Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-14 / 62. szám
4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2018. MÁRCIUS 14., SZERDA HÍREK Kilencven éve megszűnt a gyár, de a termékei ma is élnek Fáklyás túra Balatonban BALATON Idén is csatlakozik a Föld Órája akcióhoz Balaton, illetve Borsodnádasd. Az előbbi településről március 24-én 19 órakor éjszakai fáklyás kirándulást szerveznek a Vajda-kúttól a Dúbolás-tetőig. Utóbbi helyszínen koncert is lesz, amit a tarnaleleszi Rákóczi Péter Ifjúsági Fúvószenekar ad a túrán részt vevő balatoniaknak, s a hegy túloldaláról érkező borsodnádasdiaknak is. A szervezők azt kérik, mindenki vigyen magával elemlámpát vagy fáklyát, otthon pedig kapcsolják ki a szükségtelen elektromos eszközöket. T. B. Ma emlékeznek a faluban Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeznek a községben szerdán délelőtt 11 órakor a Szent István téren. Rossz idő esetén az ünnepséget a helyi művelődési házban tartják meg. T. B. Tájrendezés, termékbővítés SZILVÁSVÁRAD A kötelező biztonságtechnikai felülvizsgálat zajlik jelenleg a Millenniumi Kilátóban. Ezen kívül nemzeti parki termékekkel bővíti a bolti kínálatát a mellette lévő faházban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Tavasszal még jelentősebb környezetrendezés is lesz a környéken, ennek keretében padokat újítanak föl, virágosítanak. A Szalajka-völgyi Információs Ház még zárva van, itt új termékskálával, nemzeti parki termékvédjegyes és helyitermék-bemutatókkal és családi programokkal készülnek a 2018-as szezonra. T. B. Gyűjtői joggal büszkék az apátfalvi edényekre Sokan megcsodálták a kiállított termékeket a Gesztenyés Kiállítóházban a tárlat megnyitóján Fotó: Tóth Balázs Fénykorában világkiállításokon nyert díjakat az apátfalvi keménycserépgyár, s még ma is találni a termékeikből. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu BÉLAPÁTFALVA A bélapátfalvi keménycserépgyár termékeiből nyílt kiállítás a Gesztenyés Kiállítóházban. A tárlat bemutatóján énekelt a Napsugár Nyugdíjas Klub énekkara, valamint Herczeg Flóra. Mezoné Kovács Edit, a Bélapátfalvai Kulturális, Turisztikai és Média Nonprofit Kft. ügyvezetője felidézte, tavaly kezdték meg az előkészületeket, s a megkeresett emberek szívesen ajánlottak föl egy-egy szekrényre való tárgyat. ftfezeretnék a teljes gyűjteményüket kiállítani - mindenképpen helyben Bársony Béla helytörténeti kutató elmondta, az 1700-1800-as években sok helyen próbálkoztak a porcelán előállításával, a XIX. század elejétől számos keménycserépgyár működött. Apátfalván az apátság környékén a vízenergiát malmokkal hasznosították és téglát is kezdtek előállítani. Az 1830-as években keramikusok kísérleteztek porcelán előállításával, a keménycserép készítése 1843-ban Hüttner József érkezésével kezdődött el. A gyárnak ezután több bérlője volt. A Földváry testvérek alakították ki a jellemző bélapátfalvi mintákat purpur rózsából, sárga tulipánból és kisebb virágokból. Dubravszky Sándor és családja idején máz alatti festésre tértek át és kialakították a sajátos népies keménycserépfestési módot. Ebben az időben a távíróhálózathoz is gyártottak szigetelőket. Remenyik Béla, majd Nagy Zsigmond és Ferenc idején a Millenniumon, illetve a párizsi és St. Louis-i világkiállításokon szerepeltek. Az 1900-as évek elején özv. Schöpflin Armandné, majd Pruzsinszky János és fiai működtették az üzemet, sokat exportáltak. A legutolsó időszakban, 1920-1927 között Első Bélapátfalvai Kőedénygyár Rt. néven működött az üzem. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, de Trianon után elveszett a felvidéki és az erdélyi piac, így az üzem 1928-ban megszűnt. Az 1980-as években a cementgyár bevonásával megkísérelték újraéleszteni a gyártást, de elhalt a kezdeményezés. Ferencz Péter polgármester kifejtette, ő nem gyűjtő, de ha meglát egy-egy darabot, megvásárolja. így tett Szlovákiában is, de kapott ajándékba néhány tányért egy budapesti régiségkereskedésben is. Egy egri hölgy a városnak ajándékozta saját gyűjteményét, s most ő is felajánlja tárgyainak többségét, 30-40 darabot. Ha minden bélapátfalvi család hozzátesz egyet-egyet, a Dobó István Vármúzeum korábban a városban is kiállított anyagával a megye legkomolyabb tányérgyűjteménye jöhetne létre. Ötszáz darab felett már egy igazi múzeumuk lehetne. Elsősorban a bélapátfalviak tárgyfelajánlásait várják, de ha mások is tudnak nélkülözni egy-két edényt, adományként elfogadják és az önkormányzat garantálja, hogy biztonságosan őrzik. Takács Barnabásék négy és fél éve vették első tányérukat Fonyódon egy régiségvásárban, majd hazaérve összegyűjtötték a családi örökséget. A kiállításra hatvan, a gyár több korszakából származó darabot hoztak, otthon még 300-400 darabjuk van. Szeretnék a teljes gyűjteményüket kiállítani, múzeumban megtekinthetővé tenni, de helyben. Pelyhe Gábor nagyapja a gyár bizományosa volt. Az öt-' venes években még 200-300 darab tányérjuk volt otthon, de ezek elkoptak. Mire ő rájött, hogy ez érték, 12 maradt, innen 20-25 év alatt fejlesztette föl a gyűjteményét háromszázra, amit szívesen meg is mutat. Elárulta, rengeteg minta van és nincs két egyforma tárgy. Kézi termék lévén mindig van eltérés. Bélapátfalván használati tárgyak, majd dísztányérok is készültek, de a kevésbé díszes korsókat, leveses- és pecsenyéstálakat lakodalmakban azért elővették. A gyárnak jó hírneve volt, Kanadában is találhatók termékeik. Sablonokkal és szabad kézzel is díszítették régen az edényeket Csiffáry Gergely történész a bélapátfalvi keménycserépről azt írta, a fehér mázas cserép, kőedény, fajansz tárgyakat a porcelán utánzásának igénye hozta létre. A kőedény tartós, tetszetős, nagy mennyiségben előállítható volt. Anyaga agyag, kvarc, mészpát vagy földpát volt, a fehér szín eléréséhez a mázat kisebb menynyiségű kék festékkel keverték. Öntéssel vagy préseléssel formázták gipszminták segítségével, a csuprokat, korsókat korongolták. Az első égetés után következett a mázalás vagy a festés sablonokkal, de szabad kézzel is díszítettek a fémoxidos festékkel. Szárítás után ismét égetés következett. Bélapátfalván az 1880-as évektől készültek iparművészek által tervezett darabok, 1890-től emléktárgyak, 1906- tól vallásos emlékek. Az osztálykirándulások, a fáklyás túra a legnépszerűbb Részt vettek az Utazás Kiállításon BÉLAPÁTFALVA Idén is részt vett a Hungexpo területén rendezett Utazás 2018 Kiállításon a város önkormányzata.- A négy nap alatt számos érdeklődőnek sikerült bemutatnunk a település főbb idegenforgalmi értékeit: a ciszterci apátságot, a Bélkő-hegyet, a Gilitka-kápolnát, a horgásztavat, valamint a Gesztenyés Kiállítóház tárlatait. Legtöbben az osztálykirándulásokra összeállított programcsomagokra, illetve az apátságban tartott éjszakai idegenvezetésre voltak kíváncsiak. Nem véletlenül, hiszen ezek a legnépszerűbbek a tu-A bélapátfalviak standja a kiállításon Fotó: Skultéti Imre risták között - mondta el Mezoné Kovács Edit, a Bélapátfalvai Kulturális, Turisztikai és Média Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az Utazás Kiállításon bemutatták a bélapátfalvai keménycserepekből álló tárlatot is. A bélapátfalviak egy Egerrel, Bogáccsal, Mezőkövesddel és Miskolccal közös standon mutatkoztak be a látogatóknak, valamint az idegenforgalmi szakembereknek. Áprilisban egy kétnapos szolnoki idegenforgalmi kiállításon vesznek részt, de a kínálatuk eljut külföldi turisztikai eseményekre is. T. B. Mátyás éve BÉLAPÁTFALVA A Mátyás-emlékév kapcsán szerveztek programot a 3-4. osztályos gyerekeknek a Bélapátfalvi Könyvtárban. A Könyvtármoziban Mátyás királyról szóló rajzfilmeket vetítettek, majd a Corvinákkal, a reneszánsz udvarral és Beatrix királynéval ismerkedtek a diákok. Fotó: Bélapátfalvai Könyvtár
