Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-08 / 57. szám
fi MÚEMLÉKTÁR 2018. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK Fotó: Lőrincz Rebeka A malom a százötven éves lakóépület részét képezi, amely megtartotta eredeti formáját A parasztház, szomszédolni járt ide a gróf Csak egy apró benyíló árulkodik az Aradi út 13-as házszámú épületéről, mely a környék talán legöregebb, több mint 150 éves vízimalma. Üdvözlésünkre a hajdani molnár unokája, Boros Gusztáv siet elő. Készséggel vezet körbe, bemutatva a malomszerkezet épen maradt elemeit, a szélesre mosott patakmedret és a vén diófát, amit csak úgy enged kivágni, ha az árnyékát meghagyják neki. Lőrincz Rebeka lorincz.m.rebeka@gmail.com SZILVÁSVÁRAD A Boros-malom története az 1800-as évek közepéig nyúlik vissza - ám csak Gusztáv nagyapjáig sikerül felgöngyölítenünk. A hajdani molnár édesapjától kapta ajándékba a malmot, melynek odaadó, szakértő üzemeltetőjévé vált. A szerkezet régen nem egyedüli példány volt a környéken, de a legmodernebbek közül való. A meredek partfal tövében meghúzódó porta szomszédságot képez a dombtetőn álló kastéllyal, melynek akkori ura, Pallavicini gróf keskeny ösvényt vágatott a partfal erdejében, hogy kedvelt emberével, a derék molnárral sűrűbben A szerkezet régen a legmodernebbek közül való volt szót válthasson. Azt beszélik, anyagilag is gyümölcsöző volt a barátság - talán ez magyarázza a korszerű berendezést is, mellyel a Boros-malom akkoriban dicsekedhetett. Habár a gazda még emlegeti a régi malomkövet, már a fejlettebb technológiát képviselő hengerszékekkel őröl a háromszintes épületben. A malom működésének az vetett gátat: a molnárt elvitték katonának. Fogságba esett, csak 17 évvel később térhetett vissza, testileg-lelkileg megtörve. A vállalkozás családi viszályok célpontjává vált, melynek nyomán az épület a gróf birtokába került. A működtetésére kinevezett ember szakértelme híján a szerkezet romlásnak indult, az 1960-as évek közepe táján elcsendesedett. így él a malom története Gusztáv emlékeiben, aki kamaszéveit taposta, mikor édesapja elhunyt, később felbukkantak a családi fészek táján a műemlékvédelem emberei. A Borosok hagyatéka listára került, ám az öreg portáról egyre kevesebbeknek van tudomása - leginkább csak azoknak, akik az Aradi utca minden szegletét jól ismerik. A Boros unoka ragaszkodik a portához Fotó: Lőrincz Rebeka A nyilvánosság előtt még feltáratlan A Boros-malom százötven éves épülete és jó állapotú faszerkezete, felszerelése a környéken szinte páratlan építészeti és technológiai emlékként maradt fenn. A műemlékvédelem 1983-ban bekövetkezett látogatását követően lecserélték a romlásnak indult nádtetőt. Ám az eltelt esztendők folyamán csak kisebb állagmegóvó munkálatok zajlottak az épületen, s a malom nem nyílt meg a nyilvánosság előtt. Kérdésünkre Szaniszlő László, a település polgármestere elmondta: kisebb javításokat végeznek az idén a tetőszerkezeten, és ha adódik majd rá lehetőség, akkor pályáznak egy teljes körű felújítás támogatására is. Ugyanakkor az épület turisztikai hasznosításának nagyban gátat szab a szerződés, mely az örökösök jogait biztosítja a portához. A Boros molnár unokája nem titkolja: érzelmei - idős édesanyjával együtt - ősei fészkéhez fűzik. Bár örülne, ha a műemlékértékű malom látogatottabbá válna, biztos benne, hogy nem fogja hátrahagyni a családi portát. Turisztikai fejlesztést is terveznek erre az évre FELDEBRŐ Pályázati forrásból szeretnék megállítani a feldebrői templom állapotromlását - nyilatkozta az MTI-nek a napokban Ficzek László. Az Egri főegyházmegye általános helynöke hozzátette, hosszú ideje keresik a forrást a műemlék felújítására, a céljuk pedig nemcsak az állagmegóvás, hanem a teljes helyreállítás, s akár új, turisztikai célokat szolgáló épületeket is szeretnének kialakítani. A Szent Márton-templom a tizenegyedik században épült, altemplomában hazánk legrégebbi freskótöredékei láthatók. Az elmúlt pár évtizedben nem végeztek semmilyen felújítást az épületen, ezért az állapota komoly romlásnak indult, a falak mállanak, rendszeres a beázás, s a szellőztetés sem megoldott, emiatt penészedik is a műemlék. Galó József plébános nemrégiben azt nyilatkozta lapunknak, az épület nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is egyedülálló, ezért mielőbb szükség lenne az objektum rendbehozatalára. Süli K. Turistabarát lesz már a Rác-templom EGER Megtekinthetők az egri Szent Miklós-templom kivitelezési tervei a www.eger.hu honlapon. A dokumentumokból kiderül, hogy kívül-belül restaurálják az objektumot. Az elsődleges szempont a munkálatok elvégzése során, hogy turistabaráttá alakítsák az épületet, több új élményelemet is beépítenek, interaktív eszközök, digitális panelek várják majd a látogatókat. A külső munkák során kékes-fekete színű tetőt kap az épület, a külső falfelületek nagy része is kékes színben pompázik majd. A külső felújítást úgy igyekeznek megoldani, hogy az összhangban legyen a műemlék eredeti megjelenésével, a kőfelületeket és a nyílászárókat is szakrestaurátori javaslatok alapján állítják helyre. Süli K. Egyszerű, letisztult lakberendezés jellemezte a XVIII. századi lakóházakat Előadás-sorozat a Bródyban az egri bástyákról EGER Az egri hóstyák néprajza - A hóstyák kialakulása, építkezés és lakáskultúra elnevezéssel dr. Veres Gábor, az Eszterházy Károly Egyetem főiskolai docense tartott előadást a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban a minap. Az eseményen dr. Petercsák Tivadar nyugalmazott vármúzeum-igazgató bevezetőül elmondta: tíz éve jelent meg kötet Az egri hóstyák címmel, ami iránt még most is sokan érdeklődnek. A hóstyákról előadás-sorozat indult, az első részben a főiskolai docens egy vélhetően 1500-as évekbeli metszet bemutatásával kezdte ismertetőjét. Ezen a vár mellett a városkapuk is láthatóak. Közölte, a XVII-XVIII. század fordulóján a város fejlődésnek indult, 1712-től már a „kapuk előtti” külvárosokat is említették. Ezek benépesültek, kialakult a Hatvani, a Rác, a Makiári és a Cifra hóstya. A városhoz csatolták 1756-től a Sánc külvárost is a felrobbantott külső vár területén. Az előadó ezután térképen szemléltette a hóstyákat. A kifejezés a német Hochstadt, azaz külváros szóból származik. A XVIII. század az építkezések időszaka volt a megye-Dr. Veres Gábor tartja előadását az egri hóstyákról Beküldött fotó székhelyen. Megépült a püspöki palota, a barokk székesegyház, a kórház és a Minorita templom, a kispréposti palota és a ferences templom is. A szakember tudatta, 1787-ben még 17 ezer lakosa volt Egernek, ekkor az ország hatodik legnépesebb városa volt. A hóstyák a XVIII. század elején még szérűskertek voltak, majd később benépesültek a városba érkező parasztok letelepedésével. Dr. Veres Gábor tájékoztatott a hóstyák építészetéről, a lakóházak berendezéséről is. Kezdetben fából készültek a házak, majd kőből is építettek. A szakember ismertette a palóc népi építészeteket, képek segítségével. Egyebek között kiemelte, a kemence a szobában volt, ez biztosította a meleget. Bemutatott dr. Veres Gábor egy hatvani hóstyai XVIII. századból való lakóházat, amelynek építészeti stílusára az egyszerűség volt jellemző. Szobából, pitvarból, konyhából, istállóból, fészerből állt a ház, az udvaron hidas volt. Kitért a lakberendezésre, amelyben az asztal körüli lóca, a falon lévő szentképek nagy szerepet játszottak. A bútorok egyszínűek voltak. V. M.
