Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-25 / 95. szám

2018. ÁPRILIS 25., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Szijjártó: újabb csapás a kárpátaljai magyarokra KUEV Ukrajnában példátlanul aljas és előre megtervezett mó­don lépnek fel a nemzeti kisebb­ségekkel szemben, az ukrán el­nök a parlamenttel együtt veszi el a nemzeti kisebbségek szer­zett jogait - hangoztatta Szij­jártó Péter külügyminiszter. Hangsúlyozta, Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétó­ját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek jogait. Ha Magyarország engedne a nyo­másnak és elengedné a vétót, eszköztelenné válna a kárpát­aljai magyarok jogainak meg­védésében - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a vétó feloldását Ukrajna érhetné el, ha vissza­adná a Kárpátalján élő magya­rok szerzett jogait. Erről pénte­ken Brüsszelben a külügymi­niszterek találkozóján is be-Vissza kell adni a kinti magyarok szerzett jogait szólni fog. A miniszter felidéz­te, a kisebbségi jogokra az első csapás az oktatási törvény volt, a második a nyelvtörvény al­kotmányellenessé minősítése. A harmadikat most jelentették be, amikor az ukrán elnök kez­deményezte a kettős állampol­gárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását. Szijjártó Péter kiemelte, mi­közben Ukrajna a NATO-ba igyekszik, azt akarják elér­ni, hogy ha valaki egy másik NATO-ország állampolgára is, akkor attól vegyék el az ukrán állampolgárságot, mert a ket­tős állampolgárok nemzetbiz­tonsági kockázatot jelentenek. - A leghatározottabban kikér­jük magunknak, hogy bármely kárpátaljai magyar nemzetbiz­tonsági kockázatot jelentene - fejtette ki. MW Váltás hat év miniszteri munka után Balog: erősíteni kell az európai örökséget Balog Zoltán: komoly erők fogtak össze hazánk ellen Fotó: MTI Nem folytatja Balog Zoltán az emberi erőforrások mi­nisztériumának élén. A poli­tikus az Origo.hu-nak adott interjút, amelyben beszélt a tárcája jövőjéről, utódjáról és a saját leendő feladatairól. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SZÁMVETÉS „A jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a vá­lasztások után. Azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebben a struk­túrában és összeállításban marad. Nekem ezzel kapcso­latban voltak változtatási ja­vaslataim, amiket ő nem foga­dott el. Felajánlotta, hogy vá­lasszak. Én az elmúlt hat év­ben beletettem a minisztériu­mi munkába, amit tudok, így ezt nem akarom folytatni” - kezdte Balog Zoltán az interjú­ban. Hozzátette: a miniszterel­nök alapítványi munkára kér­te fel, „amely a mi kormány­zatunk szellemi, jogi hátterét alapozza meg abban a küz­delemben, melyet Európában folytatunk”. Balog formálisan eddig is a szervezet élén állt, de mostantól teljes munkaidő­ben vezeti a Polgári Magyar­­országért Alapítványt. Noha korábban számos ta­lálgatás jelent meg a sajtóban az Emmi esetleges feldarabo­lásáról, az interjúból az derült ki, hogy a tárca egyben ma­rad. Balog Zoltán azt is elárul­ta: Orbán Viktor kevés mi­nisztériumot szeretne, erős tárcavezetőkkel. Az utódlás­sal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: a kormányfő három nevet kért tőle, ezek közül fog majd választani új minisztert. Balog Zoltán jövőbeli fel­adatáról beszélve megerősítet­te elkötelezettségét a keresz­tény-konzervatív európai szel­lemiség mellett. „Nem egysze­rűen az a célunk, hogy meg­­védjük magunkat, hanem az, hogy megerősítsük a szellemi alapjait annak az iránynak, melyet mi nemcsak Magyar­ország, hanem Európa számá­ra is kívánatosnak tartunk. Ez alapvetően keresztény-kultu­rális beágyazottságot, mega­lapozottságot igényel, ezért is kínált meg ezzel a lehetőség­gel a miniszterelnök. Offenzí­vak leszünk. Lehet, hogy még nem kormányoznak, de szá­mos helyen már jelen vannak azok az erők, azok a polgárok és gondolatok, melyek szövet­ségeseink lehetnek. Gondol­junk csak Olaszországra vagy Ausztriára, és persze a lengye­lekre” - mondta a miniszter, hozzátéve, az európai szövet­ségesek keresése az egyik leg­fontosabb szempont és feladat. „A CDU komoly partner, rész­ben meggyőzendő partner, az ÖVP, az osztrák néppárt is itt van, és természetesen a len­gyelek is. Elsősorban az Eu­rópai Néppárton belül szeret­nénk ezt az irányzatot erősíte­ni, de európai szinten minden olyan gondolkodó, politikusi, közéleti körben ott leszünk, ahol erre fogadókészség van.” Magyarország annál is in­kább rászorul szövetségeseire, hiszen komoly erők fogtak ösz­­sze hazánk és a bevándorlást ellenző országok ellen. Balog Zoltán saját szavaival így írta le a jelenséget: „Ismerem a kül­földi, különösen a német vilá­got, még a brüsszeli környeze­tet is. Az igazi ideológiai küz­delem ezeken a helyeken zaj­lik. Németországból és rész­ben Brüsszelből mozgatják azt a szellemi irányzatot, amelyik minket támad. Nem is elsősor­ban a kormányra, hanem a bal­liberális elitre gondolok.” Ötgyermekes lelkész-tárcavezető Balog Zoltán református lel­kész, országgyűlési képvise­lő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ál­lamtitkára, 2012-2018 kö­zött az Emmi vezetője, 2003- tól a Szövetség a Polgári Ma­gyarországért Alapítvány fő­igazgatója, majd a kuratórium elnöke. 1990-től 1993-ig a Fi­desz szakértője, majd minisz­terelnöki főtanácsadó. 2006- 2010-ig az emberi jogi, kisebb­ségi, civil- és vallásügyi bizott­ság elnöke. 2009-től a Magyar Polgári Együttműködés Egye­sület elnöke. Nős, öt gyermek édesapja. HÍREK Ez vár a srebrenicai mészárosra HÁGA Életfogytiglani börtön­­büntetés kiszabását kérte tegnap az ügyészség a hábo­rús bűnök miatt 40 év bör­tönre ítélt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnökre az ENSZ nemzetközi törvény­széke előtt zajló fellebbvite­­li tárgyaláson. A 72 éves ex­­elnöknek az 1992-1995 kö­zötti boszniai háborúban el­követett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncse­lekmények miatt kell felelnie, különösen a srebrenicai mé­szárlásért, amikor 8 ezer bos­­nyák férfit és fiút végeztek ki. Karadzic felmentést, új tár­gyalás kiírását kérte. ítélethir­detés év végén várható. MW A hollandok szerint is népirtás történt JEREVÁN A jereváni emlékmű­nél tegnap megemlékezést tartottak az örmény népirtás 103. évfordulójára emlékezve - írta meg az MTI. A holland parlament alsóháza elsöprő többséggel népirtásnak minő­sítette az örmény kisebbség ellen az egykori Oszmán Biro­dalomban elkövetett 1915-ös támadást. Az első világhábo­rú alatt mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le. A török külügyminisztérium bekérette Ankarában a holland ügyvivőt, túlzónak tartják a számokat és tagadják a gyilkosság mód­szerességét. MW Leépítések az Opelnél EISENACH A német fémipari szakszervezet szerint az Opel az eisenachi gyárában dol­gozó 1800 munkás létszá­mát mintegy 800-zal, ezer alá akarják csökkenteni. A lépés ellen az Opel dolgozói tegnap tüntettek az eisenachi üzem­nél. Ott volt Björn Höcke, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt Türingia tartományi elnöke is. MTI Készülődnek a parlamenti nyitányra - félbeszakadt az ülés Vita a bizottsági helyekről Jól indult az ülés: Karácsony Gergely és Gulyás Gergely Fotó: MTI Vágatlan a felvétel a felbujtásról FENYŐ-ÜGY Vágatlan, nem mani­pulált hangfelvétel alapján gya­núsították meg Gyárfás Tamást Fenyő János megölésére való felbujtással - értesült a Magyar Idők. A lap szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda bizonyítékai kö­zött az eredeti felvétel szerepel - egy 2014-es teljes hanganyag, amin az olajmaffiózó Portik Ta­más és Gyárfás Tamás beszél­get Fenyő János 1998. február 11-i kivégzéséről -, nem pedig az a sportvezető által átadott hanganyag, ami Gyárfás sze­rint „manipulativ összehordott hordalék”, és amit ő maga adott oda a rendőröknek. A bizonyíté­kok között van a gyilkosság fel­bujtóival kapcsolatos, húszév­nyi, tízezer oldal irat. A bizonyítékokat nem mutat­ták meg sem Gyárfásnak, sem a védőjének, Bánáti Jánosnak, „így végre mindenki számá­ra egyértelműen kiderül, hogy soha senkinek nem adtam megbízást semmire” - reagált a Magyar Idők értesülésére Gyárfás, akit nemrég őrizetbe is vettek az ügyben, majd fel­bujtóként hallgatták ki. MW PARLAMENT Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások a par­lamentbe jutott pártok között tegnap az Országház Appo­­nyi Albert-termében. A meg­vitatandó témák között szere­pelt a mandátumigazolás elő­készítése, az esküokmányok aláírásának menete, az alaku­ló ülés előkészítése, az ülés­rend meghatározása, a tiszt­ségviselők megválasztásá­nak előkészítése, az Ország­­gyűlés bizottsági rendszeré-A kormányinfó új arca? Sajtótalálgatások szerint a fi­­deszes frakcióvezető, Gulyás Gergely állhat majd a mikro­fon mögé a megújult kormány­­infón a miniszteri posztról tá­­vdzó Lázár János helyére. Ő le­het a kormánykommunikáció új arca. Minden bizonnyal ma­rad a kormányinfók intézmé­nye - a műfaj a miniszterelnök ötlete volt két éve. nek kialakítása, valamint a külügyi és diplomáciai tes­tületeket érintő kérdések. A zárt egyeztetésen részt vettek a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az LMP delegáltjai. Áder Já­nos köztársasági elnök május 8-ára hívta össze az Ország­­gyűlés alakuló ülését. Délelőtt, alig szűk órával a kezdés után váratlanul félbe­szakadt a hosszúra tervezett tárgyalás. Lapunk úgy tudja, vita alakult ki a bizottsági he­lyek elosztása és a nemzetbiz­tonsági bizottság elnöki pozí­ciójának betöltése tekinteté­ben. Ezt most a második leg­nagyobb frakció, esetünkben a Jobbik kellene, hogy betölt­se a szokásjog alapján. A megbeszélések délután 5 órakor folytatódtak. Az el­lenzék politikusai átvonul­tak egy szomszédos terem­be és magukra csukták az aj­tót. Feltehetőleg a parlamenti együttműködésükről szóló, hétfőn elkezdett beszélgetést folytatták. A LMP-nek is többet kel­lett volna tennie a kampány­ban ahhoz, hogy a vidék min­den pontjára eljussanak az üzenetei - mondta Szél Ber­nadett, a párt társelnöke az InfoRádióban. Az LMP parla­menti frakciója csütörtökön vagy pénteken alakulhat meg, személyi döntésekről is csak ezután lehet szó. MW Harminc imám védi a Koránt PÁRIZS Harminc franciaországi imám elkötelezte magát a mu­zulmán fiatalokat az iszlám ne­vében elkövetendő bűncselek­ményekre ösztönző iszlamista radikalizmus elleni küzdelem­ben. Egyben elutasították azt a felfogást, miszerint a Korán szólítana fel a gyilkosságokra. A Le Monde-ban közölt írás vá­lasz arra a kiáltványra, ame­lyet 300 francia közéleti sze­mélyiség írta alá az „iszlamista radikalizmusból fakadó újfajta antiszemitizmus” ellen. Az imámok szerint az a gon­dolat, hogy maga a Korán szólít fel gyilkosságra, „hallatlanul erőszakolt”. Azt sugallja, hogy egy muzulmán csak akkor le­het pacifista, ha eltávolodik a vallásától. Az imámok elköte­lezik magukat arra, hogy felve­szik a küzdelmet a „tudatlan, zavarodott és céltalan” muzul­mán fiatalság radikalizálódása ellen. „Franciaként” őket is fel­háborítja a mindenkit fenyege­tő gyalázatos terrorizmus. Mu­zulmánként is fel vannak há­borodva, hogy bűnözők elko­bozzák a vallásukat.” MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom