Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-03 / 101. szám

12 KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 2018. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK Volt egyszer egy nyeregbe pattant csapat Lóháton követték régen a forró nyomot Hetesy Nándor volt a speciális rendőrcsapat megszervezője és parancsnoka Beküldött fotó Börtönből verte át a sértettet, egy évet ül HEVES Csalás vétségében mondta ki bűnösnek a Hevesi Járásbíróság S. H. M. vádlot­tat, akit letöltendő szabadság­vesztés-büntetéssel sújtottak. A döntésről szerdán dr. Pus­kás Csilla, az Egri Törvény­szék sajtószóvivője tájékoztat­ta a Hírlapot. A bíróság történeti tényál­lásként állapította meg, hogy a terhelt 2016 januárja és szep­tembere között jogerős bün­tetését töltötte. Megszerezte a zárkatársa részére a fegyinté­zet által kapcsolattartói mobil­­telefonként adott készüléket. Annak a korlátozását feloldot­ta, s a mobilba SIM-kártyát helyezett el. S. H. M. felhívta a későbbi sértettet, akit jog­talan haszonszerzési célzattal megtévesztett. Közölte vele, hogy egy nyereményjátékon 120 ezer forintot nyert. Valót­lanul azt állította, hogy az il­lető a nyereményéhez úgy jut­hat hozzá, ha egy bankautoma­tánál az általa megadott szám­sort a billentyűzeten beüti. Valójában azonban a börtön­ben lévő terhelt útmutatásával félrevezette a telefonbeli part­nerét, aki ennek következté­ben két SIM-kártyára négy­szer összesen 60 ezer forintot töltött fel. Közölte a sértettel: 120 ezer forintot nyert Ezután a bírósági indoko­lás szerint a vádlott hitegette a sértettet, mondván, várjon, amíg a nyereménye megérke­zik, majd a telefont letette. Persze, a becsapott ember sosem jutott hozzá a nyere­ményhez, nem is juthatott, hi­szen az nem is létezett. A ter­heltnek már a hívás megkez­désekor sem állt szándékában nyereményben részesíteni a hiszékeny személyt, arra lehe­tősége sem volt. A bűncselek­ménnyel okozott 60 ezer forint kár az eljárás során nem térült meg. A Hevesi Járásbíróság S. H. M.-et, mint többszörös visz­­szaesőt, egy év börtönbünte­tésre ítélte, mellékbüntetésül ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. Sz. Z. A fénykorában nyolc lóból és ugyanennyi egyenruhás­ból álló csapat nemcsak a bűnmegelőzésben, hanem a rendőrség népszerűsítésé­ben is jeleskedett. Szilvás István ausi30@gmail.com EGER Orosz Dezsőné 1992 októberében levelet küldött a megyei rendőr-főkapitány­nak: „A Braun-völgyi telek­­tulajdonosok nevében köszö­­netemet szeretném kifejezni a lovas rendőrök megjelenésé­ért... Amióta a járőrpárok vé­­gigportyáznak a dombok kö­zött, az ott dolgozók, és jóma­gam is megnyugvással nyug­tázzuk, hogy a közbiztonság javult” - írta.- A180 centi magas lovak és a nyergükben ülő, ugyancsak jól megtermett rendőrök tekin­télye meghozta az eredményét - erősíti meg a Braun-völgyiek véleményét a levél címzettje, dr. Lantos Bálint nyugalma­zott r. dandártábornok. A megyei rendőr-főkapi­tányság akkori vezetője ma is úgy véli, jó kezdeményezés volt a lovas járőrszolgálat lét­rehozása. A határőrség egyik megszűnt kerületétől megkap­hatták a lovakat, Cukorkát, Bo­rókát és Apajt, majd a többie­ket. Ott volt Hetesy Nándor, a lovak megszállott szerelme­se, aki a nyolc lóból és ugyan­ennyi rendőrből álló csapatot megszervezte, de kellett hozzá az is, hogy az Egri Rendőrkapi­tányság nyitottsága is. Az egyenruhás lovasok és a délcegen masírozó pompás négylábú társaik a speciális rendőri csoport az 1992. április 1-jei megalakulás utáni so­­mogysárdi kiképzés után lép­tek először szolgálatba.- A fő cél az annak idején a hétvégi házas külterületeken igencsak elszaporodott betöré­ses lopások megelőzése, a sző­lőtáblák, a pincék fokozott el­lenőrzése volt. Rendszeresen portyáztunk a város perem­kerületeiben, a Népkertben, a strand környékén, de időn­ként még a belvárosba is fel­tűntünk - mondja Hetesy Nán­dor nyugalmazott r. főtörzs­zászlós, akinél rátermettebb vezetőt nem is találhattak vol­na. Imádta a lovakat, már kis­srác korában „kocsis úr” akart lenni, még ma is a négylábúak körül ténykedik. Rendőrként is példásan szolgált, amit a ki­érdemelt elismerések - köz­tük a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, a Szent György Lovagrend Észak-ma­gyarországi Nagypriorátusá­­nak oklevele - is bizonyíta­nak. S azok a szakmai ered­mények, amelyeket beosztott­jaival - Katona Edittel, Borbás Gáborral, Faragó Attilával, Ko­vács Györggyel, Szaka János­sal, Tóth Attilával, Tóth László­val és Tóth Péterrel - együtt el­értek. Azt, hogy ismerték és elismerték őket az itt élők, a rosszban sántikálók pedig tar­tottak tőlük. Volt, hogy igazol­tatás során csíptek el tolvajt, máskor forró nyomon halad­va kerítették kézre a ráchegyi táblákról szőlőkarót és drót­huzalt ellopó banda tagjait.- Emlékezetes egy meccs, amikor a vesztes Diósgyőr szurkolói balhéztak a vasútál­lomásnál. Már-már veszélyez­tették a kollégáinkat, ezért oda siettünk. A két lovas rendőr megjelenése azonnal lehűtötte a kedélyeket - meséli Katona Edit főtörzszászlós, aki a Gö­döllőn, majd Tarnamérán tel­jesített lovas szolgálat után ke­rült az egriek közé. Társainak, s Prince nevű lovának akkor mondott búcsút, amikor 2004 májusában - anyagi, s rend­őr-szakmai okok miatt - fel­oszlatták a csapatot.- A lovakat mindenki szere­ti, akár járőröztünk, akár ren­dezvényeken voltunk, az em­berek érdeklődve jöttek oda hozzánk - mondta a jelen­leg gépkocsizó járőrvezető, Bélapátfalván szolgáló Katona Edit, aki vallja, hogy - bár je­lenlegi beosztásában is jól érzi magát - számára a közrend­­védelmi munka a lóval együtt volt teljes. Ünnepi verekedés a zárkában karácsonykor (Folytatás az 1. oldalról) EGER A vádlott ezen nagyon fel­dühödött, s - a béke és szere­tet ünnepe napján - igencsak emelt hangon tette szóvá a sze­metelést a zárkafelelősnek. Ve­le korábbi nézeteltérések miatt egyébként sem volt jó viszony­ban, ám az illető nő közölte: nem neki kell majd eltávolí­­tania onnan á morzsákat, ha­nem másnak. Ezzel a magya­rázattal azonban nem érte be a terhelt, s ketten nagyon ösz­­szevesztek. A cella rendjéért felelős fogvatartott odalépett a még mindig háborgó asszony­hoz, s ki akarta venni a ke­zéből a partvist, amire az tá­maszkodott. Ekkor a vádlott az eszköz nyelével a rabtársa felé csapott. Annak először még si­került két kézzel ráfognia a fa­­rúdra, s kivédeni az ütést, de -. s ezt már képtelen volt meg­akadályozni - a támadó a hajá­ba markolt, és a földre rántotta őt. Ezt követően fölé hajolt, s ál­dozata fejét a zárka betonaljza­tához verte mindaddig, amíg a többiek közbe nem léptek. A feltételes sza­badágra bocsá­tás kizárása is indítvány A bántalmazásnak komoly következményei lettek. Az or­vos szakértő később kiadott szakvéleménye szerint a sér­tett a bántalmazás nyomán a teste több részén zúzódáso­­kat és felkarcsonttörést szen­vedett, utóbbi pedig nyolc na­pon túl gyógyuló, súlyos sérü­lésnek számít.- Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség - közölte befejezé­sül a Hírlappal dr. Szalóki Zol­tán - súlyos testi sértés bűn­tettének elkövetésével vádolja az egyébként különös vissza­esőnek minősülő fogva tartott asszonyt. A vádhatóság a vád­lottal szemben főbüntetésül végrehajtandó börtönbünte­tés kiszabására, valamint ar­ra is indítványt tett, hogy a bí­róság a terhelt esetében zárja ki a feltételes szabadságra bo­csátás lehetőségét. A bűnügyben első fokon az Egri Járásbíróság hozza majd meg az ítéletet. Sz. Z. Nemzetközi elismerés a járőröknek Annak idején - A ló a rendőr­ségnél címmel - Svájcban ál­lították össze azt a kiadványt, amely átfogó képet ad a külön­böző országokban tevékenyke­dő lovas rendőrök munkájáról. Ebben a kötetben - egy-egy máltai, francia, német, hol­land, portugál, spanyol, belga, svéd és svájci egység szerep­lésén túl - terjedelmes, fény­képekkel illusztrált cikk mu­tatja be a hajdani egri csapat mindennapi életét. Jó hírüknek köszönhették, hogy egy ízben meglátogatta őket még a bel­ga lovas csendőrség parancs­noka is, aki nagy elismeréssel szólt az itt látottakról. Ugyan­csak emlékezetes, hogy a ta­pasztalatcserén a megyében tartózkodó holland rendőrök nyeregtakaróval ajándékozták meg őket, egy svájci rendőrnő kimondottan azt kérte felette­seitől, hogy az egri csapatnál tölthesse a kötelező szakmai gyakorlatát. A résztvevőkben még él a három települést érintő 1999 júliusi felhőszakadás emléke Ismeretadás, gyakorlat a vízkár elkerüléséért DÉL-HEVES Hevesvezekény, Pély és Tarnaszentmiklós te­lepülések köteles polgári vé­delmi szervezeteinek bevoná­sával szervezett a napokban képzést és gyakorlatot a Gyön­gyösi Katasztrófavédelmi Ki­­rendeltség. Annál is inkább indokolt volt ennek megtar­tása, mert ezen a vidéken a fő veszélyeztető tényező az ár- és belvíz kialakulása. Az elméleti oktatás kereté­ben Magda István tű. alezre­des, a kirendeltség polgári vé­delmi felügyelője kitért a Ti­szán és a Hanyi-éren előfor­duló árvízi, illetve helyi víz­kárjelenségekre és az elle­nük való védekezési módok­ra. Tájékoztatást adott a véde­kezésben történő közreműkö­dés jogi hátteréről is. Előadá­sában mindezeken túl kiemel­te, a térségben élőknek tudni­uk kell, hogy a településeiken áthaladó vízfolyások és pata­kok milyen veszélyeket rejte­nek magukban és milyen fe­ladatokat kell végrehajtani a felkészülés, a beavatkozás és a helyreállítás időszakában, melyeket szemléletes példák­kal illusztrált. A jelenlévők közül is sokak­ban élt még az 1999 júliusi fel­hőszakadás emléke, amikor a három település teljes lakos­sága védekezett megfeszítet­ten. A védekezés szakmai is­mereteit Német János, a Kö­­tivízig kiskörei szakaszmér­nökségének területért felelős belvízvédelmi vezetője ismer­tette. A résztvevők gyakorlati fe­ladatokat is végrehajtottak. Köztük szerepelt szabályos homokzsáktöltés, nyúlgátépí­­tés és bordás megtámasztás, ellennyomó medence és szi­vattyúállás kiépítése. A Kö­­tivízig és a katasztrófavéde­lem szakemberei bemutatták azokat a védekezés során ki­emelkedő jelentőségű fogáso- Gyakorlati feladatok homokzsáktöltéssel Fotó: Gyöngyös Kvk kát, melyek sokat segíthetnek egy tényleges esemény felszá­molásában. Mindenki meg­tanulhatta, hogy mi történik például akkor, ha egy zsákba nem a megfelelő mennyiségű homok kerül. Tudni kell, amel­lett, hogy nagyon nehéz a túl­­töltött zsákok emelése, nem is lehet belőlük jó vízzáró képes­ségű ideiglenes védművet épí­teni. A képzés és a gyakorlat ta­pasztalatait dr. Zólyomi Géza kirendeltségvezető foglalta össze és értékelte. A települé­sek polgármesterei és a részt­vevők is megerősítették, hogy ezek a képzések és gyakorla­tok hasznosak. Sz. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom