Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-09 / 81. szám
2018. ÁPRILIS 9., HÉTFŐ A vállalkozóknak megéri a nyugdíjasok alkalmazása 22 ezren dolgoznak a szövetkezetekben Lezárult a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket népszerűsítő 21 fórumos országos roadshow. A Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) elnöke, Túri Dénes a Világgazdaságnak elmondta: már 114 nyugdíjas-szövetkezet alakult meg, csaknem 22 ezres taglétszámmal, van közöttük olyan, amelyik kétezres létszámmal büszkélkedhet. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MUNKAERŐPIAC Túri Dénes, a a Közész elnöke információi szerint a nyugdíjas-szövetkezetek tagjai főként a kiskereskedelemben, üzletekben, a csomagolóiparban dolgoznak, valamint takarítanak, de az ipar egyéb területeiről is érkeznek megkeresések, sokan tapasztalt szakmunkásokat keresnek. Túri korrektnek tartja azt a - már az új parlamentre váró - módosítást, hogy a nyugdíjas-szövetkezeteknek az árbevétel 85 százalékát ki kell fizetniük a tagoknak. Az elnök szerint a maradék 15 százaléknak elégnek kell lennie a működésre. A Közész célja, hogy valamennyi közérdekű nyugdíjas-szövetkezet csatlakozzon hozzájuk. Sokrétű adatbázist terveznek arról, hogy a nyugdíjasok milyen ágazatban milyen jellegű munkát végeznének szívesen, s erre hány órát fordítanának hetente. Az érdekképviseleti szövetség további törvényalkotási javaslatokat is tenne, sőt, Túri Dénes szerint szükség van a marketingtevékenység bővítésére is. A vállalkozók egy része ugyanis még nem értesült arról, hogy szövetkezeten keresztül alkalmazhatnak nyugdíjas munkaerőt, s arról sem, hogy a nyugdíjas-szövetkezeti tagok jövedelmét csupán a Magyarországon csaknem 2,7 millió nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű ellátást kapó ember él. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly májusi adatai szerint hetvenezren dolgoznak 15 százalékos szja-teher csökkenti, míg a szövetkezet mentesül a szociális hozzájárulási adó (19,5 százalék) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék) fizetése alól. A rendezvénysorozaton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is kampányolt a nyugdíjasok szövetkezeti munkavállaa nyugdíj mellett. A 65 év feletti foglalkoztatottak aránya Magyarországon 2,4 százalék, miközben az EU átlaga 5,6 százalék, Norvégiában pedig 10,8 százalék. lása mellett. A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc korábban elmondta: mintegy 200 ezer fő hiányzik a versenyszférából, ellenben évente csaknem 40 ezer fővel apad a hazai munkaerő-kínálat. Szerinte ennek három oka van: a mintegy 400 ezer magyart érintő elvándorlás külföldre, a romló demográfiai helyzet, továbbá a foglalkoztatáspolitikai problémák, például a közfoglalkoztatás korábbi túlburjánzása, a képzés gondjai. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: szükség lenne nyugdíjas dolgozókra a versenyszférában, elsősorban a feldolgozóiparban és a kereskedelem-vendéglátás ágazatban. Van még pótolnivaló Hamarosan gyógyíthatóvá válhat az Alzheimer-kór Az agyra költjük a legtöbbet Freund Tamás: a megelőzés olcsóbb, mint a gyógyítás Fotó: MTI EGESZSEG „Belátható időn belül gyógyíthatóvá válhat az Alzheimer- és a Parkinson-kór is” - nyilatkozta a Manager Magazinnak Freund Tamás. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója elmondta: amint megfejtjük a betegségek mögötti idegsejthálózati vagy molekuláris mechanizmusokat, megvan az újabb gyógyszercélpont. Freund Tamás nemrég - Buzsáki Györggyel és Somogyi Péterrel együtt - megkapta az agykutatás Nobel-díjának tekinthető Agy-díjat. Kutatócsoportja az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, a szorongás vagy a Parkinson-kór neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott. A szakember szerint a társadalom számára a megelőzés sokkal olcsóbb, mint a gyógyítás, de ehhez az adott betegség teljes körfolyamatát ismerni kell. Harminc európai ország agyi betegségekből eredő éves költsége 2010-ben elérte a 798 milliárd eurót, ami több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei összesen. Freund Tamás elmondta: míg egyes betegségek miatt a páciens gyakran hamar meghal, addig egy autizmussal vagy skizofréniával született gyermek leél egy teljes életet. Ez gyakran azzal jár, hogy az egyik szülő nem tud munkát vállalni, a beteg folyamatos orvosi ellátásra, gyógyszerre, ápolásra szorul és nem tud dolgozni. Egy ilyen élethelyzet tehát igen költséges, a költségek pedig összeadódnak, nem csak a patikában otthagyott összeg terheli az érintetteket. A fejlett világ betegségterhének egyharmadát az agyi rendellenességek adják. Megelőzésük és kezelésük stratégiai jelentőségű a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából is - vélekedik a magyar kormány. Ezért a 2013 és 2017 között 12 milliárd forintos támogatással elindított Nemzeti Agykutatási Program (NAP) a következő négy évben 6,5 milliárdos forrásból folytatódhat. Az újabb fázisban a társadalmat leginkább nyomasztó betegségek, a szorongás, a depresszió, az epilepszia, a stroke, az Alzheimer- és a Parkinson-kór felismerésére és gyógyszeres kezelésére összpontosíthatnak. Freund Tamás elmondta: az agykutatási programban dolgozó kutatóknak köszönhető a felfedezés, hogy az internetfüggőség a drogfüggőséghez hasonlóan agyi szerkezeti elváltozást okoz, emellett fontos lépéseket tettek az autizmus, a migrén és a skizofrénia gyógyítása felé is. Szerinte a kutatások irányait az is tematizálja, hogy egyre inkább terjed a krónikus stresszhez kapcsolódó depreszszió, szorongás és pánikbetegség is. Ennek egyik okozója az információrobbanás, ami nélkül ma már nem tudunk élni. Ez a száz év, melynek során megjelent a telefon, a rádió, a tévé és az internet, az evolúciós időskálán csak egy pillanat, vagyis teljesen reménytelen, hogy az emberi agy biológiailag alkalmazkodjon hozzá. MW GAZDASÁG y Magyar példa Sitkéi Levente jegyzet@mediaworks.hu A magyarság csendesen, békében összegyűjtött Európa-szerte 1,2 millió aláírást az őshonos kisebbségek védelmében, a Minority SafePack kezdeményezés keretében. Nem azért, mert ebből politikai tőkét lehet kovácsolni, hanem azért, mert nekünk ez fontos, ha már úgy esett a tör-Nekünk ez fontos, ha már úgy esett ténelmünk, ahogy. A szív diadalaként mégis megszerveztük az aláírásgyűjtést, és a törekvést teljes siker koronázta. Mi, magyarok ezt akartuk, egy közösségként, bármennyire is igyekszik mindenféle hagymázas elképzelésekkel azt bebizonyítani a roppant modem liberális gárda, hogy a közösség, a nemzet olyan ódivatú elképzelések, amelyeknek a 21. században már nincs semmiféle létjogosultságuk. A szomszédunkban levő, az alkotmánya szerint „egységes nemzetállam", Románia pedig megkapta az intőjét az Európa Tanácstól. Bár Bukarest önmagát erkölcsi világítótoronynak tartja kisebbségvédelem szempontjából, s maga az EU nagy hatalmú vezetője, Jean-Claude Juncker mosolygós támogatását is bírja, a páneurópai szervezet arra szólította fel keleti szomszédunkat, hogy biztosítsa széleskörűen a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. Románia ugyanis sokszor ködösít, és nem sokat foglalkozik azzal, hogy nem minden polgára érü az államnyelvet. Az ördög mindig a részletekben bújik meg, üyen a természete. Minden hivatalos dokumentum ellenére is kiderülhet, a magyarok közös fellépése szükséges ahhoz, hogy megmaradhasson mindenki Európában annak, aminek érzi magát. Nem megoldás. De jó példa minden európai számára. Milliárdok termelői csoportoknak PÁLYÁZAT A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy 5,5 milliárd forint odaítéléséről döntött a kormány, a támogatásból 38 termelői csoport részesülhet. A Miniszterelnökség közleménye szerint fontos kormányzati cél a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban tevékenykedő gazdálkodók ösztönzése. A 2014. január 1-je után megalakult termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez szükséges költségek átvállalására biztosítanak támogatást. A nyertesek legfeljebb öt éven keresztül kaphatnak segítséget, a maximálisan elnyerhető összeg mintegy 31 millió forint évente. Az értékelések folyamatosan zajlanak, a megítélt támogatások összege és a nyertes projektek száma tovább nő a következő időszakban A győztes pályázók a támogatói okiratokat elektronikus úton fogják megkapni. A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt ebben az évben csaknem százmilliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, ami több mint négyezer kérelem támogatását jelenti. Emellett a magyar kormány finanszírozásával elindított Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében idén több mint négyszáz erdélyi gazda és vállalkozó is vásárolhat új mezőgazdasági munkagépeket, erőgépeket és felszerelést, illetve más, a vállalkozásuk fejlesztéséhez szükséges eszközöket. A sikeresen pályázók közül többen a napokban vették át a munkagépeket. MW Hét százalék felett bővült a forgalom VÁSÁRLÁS Februárban 6,5 százalék fölötti arányban emelkedett a kiskereskedelmi forgalom 2017 azonos időszakához képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az üzemanyag értékesítése nőtt a legnagyobb arányban, 9,8 százalékkal, de a nem élelmiszer áruk forgalma is 8,5 százalékkal bővült. A megfelelő korrekciók után ez azt jelenti, hogy az első két hónapban 7,1 százalékkal bővült az eladás tavaly januárfebruárhoz képest - értékelte az adatokat Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Az idén folytatódó jelentős, 7 százalékhoz közeli reálbér-növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalomindex, a háztartások pénzügyi vagyonának nagymértékű gyarapodása miatt a következő hónapokban is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom 6 százalék feletti bővülési üteme - részletezte prognózisát Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. Suppan előrejelzése szerint 4,5 százalékkal emelkedhet 2018-ban a GDP, amit a kiskereskedelem, a turizmus és a szolgáltatások jó teljesítményével magyaráz. A kiemelkedő foglalkoztatottság, a reálbérek növekedése és az egyes árucsoportokban végrehajtott áfacsökkentés is segíti a fogyasztás bővülését - mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára tegnap az Ml-en. Az államtitkár hangsúlyozta: most több mint 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon. MW
