Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-25 / 95. szám
Az idén így változik a közmunkások helyzete PONTOSÍTÁS Lapunk április 23-i, hétfői számának 7. oldalán a „Közmunkások: változni fog a helyzetük” című cikkben azt írtuk a közfoglalkoztatotti jogviszonnyal kapcsolatban, hogy „három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatott státuszban maradni”. Cikkünkhöz hozzászólt a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya, mint írták, szakmai álláspontjuk szerint az idézett információ már nem állja meg a helyét. Mint lapunkkal közölték, az 1139/2017. (III. 20.) Korm. határozat 1. pont e) alpontja még valóban kimondta, hogy 2018. június 1-jétől felmenő rendszerben, hároméves időszakon belül a közfoglalkoztatási jogviszonyban eltölthető maximális időtartam egy .év legyen, azonban azóta ezt felülírta, illetve január 1-től hatályon kívül helyezte egy újabb kormányhatározat. Ennek értelmében - jegyezte meg a kormányhivatal részéről Mizsák Dominika kabinetvezető - a közfoglalkoztatásba történő bevonást nem korlátozza a cikkben leírt feltétel. Hétfői cikkünk egy másik részletét is kiegészítette a kormányhivatal, azt, amelyben azt írtuk, hogy „a szakképzettek csak abban az esetben vonhatók be a közfoglalkoztatásba, ha a járási hivatál közvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt”. A kormányhivatal kabinetvezetője azt írta, hogy az idevonatkozó kormányhatározat szerint a másik lehetőség a szakképzettek közfoglalkoztatásba történő bevonására, ha három hónapig nem tudott a járási hivatal a munkát kereső számára megfelelő állást felajánlani. MW Megint többet vásároltunk a boltokban KSH Februárban a kiskereskedelmi boltok forgalma 6,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét - jelentette a KSH. A javulást az iparcikkek forgalmának változása okozta, amely 9,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest az első becslésben jelzett 8,5 százalék helyett. Az élelmiszerboltok forgalma viszont 3,8 százalék helyett 3,6 százalékkal nőtt. Az üzemanyag-fogyasztás hároméves rekordnak számító 9,8 százalékos növekedést ért el. Februárban a kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 749 milliárd forint volt. A csomagküldő és internetes vásárlás ebből 3,9 százalékkal részesedik, forgalma 17,8 százalékot nőtt. Pomázi Gyula, az NGM helyettes államtitkára az Ml-en emlékeztetett: a kiskereskedelem már 56 hónapja folyamatosan növekedési pályán halad, és a következő időszakban is hasonlóra lehet számítani. MW 2018. ÁPRILIS 25., SZERDA Az új ingatlanok iránti kereslet kissé visszaesett A használt a sláger Lakásfelújításra eddig kevesebben vettek fel hitelt Fotó: MTI A lakáshitelért folyamodók főként használt ingatlant vásárolnak, de milliárdokat költünk korszerűsítésre, felújításra is. Csökken a különbség az egyévesnél rövidebb és az annál hosszabb kamatfixálású kölcsönök árai között. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Továbbra is főként a használt ingatlanok megvásárlásra fordított lakáshitel fogy, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikája szerint a 2018 első két hónapjában folyósított, 109,1 milliárd forint lakáshitelből 79,3 milliárdot már megépült ingatlan megvételére fordítottak a háztartások, ami 72,7 százalékos részesedést jelent. Ezzel szemben új lakások vásárlására már csak 9,7 milliárd forintnyi kölcsönt költöttek, ez 8,9 százalékos súlyt képvisel a szerződéseken belül, és nagyjából ennyi jutott az építési, bővítési célú hitelekre is. Kilőtt a lakáspiac A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly nagyon erős volt a lakáshitelpiac, és idén is kiválóan indult: az év első két hónapjában közel 110 milliárd lakáshitelt helyeztek ki, bő harmadával többet, mint egy évvel korábban. Tavaly 650 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, ez 38,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. így a lakossági hitelek között továbbra is a lakáshitelek viszik a prímet, az új szerződések között majdnem hatvan százalékos a részesedésük. Lakásfelújításra, korszerűsítésre ugyanakkor az első két hónapban szerződők csupán három és fél milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel, ez az összes lakáskölcsönnek 3,2 százalékát teszi ki. Összehasonlításként: 2017 januárjában és februárjában az összes kölcsönön belül 69 százalékot tett ki a használt lakás vásárlására fordított hitel összege, miközben építésre az új hitelek kicsit több mint tíz, új lakások vásárlására pedig 9,7 százalékát fordították. A korszerűsítésre felvett lakáscélú hitel összegének aránya kicsinek tűnik, de érdemes figyelembe venni, hogy ezeket a munkákat sok esetben egyéb konstrukciókkal, így például személyi kölcsönnel, szabad felhasználású jelzáloghitellel vagy folyószámlahitellel oldják meg. A jegybank adatai szerint a február végéig számított egy év alatt látványosán emélkedett az éven túli kamatperiódus mellett kihelyezett lakáshitelek aránya az új szerződések közt. Az összes lakáshitelnél januárban és februárban összesen 69,6 százalékot ért el a súlyuk, miközben egy évvel korábban még csak közelítette a 64,5 százalékot. A leglátványosabb változás éppen a használt lakások esetében történt, hiszen az éven túli kamatperiódus mellett kötött hitelszerződések aránya idén 77,1 százalékra emelkedett a tavalyi 61,4-ről. Idén februárban csaknem hatvan hónap volt a lakáshitel-szerződésekben meghatározott átlagos kamatperiódus. Ezen belül az egy évnél rövidebb fixálású kölcsönöknél 7,9, az éven túliaknái pedig 8,1 hónap volt az átlag. Lassan, de csökkent a különbség az egyévesnél rövidebb és az annál hosszabb kamatfixálású kölcsönök árai között. Ez azt is jelenti, hogy a hitelkamatok alakulása is kedvez a hosszú kamatperiódusú hitelek terjedésének. A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint ez év februárjában a változó vagy vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású forint lakáshiteleknél 2,87 százalék volt a szerződésekben szereplő átlagos ráta. Az egy és öt év közötti kamatperiódusúaknái 4,12, az öt és tíz év közöttieknél 5,19, a tíz éven túli fixeknél pedig 5,08 százalékot ért el. Új szerződések összege Használt lakás vásárlása 79,28 I Új lakás vásárlása 9,67 Építés, bővítés 9,74 Felújítás, korszerűsítés 3,48 Egyéb 6,91 2018 első két hónapjában, forintalapú lakáshiteleknél, hitelcél szerint (milliárd forint). Forrás: MNB Béremelés, kisebb járulék és ellenőrzés: az ÉVOSZ új javaslatai Kiszorítanák a feketemunkát VERSENYKÉPESSÉG A recesszió elfedte, az élénkülés pedig felerősítette az építőipar régóta meglévő szakmunkaerő-problémáit - mutatott rá egy friss tanulmányban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Az ágazati szakszövetség szerint már valamennyi építőipari alapszakma hiányszakmának minősíthető. Egy, a Magyar Időknek elküldött dokumentum szerint csak 2013 második felében állt meg a munkaerő csökkenése: két éve már közel 280 ezer főt foglalkoztattak az ágazatban, múlt év végére pedig ismét meghaladta a 300 ezret a foglalkoztatottak száma. Az ÉVOSZ szerint a gyors növekedés egy része látszólagos, hiszen mintegy 15 ezren korábban is foglalkoztatva voltak, bejelentés nélkül. A szakszövetség a két évvel ezelőttiekhez viszonyítva a valós bővülést csupán 10-12 ezer munkavállalóra becsüli, kiemelve, hogy az új munkaerő képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Koji László, a szervezet elnöke őket szokta nyilatkozataiban „be sem tanított segédmunkásnak” nevezni -jegyezte meg a lap. Az ÉVOSZ rámutatott, a munkaerő jelentős részben nem versenyképes vállalatokban, hanem kényszerfoglalkoztató, szinte munkaerő-kölcsönzőként működő cégekben csoportosul. Ennek eredménye a munkavállalói érdekeltség hiánya, az utánpótlásképzésben való érdektelenség, sokszor a minőségi szakmai munka hiánya. Szerintük az ágazatban hármas tagoltság jellemző: a főfoglalkozásban alkalmazottak mellett bérelt munkaerő és szürkén-feketén foglalkoztatottak vannak jelen. Hozzáteszik, a külföldön munkát vállaló szakembereket nagyon nehéz visszahozni a hazai építési feladatokhoz, és a munkaerőhiány is csak tovább mélyülhet, ha a munkaerő hazai hatékonyabb és magasabb bérszinten történő foglalkoztatása és erkölcsi megbecsülése nem történik meg. A legális foglalkoztatás erősítésének leghatékonyabb eszköze az ÉVOSZ szerint továbbra is a béreket terhelő adók és járulékok csökkentése. A szövetség ágazati kollektív szerződések rendszerének létrehozását tanácsolja a kormánynak, amely alappillére lehet a szürke-, illetve feketefoglalkoztatás visszaszorításának, mindemellett a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát is erősíteni kellene. Bár rövidebb távon a munkabérek további emelkedése egyben árfelhajtó hatású is lehet a szervezet szerint, megjegyzik, hosszabb távon azonban ez javíthatja a minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a stabilabb legális foglalkoztatást. MW Márciusban is kevesebben kerestek állást MUNKAERŐPIAC Közel húsz százalékkal zsugorodott Magyarországon az álláskeresők száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a márciusi zárónapon alig több mint 280 ezer munkát kereső szerepelt, ami több mint 66 ezerrel kevesebb személyt jelent, mint egy évvel ezelőtt. Az NFSZ adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva valamivel több. mint hat százalék volt, a munkavállaló korú népességhez mérve pedig mintegy négy. Márciusban közel hatvanezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken. Hat százalékuk első alkalommal regisztrált, az új belépők száma az előző évihez képest egy tizeddel kevesebb volt. A friss kimutatás alapján az álláskeresők mintegy tizede, azaz huszonhétezer ember volt pályakezdő, legtöbbjük Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lett nyilvántartásba véve. Az idei év harmadik hónapjában több mint negyvenezer volt a huszonöt év alatti fiatal és közel hetvenezer az ötvenöt év feletti álláskeresők száma - tette közzé az MTI. Az álláskeresők negyede - közel hetvennégyezer ember - tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez mintegy tíz százalékponttal jobb arányt jelent az egy évvel korábbinál. Az NFSZ adatai szerint márciusban valamivel több mint százötvenezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra: 44 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek, a munkát keresők közel fele pedig semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. MW Őstermelőket figyelmeztet az adóhivatal SZJA A NAV első alkalommal adóbevallási tervezetet készített az őstermelőknek is, ha a bevallások és adatszolgáltatások szerint 2017-ben bevételt, jövedelmet szereztek. A családi gazdálkodóknak, a családi gazdaság tagjainak ki kell egészíteniük az adóbevallási tervezetet (szja) az önálló tevékenységből, illetve az őstermelői tevékenységből kapott jövedelemmel és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az őstermelőknél a hivatal által elkészített adóbevallási tervezet a határidőt követően nem válik automatikusan bevallássá, csak akkor, ha a kiegészítés és a jóváhagyás is megtörtént. A mezőgazdasági őstermelők szja-bevallási határideje is május 22. Az őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az éves bevétel nem haladta meg a 600 ezer forintot. Ha az őstermelőnek nincs egyéb adóköteles jövedelme, akkor nem terheli bevallási kötelezettség. MTI _______GAZDASÁG y
