Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-30 / 123. szám
2018. MÁJUS 30., SZERDA GAZDASÁG y Orbán: Hódítói és nyertesei szeretnénk lenni a digitális világnak „Hazánkban van tudás” 0 0 0 ERICSSON & «mCSSOft ERICSSi Egy mindenkiért, mindenki egyért... Orbán Viktor és az Ericsson vezérkara az átadóünnepségen Fotó: Vémi Zoltán Százmilliárd forintnyi lakáshitelt nyújtottak FOGYASZTÓBARÁT Idén május végére meghaladhatja a 100 milliárd forintot a bankok, takarékok által folyósított minősített fogyasztóbarát lakáshitelek állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, márciusban közel 18, áprilisban mintegy 21 milliárd forintnyi új fogyasztóbarát lakáshitelt folyósítottak. E hiteltípusnál április végén közel 87 milliárd forintra hízott az állomány. A lakossági ügyfelek több mint háromnegyede (76 százaléka) már fix kamatozással vette fel lakáshitelét márciusban. Az-ügyfelek leggyakrabban 5 évre fixálták kamataikat, ezek teszik ki a hitelállomány 55 százalékát. A tízéves kamatperiódusú fogyasztóbarát hitelek aránya 25, a hároméveseké 13 százalék volt, míg a változatlan kamatozással hét százalék élt. Egy átlagos fogyasztóbarát lakáshiteles ügyfél 10,81 millió forintnyi kölcsönt vett fel 16,6 éves futamidőre. Az átlagos hitelösszeg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének mintegy 55,5 százalékát tette ki. Ezeknek a lakáshiteleknek 88 százalékát használt lakás (62 százalék) vagy használt lakóház (26 százalék) vásárlására igényelték, míg e kölcsönök 5 százalékának segítségével korábbi (kedvezőtlenebb) jelzáloghitelüket váltották ki. MW Amerikában a magyar tudósokról azt mondták, hogy a Marsról érkeztek. Lehet, hogy onnan érkeztek, de nekünk a Földet kell jobbá tennünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitóünnepségén. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INNOVÁCIÓ Az Ericsson korábbi elnöke állítólag azt mondta, hogy az Ericsson mindig oda költözik, ahol a tudás van. Magyarországon pedig tudás van - mondta a megnyitón Orbán Viktor. A Műegyetem és az ELTE közvetlen közelében álló, most átadott Ericsson Házban az irodák mellett az épületben kapott helyet a svéd cég egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, az ország egyik legnagyobb szerverterme, valamint az Ericsson innovációs műhelye, az Ericsson Garázs is. Ehhez a névhez a kormányfő külön gratulált a cégnek. A magyarok ma már újra elhiszik, hogy többre képesek, mintsem hogy ügyesen lavírozzanak és alkalmazkodjanak; Magyarország ma már nemcsak mer gondolkodni, hanem időnként mer magyarul gondolkodni - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: ez látható az adórendszeren, a költségvetési gazdálkodáson, a befektetés-támogatási rendszeren, a külpolitikán, a határvédelmen vagy a migrációs politikán is. A saját logikánkat követjük, ehhez jó adottságaink vannak, a svédekhez hasonlóan egyedülálló a nyelvünk és egyedülálló az észjárásunk - jelezte. Kiemelte: a telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is. Puskás Tivadarnak köszönhetően Magyarország gyorsan a távközlés élvonalába került - emlékeztetett. Ez az Ericsson alapítójának, a svéd telekommunikáció atyjának, Lars Magnus Ericssonnak is feltűnt, 1911- ben az első külföldi beruházó Magyarországon ebben a szektorban az Ericsson volt - idézte fel Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően, a magunk akarata szerint a valóságot is képesek vagyunk hajlítani. Politikusként ebben látom az innováció lényegét.” Orbán szerint a magyar politika vezetőinek meg kell érteniük-, hogy aki helyt akar állni a küzdelemben, annak meg kell tanulnia ezt a digitális világot, „hódítói és nyertesei szeretnénk lenni ennek a világnak”. Az az ország, ami ebből kimarad, az hosszú időre lemaradhat. Ezért hozták létre Palkovics László innovációs minisztériumát is, hogy le ne maradjunk a jövőről - mondta. Sokkal kevesebb magyar dolgozik külföldön, mint véltük A középmezőnyben állunk EU-átlag alatt a munkanélküliség Fotó: Shutterstock EU-STAT1SZTIKA Az Európai Unió 28 tagországa között Magyarország a 13. a külföldi munkavállalás szempontjából, azaz 12 uniós államban magasabb a munkaerőpiaci elvándorlás mértéke, mint nálunk. Az EU statisztikai hivatala most közzétett adatai szerint nem számít jelentősnek a külföldön munkát vállaló magyarok aránya: a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka, azaz 325 ezer magyar dolgozik más uniós tagállamban. Az arány csak a nyugati tagországokban alacsonyabb, illetve a 2004-től csatlakozott 14 ország közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az unió egészének lakosságát nézve az arány 3,8 százalék. Az áprilisi országgyűlési választás előtt a legtöbb ellenzéki szereplő azzal kampányolt, hogy a kormány hibája miatt valósággal menekülnek Magyarországról a munkavállalók - emlékeztet a Magyar Idők.- A friss adatok mindenképpen ellentmondanak azok-Elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását kedden az Európai Parlament (EP). A 456:147 arányban jóváhagyott új szabályok célja egyrészt nagyobb védelmet biztosítani a kiküldött dolgozóknak, akiknek a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörül-Romániából 2,6 millióan mentek el nak a véleményeknek, amelyek elsősorban az elvándorlást teszik felelőssé a munkaerőhiány kialakulásáért, ráadásul a fél-egymillió elvándorolt magyar dolgozóról szóló hírek sem valósak - nyilatkozta a lapnak Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejmények járnak majd, másrészt a vállalatok számára igazságos versenyhelyzetet teremteni. A fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, ez egyszer meghosszabbítható 6 hónappal. A módosítás előírásai nem érintenék a fuvarozókat, róluk külön szabályokat hoznának. lesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Elmondta: a 325 ezer főbe nemcsak az életvitelszerűen külföldön élők tartoznak bele, hanem az ingázók is - tehát az a 75-80 ezer ember, aki Ausztriába jár át dolgozni, vagy csak bizonyos időközönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németországban. Nagy-Britanniában 98 ezerre teszik a magyarországi születésű munkavállalók számát. Az Eurostat módszertana az unió minden tagállamában egységes, és nem az állampolgárságot veszi alapul, hanem azt, hogy az adott országban született munkavállaló jelenleg hol dolgozik. Nálunk a 20-64 éves korcsoportban ez a szám 6,250 millió fő. Szalai Piroska elmondta azt is, hogy nyolcszor annyi román dolgozik külföldön, mint magyar. A visegrádi országok közül pedig csak Csehországban kisebb a külföldi munkavállalás mértéke, míg a lengyeleknél a negyedik legmagasabb ez az arány. A rendszerváltás előtt 70 ezer körül mozgott a külföldön munkát vállalók száma, a 2000-es évek elején lépte át a százezer főt, jelentősebben pedig 2012 után nőtt az arány; az unión belül ekkor vált teljesen nyitottá a munkaerőpiac. Ezzel szemben 2016-ról 2017-re már jelentősen csökkent ez az arány, a mértéke tízezer volt, szemben a 2014-ről 2015-re mért 50 ezer fős bővüléssel. MW Minden ötödik Az Eurostat szerint az EU-ban Romániából vándoroltak el a legtöbben, a 20-64 éves korcsoport 19,7 százaléka, tehát minden ötödik ember. A más tagállamokban dolgozó románok száma 2,6 millió fő. A korcsoport munkavállalóinak elvándorlási aránya Románia után Litvániában, Horvátországban, Portugáliában, Lettországban, Bulgáriában, Írországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Észtországban, Szlovákiában és Görögországban is nagyobb, mint Magyarországon. Hazánkban az uniós átlagnál nagyobb a diplomás elvándorlók aránya, számuk nagyjából 119 ezer fő. MAGYARORSZÁG A február-áprilisi időszakban 32 ezerrel, 177 ezerre csökkent a regisztrált munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest, ez pedig 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát mutat - jelentette be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A pénzügyi tárca szerint az alig négyszázalékos munkanélküliségi rátával hazánk az uniós tagországok rangsorában a negyedik helyen áll. Az adatokra reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, számít arra, hogy a kedvező irányú tendencia részben a hatéves bérmegállapodásnak és a folytatódó lakásépítéseknek köszönhetően a jövőben is fennmarad. Miközben tovább bővült a foglalkoztatás, a külföldön, illetve a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma csökkent - emelte ki. Varga Mihály a foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések közül példaként említette még az öt éve működő munkahelyvédelmi akciót, amely révén Magyarországon a 15-24 éves korosztályban uniós átlag alattinak számít a munkanélküliség. Horváth András, a Takarékbank elemzője a KSH friss adai fényében azt várja, hogy a foglalkoztatottak száma az idén nyáron - a 1980-as évek eleje óta először - átlépi a 4,5 milliót. Virovácz Péter, az INC Bank vezető elemzője szerint az adatok arra utalnak, hogy az ország munkaerőpiaca elérkezhetett az egyensúlyi szinthez. MW Egyre több közmunkást terelnek át a reálgazdaságba Fotó: MTI Új uniós szabályozást szavaztak meg
