Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-31 / 124. szám
SPORT 15 2018. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Varga, Lanzafame és Novothny is hajt a gólkirályi címre Hárman a koronáért JEGYZET Szalagcím Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Szombaton többek között az is kiderül a labdarúgó NB I zárófordulójában, hogy ki lesz a 2017-2018-as bajnokság gólkirálya: a ferencvárosi Varga Roland és a kispesti Davide Lanzafame lépéselőnyben van a riválisokkal szemben, de az Újpest támadója, Novothny Soma is kacérkodhat a címmel. Zombori András/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS A múlt vasárnap választ kaptunk a bajnokság talán legfontosabb kérdésére: a Videoton megnyerte a versenyfutást a Ferencvárossal szemben. A bajnoki cím tehát - története során harmadszor - a székesfehérvári klubhoz került, de természetesen a 33. fordulóban is lesz még miért izgulni. Többek között az utolsó játéknap ad választ arra, melyik csapat lesz a harmadik, melyik két együttes búcsúzik az NB I-től, és az is akkor derül ki, hogy ki szerzi meg a gólkirályi címet. A zárófordulót a ferencvárosi Varga Roland és a Budapest Honvéd olasz légiósa, Davide Lanzafame várja a legkedvezőbb helyzetből, mindketten tizenhét gólt szereztek. De azért az Újpest támadója, Novothny Soma is joggal bizakodhat, ugyanis csak egyet-Varga Roland, Davide Lanzafame és Novothny Soma is az NB I legjobb góllövője lehet Fotók: MTI, MW len találattal marad el a riválisaitól. „Egy forduló van hátra a bajnokságból, a hátrányom egyetlenegy gól. Nyilván gondoltam arra, hogy jó lenne valahogy ledolgozni. - mondta Novothny Soma, aki pályafutása toronymagasan legeredményesebb idényét produkálja. - Egy hónappal ezelőtt úgy tartottam ebben a témában: a gólkirályi címet elcserélném a Magyar Kupa megnyerésére és a bajnoki bronzra. A véleményem azóta sem változott. A kupát már megnyertük, és van esélyünk dobogón végezni a bajnokságban. Óriási ajándék lenne, ha mellette gólkirály is lehetnék, de inkább a harmadik hely legyen meg. Ami a góljaim számát illeti, nincs miért elégedetlenkednem: éppen a dupláját szereztem, mint az eddigi legjobb idényemben. Varga Rolandnak és Davide Lanzafaménak jobbak az esélyei, de az sem kizárt, hogy ledolgozom a hátrányom, és végül hármas holtverseny lesz az élen.” Ha valóban így alakul, az kuriózum lesz, azonban nem egyedi eset. Eddig csak egyszer, az 1958-1959-es bajnokságban fordult elő, hogy három labdarúgót „koronáztak” meg: akkor azonban Kisuczky Róbertnek (Csepel), Monostori II. Tivadarnak (Dorog) és Tichy Lajosnak (Bp. Honvéd) tizenöt-tizenöt gól is elég volt az elsőséghez. Nyilván nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy az utolsó játéknapon esetleg a cím védője, Éppel Márton „megszórja” magát, vagy Böde Dánielnek sikerül minden, ám mindkettőjüknek tizenhárom gólja van (őket a tizennégy gólos Danko Lazovic előzi még meg), azaz lemaradásuk viszonylag nagy. Nem kizárt, hogy a nyolcszoros válogatott Varga Roland akkor is gólkirály lesz, ha szombaton Balmazújvárosban esetleg nem talál be. Az viszont biztos, hogy a huszonnyolc esztendős szélső pályafutása legjobb idényét produkálja. A 11. forduló után már tizenkét gólja volt, és bár a folytatásban a teljesítménye némileg visszaesett, csapata húzóemberének bizonyult. „Nem igazán hoz lázba az a kérdés, hogy gólkirály leszek, vagy sem, ugyanis nem úgy alakult számunkra a bajnokság, ahogy szerettük volna - mondta a Ferencvárost erősítő Varga Roland. - Nyilván örü-lök, ha esetleg az lesz a helyzet, hogy senki sem szerez nálam több találatot, de mindenki elhiheti: elcserélném a címet a bajnoki aranyra. Persze tisztában vagyok vele, hogy korábban még egyetlen idényben sem szereztem ennyi gólt, de a futball csapatjáték, és nekem a csapat sikere lett volna a legfontosabb.” A zárófordulóban a Honvéd Lanzafaméval a Vasast, az Újpest Novothnyval a Debrecent fogadja. ,u: Akár hármas holtverseny is kialakulhat az élen Juhász Roland a BL vagy az Európa-liga csoportkörébe vágyik a Videotonnal Nem többen, hanem többek lettek LABDARÚGÁS Egy fordulóval az' NB I zárása előtt biztos lett a Videoton elsősége, a fehérváriak csapatkapitánya, Juhász Roland pedig a hetedik bajnoki címét ünnepelhette.- Ezek szerint decemberben három évvel hosszabbította meg szerződését.- Miből gondolja?- Abból, hogy a hétfőbe nyúló fieszta keretében világgá kürtölte, hogy tíz bajnoki címig nem akar megállni. Most tart hétnél.- Ez pontosan így hangzott el, de azt már nem tettem hozzá, melyik bajnokságban vágyom még elsőségre. Lehetek még aranyérmes húsaiban vagy az öregfiúk-bajnokságban is... Az igazság az, hogy nem három évre köteleztem el magam, a harmincöthöz igencsak közel nem is várhattam el, hogy hoszszabb távra szóló szerződést kínáljanak nekem. Hogy őszinte legyek, én sem tudom, menynyi van még bennem. Nyilván azt remélem, hogy sok, de biztos nem lehetek benne. Most mentálisan és fizikálisán is remek állapotban vagyok, és amíg ez nem változik, szeretném a Videotont segíteni. Ha már azt érzem, hogy nem a hasznára, hanem a kárára vagyok a csapatnak, felteszem magamnak a kérdést: eljött-e az idő a búcsúra? A válasz pedig borítékolható.- Az ünnepi beszélgetés lassan átmegy búcsúinterjúba. Mentálisan, fizikálisán is remek állapotban van Fotó: Meder István- Isten ments! Nagyon bol- esztendeje még nem keseregdog vagyok. Iszonyúan akar- hettünk a második hely miatt, tam ezt a bajnoki címet. Két majdhogynem bravúr volt, hogy Elhunyt Kovács Ferenc Tegnap tragikus hirtelenséggel, 84 éves korában elhunyt Kovács Ferenc, a Videoton tiszteletbeli elnöke, egykori legendás edzője. A Videotont három ciklusban, összesen öt szezonon keresztül irányította, egy bajnoki ezüst- és két bronzérem mellett legnagyobb sikere az volt, hogy az 1984- 1985-ös idényben a döntőig (amit összesítésben 3-1-re veszített el a Real Madrid ellen) vezette az UEFA-kupában a csapatot. Vasárnap a helyszínen ünnepelte a fehérváriak harmadik bajnoki sikerét a Pancho Arénában. Horváth Ferenc vezetésével ezüstérmesek lettünk, de a tavalyi bajnokságot mi rontottuk el. Az ideit viszont profi módon lehoztuk.- Május 5-én „csak” döntetlenre végeztek a Ferencváros ellen, a legfőbb vetélytárs egypontos előnnyel várhatta az utolsó négy kört. Ekkor sem aggódott?- Azért nem, mert úgy értékeltem: hiába áll előttünk a Fradi, a kiélezett csatát mi bírjuk jobban idegekkel. A döntetlen után sem tört ki pánik a csapatunk háza táján, ellenkezőleg, a nyugalom volt az úr. Meg voltam győződve arról, hogy a Ferencváros nem nyeri meg az összes hátralevő mérkőzését. A kérdés csak az volt, ha hibázik, kihas^náljuk-e a lehetőséget. A Vasas és a Honvéd megtette nekünk azt a szívességet, hogy pontokat vett el a Fraditól, mi pedig éltünk a felkínált eséllyel.- Tanultak az egy éve történtekből?- Sokkal jobban kezeltük a helyzetet. Sem az öltözőben, sem azon kívül nem éreztem feszültséget, senki nem vált görcsössé a téttől. Úgy fest, erre volt szükségünk.- A télen több játékos kénytelen volt kiköltözni az első csapat öltözőjéből, vezetőedzőjük, Marko Nikolic szerint frissíteni kellett a levegőt. Csapatkapitányként hogyan élte meg ezt?- A szünet a legjobbkor jött nekünk, mert a Magyar Kupából kiestünk, az őszi szezon utolsó két meccsét pedig elvesztettük a Fradi, illetve a Haladás ellen. Ami azóta történt, azt bizonyítja, hogy a döntés a csapat javát szolgálta. Amiként az is, hogy erősödött a keret. Akik hozzánk igazoltak, egytől egyig hozzá tudtak tenni a játékunkhoz. Nem kiegészítő emberek kerültek hozzánk, az érkezésükkel nem többen, hanem többek lettünk.- Marko Nikolic azt mondta, a főtáblára kerülés nem reális cél, de álmodni lehet róla, dolgozni pedig nemcsak hogy lehet, érdemes érte. Egyetért a vezetőedzővel?- Nem azért, mert ő a „főnök”, de igen. Sok mindentől függ, mire visszük ezen a téren. Tavaly az Európa-liga harmadik selejtezőkörében kiejtettük a Bordeaux-t, ám a rájátszást elvesztettük a verhetőnek vélt Partizánnal szemben. A szerencsén, vagyis a sorsoláson is múlhat, meddig jutunk el, no meg azon is, hogy sikerül-e úgy erősíteni, mint télen. Hálás vagyok a sorsnak, mert a karrierem során megannyi szép pillanatban volt részem, de az még hiányzik, hogy egy magyar klub labdarúgójaként pályára léphessek akár a Bajnokok Ligája, akár az Európa-liga csoportkörében. Ha ez is megadatna, úgy vonulhatnék vissza, hogy amire vágytam, elértem. Pietsch Tibor/NS Ha szakad a szalag, nincs menekvés. Amikor ezzel együtt sérülnek az izmok és az inak, akkor pedig szinte borítékolható, hogy a sportolói pályaív lejtmenetbe vált. Ha korábban azt gondoltad, ifjú barátom, hogy betegként az éjszaka a cimborád, akkor ez a tézis felülvizsgálatra szorul. Ollózásos gólok, kapásból megeresztett lövések, cselek, kötények és a végén győzelmek mámora az álmok világában maradva próbál helyet követelni magának. De ott nincs sok hely. Nincs, mert sűrű forgolódás és lepedőgyűrés közepette is csak nagy sokára találod meg a szűk mezsgyén mozgó pozíciót, ahol egy kis megnyugvásra, fájdalommentes pihenésre lelsz. Ha úgy érzed, hogy a meglehetősen összetett feladatot jelentő műtét után már csak felfelé vezet az út, akkor még nem éltél eleget ahhoz, hogy rájöjj, ez mellékvágány. Sínen csak abban az esetben lehetsz, ha van erőd, kitartásod és kellő motivációd az újrakezdésre, a futballistalét megvalósításához. Az orvos, aki előtte azt jósolta, hogy soha többé nem lépsz pályára, segítőkész ugyan, de az igazi teher akkor is a te térdedet nyomja, ha lekerül róla a jégakku. Ha az első lépések a járógép és a mankó elhagyását követően még bicegősek, akkor rájössz, hogy bizony sok, nagyon sok munkára lesz szükség a hajlítási szög javításhoz. De nem adod fel annak ellenére sem, hogy mindenki lemondott rólad, elengedte a kezed, elengedte a lábad. Te nem engedted el az álmaidat. Hiába ajánlotta fel a klubod, hogy fizeti tanulmányaidat, továbbra is ragaszkodtál ahhoz, amit a fejedbe vettél. Ami éltetett addig a szörnyű véget ért mérkőzésig, amely után az orvosok azt mondták, ez a futballtörténelem egyik legcsúnyább sérülése. Kétezertizenhat szeptember tizennegyedikét sosem fogod elfelejteni. Huszonegy gyötrelmekkel teli hónap után azonban megmutattad, hogy van élet a - majdnem - halált követően. Nap nap után, lépésről lépésre haladva küzdöttél, magad előtt látva a célt. A kezelések, a gyógytorna, a rehabilitáció soha véget nem érőnek tűnő, olykor reménytelennek látszó sorozata végén aztán megtörtént a csoda: a Borussia Dortmund tehetséges olasz védője újra edzésbe állhatott. Húszévesen ismét jöhet a labda, mehet a passz. Viszszatért az életkedv, szövődhetnek a merészebb tervek. A folytatás már nemcsak vágy, hanem realitás. Az akarat diadalt aratott. Tudjuk, Dario Scuderi a játékával szeretne a címlapra kerülni. Övé a szalagcím!
