Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-04 / 102. szám

g MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 4., PÉNTEK Sikeres a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi programja „Marhajó” kilátások a pusztán Nagy egyetértésben legel a dél-hevesi gulya Galéria: Heol.hu Fotó: Lőrincz Rebeka (Folytatás az 1. oldalról) TARNASZENTMIKLÓS A Betyár­páskomig vezető aszfaltút azt a benyomást kelti az emberben, hogy a világ vége legfeljebb már csak egy kőhajításnyira le­het onnan. Szerencsére rendben megérkeztünk a rendezvény színhelyére, melyet méretes sá­tor, nemzeti parkos járgányok, kicsivel arrébb pedig tanyasi épületek körvonala jelzett; kö­rös-körül napszítta füves pusz­ta, melyet minden valamirevaló magyar ember jól ismer, mint a Hortobágy jellegzetes látképét. Pedig Dél-Hevesben járunk, a Hevesi Füves Puszták Tájvédel­mi Körzetben Hamvajáráson. Átalakuló táj, megszűnő élőhelyek A Bükki Nemzeti Park Igazga­tósága 1993-ban vonta védelme alá a Hevesi-sík, Gyöngyösi-sík és Hevesi-ártér értékes, a táj ere­deti állapotát még reprezentáló pusztai területeket. Egykor a vi­dék felszínét a Tisza és mellék­folyói formálták; kiterjedt mo­csárvidékről, vad folyású pata­kokról, gazdag erdőségekről és hatalmas pusztákról regélnek a régi térképek. Nyomon követhe­tő az emberi jelenlét is, mely a víznél is erősebb tájformáló erő­nek bizonyult: a mocsarakat le­csapolták, a kanyargó vízfolyá­sokat egyenesre szabott meder­be terelték, az erdőket kivágták, hogy helyet nyerjenek a szántó-HIRDETÉS földi műveléshez, és a termelés áldozatává váltak a puszták is. Napjainkban a táj egykori képét a füves puszták idézik, melyeknek kezelése és a gaz­dag élővilág megóvása a terü­leten dolgozó természetvédelmi szakemberek felelőssége - és mint kiderült, jó rálátást, átfogó tudást, leleményességet igényel. Az élővilág kényes egyensúlyára ügyelnek A természetes élőhelyek felszámolása, a kultúrtájak kialakulása veszélyezteti az ott honos állatfajok megmaradását. A Szent György-napi szakmai rendezvény két fő pillére a sza­lakóták és kék vércse védelmi programja volt; mindkét madár- ■ faj állománya jelentősen meg­csappant a modernizált gazdál­kodás térnyerésével, azonban a Bükki Nemzeti Park munkatár­sai biztató eredményekről szá­moltak be. Kecskés Dóra a Szalakóta Life+ programot bemutatva el­mondta, az élőhelyek megszű­nésével Olaszország és Dánia területéről már teljesen eltűn-SZPONZORÁLT TARTALOM tek a szalakóták, és hazánkban is csak szigorú védelemmel le­het az állományt fenntartani és növelni. A szakértő munká­nak hála az 1993-ban összeszá­molt 40 pár szalakóta helyett ma már 189 párra rúg a madár­faj képviselőinek száma a tájvé­delmi körzet területén. Ugyancsak hasonló előrelé­pésekről számolt be a sátor ér­deklődő közönsége előtt Bor­­báth Péter, aki a Kék vércse Life+ programról tartott rövid előadásában rávilágított, hogy a pályázati forrásból megvaló­ingyenes hallásvizsgálat, folyamatos szakorvosi jelenlét, személyre szabott ellátás, tb-támogatott készülékek, legújabb technológia, kiváló minőség, megfizethető ár, 8 márka, 8 rendelő. Kelet-Magyarország legnagyobb halláscentruma Eger, Dobó tér 2. Minden hétköznap 8-tól 16 óráig 36/792-978 acusticus www.acusticus.hu, info@acusticus.hu Már elérhető a hallókészülékek legújabb generációja Kitárul a világ Túlzás nélkül állítható, hogy egy forradalmian új technológi­ának köszönhetően a hagyomá­nyos hallókészülékek lassan a múltat jelentik. Jobb, természe­tesebb hallás, kevesebb erőfeszí­téssel járó beszédértés, nagyobb kényelem. Többek között ezeket nyújtja viselőjének ez az újsze­rű megoldásokat alkalmazó ké­szülék. Nem kell többé attól tarta­nia, hogy egy nagyobb asztaltár­saságban lemarad a fontos infor­mációkról, az új technológiának köszönhetően ugyanis kevesebb erőfeszítéssel is zökkenőmentes beszélgetéseket folytathat. Az új technológia egyik nagy előnye, hogy 30 százalékkal javítja a be­szédértést, a készülék viselőjé­nek a legnagyobb kihívást jelen­tő helyzetekben, zajos környezet­ben is lényegesen könnyebbé te­szi a beszélgetések követését. A készülék a hagyományos esz­közökhöz képest 50-szer gyorsab­ban dolgozza fel a hangokat, ame­lyekről teljes képet nyújt az agy­nak, miközben viselőjének lehető­sége van eldönteni, melyik hang­ra szeretne koncentrálni a sok kö­zül. Az előző generációs készülé­kekhez képest 50-szer gyorsabb feldolgozási teljesítményhez tár­sul még, hogy másodpercenként több mint 100-szor elemzi a kör­nyezetet. Képes pontosan megkü­lönböztetni a beszédet a háttér­zajtól, és lehetővé teszi a külön­féle hangforrások eredetének be­azonosítását is. Folyamatosan sza­bályozza a környező hangok egy­máshoz viszonyított erejét, így biztosítja a kiegyensúlyozott és kellemes hangzást. Az új techno­lógia egyedülálló kedvező hatása­it kutatásokkal is igazolták: az új­szerű megoldásoknak köszönhe­tően hangzása az előző generációs készülékekhez képest sokkal job­ban hasonlít a természetes hallás­hoz, így viselője a készülék hasz­nálatát egyáltalán nem érzi teher­nek, fárasztónak. És ami szintén nem elhanyagol­ható: elegáns és diszkrét, népszerű fül mögötti stílusban és nyolc kü­lönböző színben érhető el. Teljesen új dizájn jellemzi, a hangerő és a programok kezelését pedig egyet­len intelligens, intuitív nyomó­gombbal kezelheti. _______________________________________*340076* suló projekt egyik hozadéka épp a kihajtási ünnep, mely évek óta hasznos fórumot biz­tosít a területen gazdálkodók és a természetvédők számára. Tóth László, a dél-hevesi táj­egység vezetője ugyancsak a jó viszony fenntartása mellett foglalt állást: az alapítás óta el­telt huszonöt év legnagyobb ta­nulsága, hogy gazdálkodás és természetvédelem nem léte­zik külön-külön - nagyon fon­tos, hogy a két fél megismerje és tiszteletben tartsa egymás érdekeit. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Parki Termék véd­jegy. Esély a helyi értékeknek Életem legfinomabb virslijét majszolva a betyár-páskomi pusztán egyetértéssel nyugtáz­tam a gazda azon kijelentését, miszerint a szürke marha hú­sa semmivel sem értéktelenebb a fősodratú fajtákéinál, csupán elkészítésének módját kell jól ismerni. A rendezvényen jelen lévő gazdák termékei a Nem­zeti Parki Termék védjegy el­ismerésben részesültek, mely egyúttal segítséget is jelent a magas minőségű árucikkek ér­tékesítésében, hiszen a védje­gyes termékek számára a nem­zeti parkok folyamatos piacot biztosítanak. így a gazdák köz­vetlen haszonhoz jutnak, a ter­mészetvédelem pedig környe­zettudatos gazdálkodókat nyer. HIRDETÉS Szürke marha és madárvédelem Déltájt végre elérkezett a kihajtás ideje: a tekintélye­sen hömpölygő szürkemarha­­gulya birtokba vette a friss, harsanó füves legelőt. Még mindig nem tűnt egyértel­műnek a viszony a négylábú­ak és a területen élő madarak közt, azonban Rónai Kálmán­ná igazgatónő készséggel se­gített feltárni az összefüggést: az elhanyagolt pusztákon fel­növő fű és terjedő nád ellehe­tetleníti, hogy a madarak táp­lálékhoz jussanak a növény­zetben. A szakemberek meg­oldást keresve a gyökerek­hez nyúltak: a Szalakóta Life+ program keretében egy 96 egyedet számláló szürkemar­­ha-gulyát telepítettek a terü­letre, mely kiválóan karban­tartja a szikes pusztát, így a madarak ismét táplálékra lel­nek és otthont keresnek ter­mészetes élőhelyükön. Jelen­létükkel pedig visszaáll a táp­láléklánc kényes egyensúlya, mely alapja minden, a termé­szetben végzett emberi tevé­kenységnek is. A hamvajárási kihajtás ősi hagyományt idéz, egy­úttal megmutatja: a fenn­tartható gazdálkodás nem új keletű találmány, de az egyensúly helyreállítása ta­lán fontosabb, mint valaha. Lőrincz Rebeka Ha szeretné, hogy véleménye, á ötletei, Á javaslatai és információi minél előbb eljussanak szerkesztőinkhez, újságíróinkhoz, küldjön e-mailt: eol@heol HIRDETÉi ílíTtniO L $101 _____— Májusban Kövesse folytatásos kriminovellánkat! 1 f í mi f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom