Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-12 / 84. szám
4 HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE 2018. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK Hatvan TV: nehéz kezdés, derűs pillanatok Húsz éve már, hogy képernyőn a stáb A Hatvan TV első, legendás főszerkesztője, Bán János a stúdióban Archív fotó: T. 0. HÍREK Elszállítják ’ a fölösleges lomot CSÁNY Április 30-án, hétfőn lomtalanítást tartanak a községben. Az elszállítandó fölösleges tárgyakat reggel 7 óráig kell kihelyezni a porta elé. Tilos veszélyes anyagokat és elektronikai hulladékot kitenni, mert ezeket nem viszik el. T. 0. A tűzoltószertárnál lesz az eboltás APC A településen április 21-én lesz az eboltás. A négylábúakat délelőtt 8-tól 11 óráig kell a tűzoltószertárhoz vezetni. T. 0. Megújulhat a községháza CSÁNY Az önkormányzat csaknem 36 millió forintot nyert pályázaton a polgármesteri hivatal épületének energetikai korszerűsítésére. A beruházás során megvalósulhat a nyílászárócsere, a hőszigetelés, az épületgépészeti és fűtéskorszerűsítés is. T. 0. Szelektív hulladék szállítása LŐRINCI A szétválogatott hulladékot legközelebb április 19-én, csütörtökön szállítják el a településen. A zöldhulladék szállítását novemberig továbbra is minden hónap első csütörtökjén végzik. T. 0. Jelentkezés a főzőversenyre HATVAN A majális hagyományosan a civil szervezetekről és a főzésről szól a településen. A civilek és a főzőcsapatok is jelentkezhetnek már a május elsejei rendezvényre. A határidő április 24- e, a szükséges dokumentumok a városi média honlapján elérhetőek. T. 0. Hétfői napon, 1998. április 27-én délután 5 órakor jelentkezett első adásával a Hatvan TV. Mindössze négy munkatárs vitte végig az élő adást. Litya László szerkesztoseg@mediaworks.hu HATVAN Beismeréssel illik kezdeni a riportot: három év „lóg” a levegőben, ugyanis, 1995-ben a terézvárosiak felvásárolták a már meglévő kezdetleges kábelhálózatot, és a könyvtár apró szobájából sugározni kezdték a Szív TV, a Spektrum és a HBO műsorát. Mindeközben a helyi hírekkel teletűzdelt képújságot olvashatták a kevés szerencsések. Két évvel később a fejállomást átköltöztették a főtér egyik udvarába, egy évre rá pedig Bán János vette át a stúdióban folyó munka irányítását. Nagy tapasztalatához négy munkatárs adta igyekezetét: Tóth József operatőr-riporter, Szikra István műszaki vezető és Sánta M. Attila, aki akkoriban vágó-képújságszerkesztő volt. Visszatérve a húsz évvel ezelőtti első adás hétfőjéhez, onnantól minden hétfő délután bejelentkezett az órányi híradó és a félórányi magazin. Bán stábjához rövidebb-hosszabb ideig csatlakoztak: Koller József, Márta Zsolt, Utasi Diána Szilvia, Balogh István, Lukóczki Gábor, Nagy Zoltán, Hóka Mónika, Zsiga Márta, Szekszius Julianna, Körmendi Gábor, Zólyomi Zoltán, Borza József, Pripkó Judit, „James” és Tari Ottó. A HTV első időszakának legnagyobb próbatételei az expóról naponta leadott élő, helyszíni közvetítések voltak. A koncerteket és a hőlégballonozást stúdióbeszélgetések körítették. Időközben befellegzett az analóg technikának, berobbant a digitalizáció. A hétfői adásnapok keddre kerültek, amikor a híradózásé, csütörtökönként meg a kultúráé lett a főszerep. 2004- ben belépett a tévéhez Kalmár János. Akkortól ő és Tóth József révén két állandó operatőrrel dolgozhattak. 2007-ben a HTV és a Digi TV fejállomása kettévált, a szerkesztőség a főtérről a Madách utcába költözött. Két év telt el, amikor harmadik adásnapként bevezették a Különös sztorik a Sánta M. Attila jó szívvel emlékezik vissza egy-egy derűs pillanatra. - Éppen a Vidróczki együttes táncolt a színpadon. Balogh István izgalmas közeli képeket akart megmutatni, de nagy igyekezetében kamerástól beesett a színpad alá. Egy másik alkalommal én is felszálltam hőlégballonnal, és útközben csínyt követtem el: amikor leereszkedtünk egy csányi dinnyeföldön, nem tagadom, dinnyét loptam. Puskás pénteki Ez történt a héten című műsort. Újabb év múltán már mindennap jelentkezett a Hatvan TV. Bán János utoljára 2010. november 26- án jegyezte a stáb produkcióját. Kalmár János a változtatás őszi testületi ülésére is visszaemlékezik: - Bán leváltása volt az egyik napirendi pont, de őt nem hívták meg. Sajnáltam. Szerettem vele dolgozni: kész forgatási terveket kaptam tőle, nekem csak a szövegeket kellett „hőskorból” őr közelített felénk, de szerencsére időben sikerült felszállnunk. Körmendi Gáborról meg azt osztanám meg az olvasókkal, hogy még egy kutyát is képes volt meginterjúvolni. Zólyomi Zoltán hozzáteszi: Bán Jánossal a nagygombosi laktanyában forgattunk, amikor leesett a kamerám, és összetört az akkumulátor. Bán csak anynyit mondott: Zolikám, drága, aki még nem tört össze kamerát, az nem is operatőr. megírnom. Leginkább a kulturális témákat dolgoztam fel. Az egyik legizgalmasabb feladatom az új autóbusz-pályaudvar építése során feltárt 1849-es itteni harcok huszársírhelyének bemutatása volt. Az akkor napvilágra került emberi csontok Ráday Mihályt és stábját is Hatvanba vonzották. Együtt dolgozhattam vele, ez máig maradandó emlékem. 2010. november 30-án már Jagodics Milán köszöntötte a hatvani nézőket. A régiekből csak Sánta és Kalmár maradt. Jelenleg a Média Hatvan Nonprofit Közhasznú Kft. működteti a Hatvan Televíziót. Jagodics után Szűcs Péter vette át a főszerkesztői feladatokat. A stáb legújabb tagjai: Szabó Béla vágó-operatőr, Buzma- Csordás Judit, Varga Dalma és Lukács Mónika szerkesztő-riporterek, meg a három műsorvezető: Fekete Gábor, Hegedűs Viktória és V. Sütő Éva. Élete legutolsó hónapjaiban H. Szabó Sándor, Szuszu is kamerázott a helyi televíziónak. A Lesznaiban versenyeztek a megye diákjai HATVAN A Lesznai Anna Módszertani Intézményben rendezték meg azt a komplex tanulmányi versenyt, amelyet a tanulásban akadályozott diákok részére hirdetnek meg évről évre. A programot Horváth Richárd polgármester és Szinyei András alpolgármester nyitotta meg. A városvezető beszédében azt hangsúlyozta: ennek a napnak az egyik legfontosabb célja az, hogy a diákok jól érezzék magukat a verseny közben és jókedvűen, magabiztosan adjanak számot tudásukról. A megmérettetésre Heves megyéből hat iskolából érkeztek résztvevők, ebből öt gyógypedagógiai intézmény, egy pedig többségi általános iskola volt. Összesen 23 tanuló bizonyíthatta a tudását a 6-7. osztályos évfolyamból. Ványi Lászlóné, az intézmény igazgatója szerint a verseny szakmai és szervezési feladatai komoly munkát jelentettek, ugyanis a zsűrizésben csak gyógypedagógus kollégáik vehettek részt.- A tehetséges tanulók felkészítése sok „járulékos haszonnal” jár. Megvalósul a tanulók személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozása, emellett sikerélményekhez is jutnak a diákok - mondta. A diákok hat tantárgyból mérhették össze tudásukat. A válogatóban elsőként végzett csapat képviselheti az adott megyét és intézményt az országos döntőben. T. 0. A diákok hat tantárgyból mérték össze tudásukat Fotó: A. P. A Hatvani Kultúra csaknem négyezer éves múltját örökítette meg az alkotó az épületen rosháza homlokzatán HATVAN A település dicsőséges emlékeiből örökít meg a művész négyet a polgármesteri hivatal homlokzatán. A képek közül az első egy őskori, bronzkori lándzsás ember. Eredetének Kassa László helytörténész járt utána.- Nem ősember, inkább a mai emberre hasonlít - mondja. - Annak idején, mintegy 3700 évvel ezelőtt ő is itt élt városunk területén. A környékbeli legelőkön tartotta állatait, a Zagyva vizéből itatta őket, a lankás domboldalakat törte fel, és e helyen ültette el vetőmagvait. Városunk területére temette halottait, akik ma is nagy számban a lábaink alatt pihennek. Házait, faluját a Strázsahegyen építette fel, amelyet erős, mesterséges védelemmel látott el. Fegyvereit, használati tárgyait a földbe süllyedve találták és találják még napjainkban is. Miért nevezték el városunkról ennek a réges-régen élt embernek a népét? A válaszokat jóval korábbi időkből kapjuk. Egy önálló bronzkori népesség lakhelyét találta és ásatta meg több száz négyzetméteren Tompa Ferenc 1934-35-ben a Strázsahegyen. Megállapí-A polgármesteri hivatal homlokzata Fotó: Albert Péter tóttá, hogy egy önálló, egységes nép lakóhelyét találta meg. Mivel e nép a tudomány előtt még ismeretlen volt, ezért a Hatvani Kultúra elnevezést kapta. Az 590 négyzetméteren feltárt falu egységes képet mutat. A három vastag kultúrréteg a 170 centimétert is meghaladja. Sikerült lakóházakat, azok tapasztott, döngölt padlóját, tartócölöpök nyomait azonosítani. A házak meglehetősen nagyok voltak, hosszúságuk a 17-20 métert is meghaladta, közöttük egy-öt méteres sikátor húzódott. Tompa Ferenc ily módon összegezte az eredményeket: „Az egymásra rakódó kultúrrétegek tehát nem különböző korú és fajtájú kultúrák hagyatékát őrzik, hanem a meg-megújított házakban is ugyanannak a kultúrának a nyomait. Ugyanaz a lakosság építi tehát fel az elpusztított házak romjain az új hajlékokat, amelyek vagy csaknem a régi házak fölött épülnek fel, vagy praktikussági okokból attól kissé eltolódva. Ennek következtében a telep élettartama alig tehető másfél-két évszázadnál hosszabb időre.” T. 0.
