk. ve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretóban járt és meg­hallotta ennek éneklését, átvet­te imakönyvébe és terjesztet­te. VII. Orbán pápa 1691-ben ki­adott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban ké­szült Mária-litániákat, és egye­temes használatra a „loretoi litá­niát” rendelte el. XII. Leó pápa ezt 1886-ban megújította. Az 1917-es Egyházi Törvény­­könyv később enyhített ezen a rendelkezésen, és pápai jóváha­gyáshoz kötötte nyilvános hasz­nálatukat, a Jézus neve, a Jézus Szíve, a Szent József és a Krisz­tus vére litánia kapta meg a jó­váhagyást. A II. János Pál pápa által jóváhagyott új Egyházi Tör­vénykönyv a megkötéseket még tovább könnyítette. Nemrég jelent meg az Isten­­tiszteleti és Szentségi Kongre­gáció „Népi ájtatosságokról” szó­ló dokumentuma, amely szintén jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének e tiszteletre méltó módját. Tél.* ffa• '*i5iV;S1 *|Á" MM * . . s j -i M « * 1 . 1 > I ■ s ■ * Á ^ n 4, V o « * W * * ■ r ^@ 'Ä' Májusi litánia A gyermekek lelkét is igyekszik táplálni

Next

/
Oldalképek
Tartalom