Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-10 / 82. szám

2018. ÁPRILIS 10., KEDD SPORT 15 Guardiola vallomása a Manchester City gyors összeomlásairól A Manchester Citynek és az AS Romának egyaránt há­romgólos hátrányt kellene ledolgoznia a Liverpool, illet­ve a Barcelona ellen a lab­darúgó Bajnokok Ligája ne­gyeddöntőjében. Mindket­tő már-már reménytelen fel­adat. Az egész idényt tekint­ve a Citynek lehetne rá esé­lye, csakhogy éppen most került mélypontra, miként azt Pép Guardiola elismerte a mai visszavágó előtt. Novák Miklós szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS A katalán tréner­rel még sohasem fordult elő edzői karrierje során, hogy egy­mást követő két meccsen is há­rom vagy annál több gólt kapott volna a csapata. Az elmúlt na­pokban megesett vele ez a szé­gyen. Múlt hét szerdán a Liver­pool verte 3-0-ra a Cityt, szom­baton pedig a városi derbin a United 3-2-re (0-2-ről fordít­va). A két eredményben kísér­teties hasonlóság, hogy Guardi-BL-negyeddöntő, visszavágók Keddi program: Manchester City-Liverpool 20.45, tv.: M4 (az első mérkőzésen: 0-3) Roma- Barcelona 20.45, tv: Sportl (1-4). „Mit tehetnék?" Guardioláéknak háromgólos hátrányt kellene ledolgozniuk a Liverpool ellen Fotó: AFP óla gárdája pillanatok alatt ka­pitulált: a Liverpool 19, a Uni­ted pedig 16 perc alatt rámolt be neki három találatot. S nem volt olyan régen, hogy ne emlé­keznénk rá, a City az idén egy­szer már megjárta a Vörösök­kel. A napokig emlegetett ja­nuári rangadón Jürgen Klopp együttese tíz perc alatt szerzett három góllal lépett meg 4-1-re (igaz, akkor a City majdnem egyenlített, feljött 4-3-ra).- Nagyon sokat gondolkoz­tam már ezen. Sok nagy össze­csapást, Bajnokok Ligája-mér­­kőzést vesztettem el tíz-tizenöt perc alatt - kezdett bele a val­lomásába Guardiola, felidéz­ve egy másik kudarcot, ami­kor 2015-ben a Bayern Mün­chenje a Barcával szemben ma­radt alul. - A 77. percben még O-O-ra állt a találkozó, a vége 3-0. Talán az én hibám. Domi­nálunk a meccsen, úgy érzem, közel állunk a gólszerzéshez, ehelyett kapunk hármat. Ne­héz mit mondani arra, hogy mi­közben helyzetek tömkelegét dolgozzuk ki, az ellenfél négy lehetőségből háromszor is betalál. Ez nem játékrendszer kérdése. Ez az egész annyira bonyolult - mondta a tréner. A Liverpool elleni vissza­vágóra rátérve megjegyez­te, nagyon szereti a csapa­tát, öröm nézni, ahogy futbal­lozik. Ugyanakkor azt is ki­mondta, nincsenek olyan játé­kosai, mint a Real Madridnak vagy a Barcelonának, akik „fél helyzetből két gólt szereznek”. A Liverpool már megmutat­ta, nem lehetetlen háromgólos hátrányt ledolgozni. Amihez akár egy félidő is elég, s még csak nem is a negyeddöntő­ben, hanem a fináléban. Min­den idők egyik legemlékeze­tesebb BL-döntőjében a Liver­pool 2005-ben 0-3-ról kapasz­kodott vissza a Milan ellen, s győzött végül 11-esekkel. Ezúttal megőriznie kellene a 3-0-s előnyt. S mintha a hét végén már ezt gyakorolta volna az Everton elleni elég langyos, 0-0-ra végződött .derbin. Ám nem mehet biztosra, hiszen az őszi találkozón a City 5-0-ra lelépte a Liverpoolt.- Nem fogunk hátradőlni, ezúttal is a saját játékunkat játsszuk - fogadkozott Georgi­­nio Wijnaldum, a Vörösök játé­kosa. Majd meglátjuk. A másik mai párharcban a Roma helyzete még remény­telenebbnek tűnik a Barcával szemben. A 4-1-es hátrány önmagában tetemes, ráadásul a katalánok őrzik jó formáju­kat, szombaton Lionel Messi mesterhármasával magabiz­tosan verték a spanyol bajnok­ságban a Leganést, a Roma viszont hazai pályán 2-0-ra kikapott a Fiorentinától. „Lehet, hogy az én hibám” Ha odaengedik, a kétszer is hibázó Kovács István újra elvállalná a tizenegyest Nagyon csalódott saját magában Kovács István (balra) kétszer is a fejét foghatta a kihagyott büntető után Fotó: Török Attila LABDARÚGÁS Bántják az elron­tott büntetők a Videoton közép­pályását, Kovács Istvánt, aki na­gyon hálás a csapattársainak a lehetőségért, és úgy véli, üyen esetekben nem bujdosni kell, hanem felvállalni a történteket.- Nagy bátorságra vall, hogy az elrontott tizenegyes után odaállt a másodikhoz is.- Arra büszke vagyok, hogy a másodikat is elvállaltam, arra nyilván nem, hogy egyik bünte­tőt sem lőttem be - mondta Ko­vács István, a Videoton 26 esz­tendős középpályása, aki az Új­pest elleni, 3-0-ra megnyert bajnoki 85. percében lépett pá­lyára, és a 86. valamint a 93. percben is büntetőt hibázott. - Mindkettőt nagyon rosszul rúg­tam, de köszönöm a csapattár­saknak és a szakmai stábnak, hogy az első rossz kísérlet után a másodikhoz is odaállhattam. Sokat jelentett volna a gól, saj­nálom, hogy nem jött össze, de ebből is tanultam, ezzel is több lettem. Ez azonban nem feledte­ti a tényt, hogy borzalmasan lőt­tem mindkét tizenegyest.- Mennyire vigasztalja, hogy ezúttal belefértek az elrontott büntetők?- Két kihagyott tizenegyes so­ha nem fér bele. Maximalistá­nak tartom magam, a mostani szezonban a csapatra sem jel­lemző, hogy ráül az eredmény­re. A vezetés megszerzése után hajtunk tovább az újabb gólo­kért, annyit szeretnénk szerez­ni, amennyit csak tudunk. Ezért is sajnálom, hogy az Újpest el­len nem jött össze a negyedik és az ötödik. Ezek után nem biz­tos, hogy legközelebb is odaen­gednek majd, de ha kell, a jövő­ben is odaállok a labda mögé.- A meccs után Juhász Roland azt mondta, biztos benne, ha leg­közelebb odaáll, akkor belövi.- Pályafutásom során nem sokszor vállalkoztam büntető­re, de amikor igen, akkor belőt­tem. A mostani felkészülés so­rán kétszer is büntetőt rúghat­tam az edzőmeccseken, és egyi­ket sem hibáztam el. Szombat este sajnos igen.- Mire gondolt az első tizen­egyes előtt?- Kinéztem magamnak a bal felső sarkot, de rosszul lőt­tem meg a labdát, amely így a kapu fölé szállt. A másodiknál rosszul döntöttem. Ahelyett, hogy kiválasztottam volna va­lamelyik sarkot, a kapus moz­gását figyeltem, és kivártam. Ez volt a gond, Filip Pajovic túljárt az eszemen, utólag is gratulálok neki. Csalódtam magamban, de nem szabad sokat agyalnom ezen, az élet megy tovább. Örülök, hogy nem ezen múlt a három pont.- Ön kérte el a labdát a tizen­egyesek előtt, vagy a társak mutattak önre?- A meccs előtt megvannak a kijelölt játékosok, a vezetőedző utasításaihoz természetesen én is tartom magam. Danko Lazovic és Marko Scepovic a két végrehajtó, de Marko nem volt a pályán, Dankót pedig megkértem, engedje át a lehe­tőséget. Ezúton is köszönöm neki a gesztust: versenyben van a gólkirályi címért, mégis rábólintott a kérésemre. Ez so­kat jelentett nekem.- A másodiknál Danko Lazovic nem volt a pályán, ám a kispad­­ról azt mutatta, hogy ismét ön álljon a labda mögé.- A hosszabbításban is el­kértem a labdát, persze már nem olyan erélyesen, mint né­hány perccel korábban. Ste­fan Scepovic is vállalkozott volna, de örülök, hogy végül a hibám ellenére is rám esett a választás. A vezetőedző és a kispadon ülő Danko is rám mutatott, és Stefannak is kö­szönöm, hogy beleegyezett. Akadnak olyan pillanatai a futballnak, amelyek többet jelentenek a gólnál. Mindkét csatárunk lemondott a bün­tetőről azért, hogy segítsenek nekem, hogy megadják a le­hetőséget a góllövésre, pedig csak néhány percet töltöttem a pályán. Ez sokat elárul a csa­­pategységről,- Azért zrikálták az öltözőben?- Nyilván igen, de ez hozzá­tartozik a profi sporthoz. Fut­ballisták, egyben közszerep­lők vagyunk, ez ezzel jár. Ad­dig jó, amíg beszélnek az em­berről. A futball olyan, mint az élet: egyszer fent, egyszer lent. Sőt az ilyen pillanatok után még fontosabb kiállni a nyilvá­nosság elé, és felvállalni a tet­tünket. A sikerek után könnyű nyilatkozni, ilyenkor jóval ne­hezebb, de ezt is vállalni kell.- Lerombolták az önbizalmát a kihagyott büntetők?- Amikor lehetőséget ka­pok, bizonyítom majd, hogy nem kerültem padlóra.- Ha a Ferencváros ellen gól nélküli állásnál büntetőhöz jut­nak, elvállalná?- Nem hiszem, hogy ezek után odaengednek majd. De ha mégis, akkor elvállalom. Babják Bence/Nemzeti Sport JEGYZET Air America Fábik Tibor jegyzet@mediaworks.hu „A döntés és a felelősség a kapitányé, ne játsszuk már a sértődöttet. Ha nem sze­ret ennyit utazni, akkor mi a francnak igazolt Ameriká­ba? Mintha ott kevesebbet kellene utazni a bajnokik­ra. Megnézném, ha a csapa­tában nyavalyogna, mit kap­na a klubjától és az edzőjé­től. Van baj rendesen a fejek­ben" - ez az egyik vélemény, és a második legtöbb lájkot kapta a közhangulatot lak­muszpapírként megmutató közösségi oldalon a sportna­pilap Stieber Zoltánnal ké­szített interjúja alatt. Ám a legtöbben, mintegy másfélszer ennyien az aláb­bi hozzászólással értettek egyet: „Sértődöttség, nem sértődöttség, ebben most spéciéi igaza van. Felesle­ges valakit behívni, ha nem tud neki a kapitány legalább öt percet adni felkészülé­si meccsen. Ez a két meccs pont arról szólt, hogy Lee­­kens jobban felmérje a játé­kosokat, ki mit tud, kire szá­míthat a jövőben, ezért illett volna kipróbálni.” Mi tagadás, nincs közös nevező. A huszonötszörös váloga­tott Stieber Zoltán - aki a 2016-os Eb-n örökre emléke­zetes gólt szerzett az osztrá­kok ellen - úgy érzi, Geor­ges Leekens semmibe vette, mert a kazahok (2-3) és a skótok (0-1) elleni felkészü­lési meccseken nem adott neki egyetlen perc játékle­hetőséget sem, holott a válo­gatottunk élén most bemu­tatkozott szakvezető mind­két találkozón hatszor cse­rélhetett. Ráadásul Stieber elmondása szerint a belga szakember a közös trénin­gek után elárulta neki, hogy tetszik a játéka, az ék mö­gött mindhárom középpá­lyás pozícióban használni tudná, és az erőállapotával is elégedett. Az észak-ameri­kai profi ligában, a washing­toni D. C. Unitedben légiós­kodó játékos nem tagadja, ezek után nagyon megvisel­te a mellőzés. Az interjú arra fut ki, hogy a nulla perc játé­kért oda-vissza negyven órát utazó Stieber elgondolkozik azon, van-e értelme legköze­lebb is hazajönnie. Nem most hallunk elő­ször ilyesmit. Bernd Storck regnálása alatt Nikolics Ne­­manjának sem fűlt a foga a Chicago-Budapest-Chica­­go úthoz csak azért, hogy pár percre becseréljék. Most Leekensnél a kazahok ellen kezdő volt, 76 percet töltött a pályán (nem alkotott ma­radandót), a skótok ellen a 83. percben állt be, a lefújás után pedig megint feltette a régi lemezt: nem tudja, hogy jön-e legközelebb. De ez má­sik történet. Maradva Stiebernél, még ha meg is értjük a csaló­dottságát, amennyiben nem akarja elveszíteni a szurko­lók szimpátiáját, nem szeret­né, ha „rtyavalygónak” köny­velnék el, csak egyet tehet: lenyeli a békát. És örül, hogy nem Los Angelesből kellett hazajönnie potyára, az öt­­venórás út is lehetett volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom