Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-05 / 78. szám

fi CSALÁDI KINCSESTÁR 2018. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK Segítünk Önnek: kérje testre szabott ajánlatunkat, kedvezményes lehetőségekkel állunk rendelkezésre: hmhgyartas@mediaworks.hu, vagy +36-36/513-633 ^Pályázati sajtóközleményekhez árajánlatok készítése, megjelentetése. ^Szórólap,egyéb nyomdai kiadványok terjesztése. ^Intemetbanner megjelentetése. ^Cikkek,interjúk nyomtatott sajtóban történő elhelyezése. HEVESlHÍRIAP Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu Örökségünk, a magyar nyelv- Már 52. éve rendezik meg országszerte a magyar nyelv hetét. Tavaly először tartották a megnyitót a határon túl, Nagyváradon. Az emlékezetes jubileumi évforduló pedig épp tanár úr nevéhez kötődik.- 2015-ben úgy gondoltam, a nagy múltú Sárospatak és a Kazinczyról híres Szépha­lom méltó helye lenne a jubi­leumi ünnepségnek - vála­szolja dr. Varga Gyula, a Hír­lap nyelvi szakértője. - Be­nyújtottam egy tervezetet, el­fogadták, a szervezést meg rám bízták. Kétnapos rendez­vény volt gazdag és tartalmas programokkal, színvonalas kötettel, kiállításokkal, egye­bekkel. Véletlen, hogy a 40. évit is én szerveztem, azt az egri megyeházán.- Mi a céljuk ezeknek a ren­dezvényeknek?- Ez az áprilisi egy hét arra szolgál, hogy ráirányítsa a fi­gyelmet anyanyelvűnkre, a magyar nyelv igényes hasz­nálatára, ápolására. Iskolák­ban, művelődési házakban, különféle klubokban, egye­sületi összejöveteleken anya­nyelvi ismeretterjesztő elő­adások hangzanak el, rend­hagyó nyelvtanórákat, nyelvi vetélkedőket szerveznek, ki­állítások, író-olvasó találko­zók és más programok adnak lehetőséget ennek a nemes célnak a megvalósításához. Szóval ilyenkor kicsit többet törődünk ezzel a hihetetlen és felmérhetetlen nagy kincs­esei: az anyanyelvvel.- Idén április 13-án a Tihanyi Apátság ad otthont a megnyi­tónak, melynek témája: Örök­ségünk, a magyar nyelv. Meny­nyire magyar a magyar nyelv?- Mélyebb tudományos elemzés helyett azt mon­dom, hogy mai tudásunk sze-HIRDETÉS_________________________________ rint a magyar finnugor nyelv. Hozzáteszem, nyelvi rokonsá­got mondtam, nem antropoló­­giait-genetikait, a kettőt nem szabad összemosni. A ván­dorlások során kifejlődött magyar nyelv a honfoglalás óta eltelt ezer esztendőben is sokat változott, de nem a fel­­ismerhetetlenségig. A Halotti beszéd kis üggyel-bajjal ma is érthető: Látjátuk, feleim, szümtükhel, mik vogymuk... Mai tudásunk szerint a magyar finnugor nyelv Nyelvrokonoktól távol élve, az évszázadok során nyel­vünk megmaradt toldaléko­­lónak, idegen tőle a nyelvtani nem, megtartotta a hangren­det és az illeszkedést, az ala­nyi és tárgyas igeragozást; a páros testrészeket egy egész­nek tartja (fél kézzel, fél lá­bon), előre írjuk a családne­vet, és még sorolhatjuk azo­kat a jellegzetességeket, ame­lyekben különbözünk a többi európai nyelvtől. Bár sok az idegen szavunk, de beszé­dünk zöme ősi eredetű sza­vakból áll.- Eddig a nyelvhétről esett szó. Sokan összetévesztik a magyar nyelv hetét és napját.- Igen, az elnevezés na­gyon hasonlít egymáshoz, de nagyon különbözőek a prog­ramok. A magyar nyelv nap­ját november 13-án ünnepel­jük, 1844-ben ezen a napon iktatták ugyanis törvénybe a magyar nyelv kizárólagos hivatalos használatát. A ma­gyar nyelv napja ünnep, az áprilisi magyar nyelv hete pedig munkás hétköznapok­ból áll. V. M. EGER A jelenleg elsősorban művészetekkel foglalkozó nyugalmazott orvossal ottho­nában találkozom, amelynek falai tele vannak vidám han­gulatú, élénk színeket felvo­nultató festményeivel.- Az egri kórház bőrgyógyá­szatán dolgoztam 1970-től, on­nan 2007-ben mentem nyugdíj­ba, ám még 2015-ig orvosként tevékenykedtem Füzesabony­ban és Hevesen is - mondja el dr. Varga Gabriella. - Ma már a művészeteknek élek, utcarész­leteket, portrékat, tájképeket festek. Egy siroki alkotókörbe járok, ahol kerámiákat is ké­szítek. Ötéves koromban kezd­tem színes ceruzával rajzolni, és mesekönyvekből különbö­ző rajzokat másolni. Tízévesen tárgyakat, jeleneteket, tizenkét évesen tájképeket és portrékat készítettem, többnyire vízfes­tékkel és tussal. Hetedik osztá­lyosként a Népszabadság gyer­­mekrajz-pályázatán első dí­jat nyertem - mondja, közben elővesz egy hatalmas könyvet, amelyen a neve áll. Mint kide­rül, édesapja írt naplót lánya si­kereiről, számos gyermekkori, egyetemistakori kiállításának plakátjaival, a Népújságban és más lapokban róla megjelent cikkekkel, fotókkal. Szakmai fejlődését Bánóczy Adrienn festő, tanárnak és Nagy Ernő festőművésznek köszönheti. Kitűnő érettsé­givel a zsebében a Képzőmű­Dr. Varga Gabriella ma már elsősorban a képzőművészettel foglalkozik Fotó: Márkus Attila Számos díjat nyert Fotó: MW vészeti Főiskolára is felvételi­zett: anélkül, hogy a magával vitt munkáit szemügyre vet­ték volna, egy hét után elta­nácsolták. Egy éjjelt végigsírt, aztán jelentkezett a Budapesti Orvostudományi Egyetemre. Mivel orvoscsaládban szüle­tett, közel állt hozzá ez a terü­let is. Felvették, s summa cum laude eredménnyel végzett.- Nem bántam meg, hogy or­vos lettem, sőt! A rajzolás pe­dig mindig is fontos szerepet játszott az életemben - meséli. Gabrielláék hárman vol­tak testvérek, bátyja 11 év­vel ezelőtt meghalt, rajta kí­vül még egy húga van. A mű­vésznő édesapja szemész volt, anyukája általános orvos, aki a családját, a házvezetést vá­lasztva később otthagyta állá­sát. Gabriella férje is orvos, dr. Ádám Attila sebész-érsebész, aki a Markhot Ferenc kórház­ban dolgozik.- Egerben nőttem fel, itt is születtem, az egykori 5-ös szá­mú általános iskolába, majd a Szilágyi gimnáziumba jártam. A megyeszékhelyen nagyon szép és emlékezetes gyermek­korom volt a családommal. Apukám amellett, hogy or­vos volt, karikatúrákat rajzolt, anyukám pedig remekül zon­gorázott. A bátyám is rajzolt, ő vitt el az úttörőházi szakkör­be, ahol a tanárom Adrienn né­ni volt. Igazán szeretettel téli­én bánt velem - Mókusnak be­cézett egyébként -, még volt, hogy fagyizni is elvitt. Gabriella végül egy, a Heves Megyei Hírlap egyik 2010-es számában megjelent cikket mutat, A forradalom gyermek szemtanúi címmel. Mint kide­rül, naplót írt az 1956-os ese­ményekről. A füzetet el is ké­rem tőle, beleolvasok: napról napra követhetőek benne az események, képekkel illuszt­rálva. Ezek között vannak olyan golyóstollal készült raj­zok, amelyek a látottakat áb­rázolják, némelyek azonban a kislány saját elképzelései alap­ján született alkotások. Meg­tudom, a napló azért maradha­tott meg végül, mert Gabriella anyukája elrejtette azt... LEGYEN SZÓ RÓLA! Naplót vezetett az ’56-os eseményekről Dr. Varga Gabriella nyugalma­zott bőrgyógyászt, veneroló­­gust, kozmetológust, ama­tőr képzőművészt kérdeztük arról, milyen volt a gyermek­kora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom