Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-05 / 54. szám
GAZDASÁG y 2018. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ Vidéken gyorsabban kelnek el az új lakások Lankadatlan kereslet mtiMfr I :/N ^ -Uj építésű ingatlanok hirdetési trendjei (milliárd forint) *3 2017. és 2018. februárban lekerült hirdetések alapiás^f 2017* 2018* Változás Többlet idő .1 (százalék) Átlagos értékesítési idő (nap) 120 183 53 63 nap K Főváros Hirdetésenként! átlagos érdeklődések száma 15,8 27,1 72 lit.. y ” Megyei Átlagos értékesítési idő (nap) 126 166 32 40 nap jogú városok Hirdetésénkénti átlagos érdeklődések száma 11,1 24,1 117 Városok Átlagos értékesítési idő (nap) 126 165 28 36 nap Hirdetésenként! átlagos érdeklődések száma 11,1 18,2 33 ..................t J MW-grafika, forrás; ingatlan.com, fotó: Móricz-Sabján Simon Fél évre nőtt az új építésű lakások átlagos értékesítési ideje Budapesten, ezzel megfordultak az értékesítési mutatók, most vidéken lehet gyorsabban eladni a lakásokat. A fővárosban is tovább élénkült a kereslet, de a kínálatot már kimazsolázták a vevők. Med iaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INGATLAN Három-négy hónappal, de egyre többször már akár fél évvel is módosul egy-egy lakónegyedprojekt ütemezésének tervezett határideje. Miközben a fejlesztők a kivitelezőkre várnak, és egyre többet kell várni a vevőkre is, az újlakás-piaci időszámítás egyelőre nem terjed tovább a kedvezményes áfa lejáratának 2019. év végi határidejénél - most már mindenki a meghosszabbításról szóló döntésben bízik. Ezt jelzi, hogy teljes egészében hiányoznak a kínálatból a 2020-ra vagy későbbre ütemezett új lakások - mondta az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Rámutatott: tavaly ilyenkor már javában hirdették a fejlesztők a 2019-es átadású ingatlanokat, vagyis időarányosan már ott kellene lennie a kínálatban több száz, két év múlva használatba vehető lakásnak. Az érdeklődés továbbra is óriási. A portál által a Világgazdaság számára kigyűjtött adatokból kiolvasható, Budapesten 72 százalékkal, a megyei jogú városokban pedig átlagosan 117 százalékkal többen reagálnak egy-egy hirdetésre. A csúcsra járatott kereslet és a kínálat azonban valahol elcsúszik egymás mellett, ezt jelzi a minden településtípuson növekvő értékesítési idő. Budapesten egyetlen év alatt 120 napról 183 napra, a megyei jogú városokban pedig 126-ról 166 napra nőtt egy-egy lakás eladási ideje. A legkisebb növekedés a többi városban mutatkozik, ahol idén 36 nappal kell több egy-egy tranzakció létrejöttéhez, és 165 nap alatt kelnek el most az új építésű lakások. A vidéki lakásépítési piac élénkülését, az építkezések beindulását már a KSH múlt heti gyorsjelentése is tükrözte: a lakásépítések a városokban és a községekben (69, illetve 65 százalékkal) növekedtek a legnagyobb mértékben, a megyei jogú városokban 50 százalékos volt a növekedés, Budapesten viszont kevesebb lakás épült tavaly, mint 2016-ban, noha több az aktív projekt, és több a vevő is. Balogh László szerint ez figyelmeztetőjel, s a munkaerőhiány lehet az oka, ami egyre nagyobb probléma. A szakértő elővigyázatosságra inti a vásárlókat, hiszen ilyen gondok miatt nemcsak a költözés határideje csúszhat, hanem fennáll a veszélye, hogy nem úgy és nem az épül meg, mint amit várnak. Építőanyag-ipari növekedés, munkahelyteremtéssel Az építőipari konjunktúra új munkahelyek megteremtéséhez is hozzájárul - derült ki a hideg- és melegburkoló-piac meghatározó szereplőjének számító Murexin Kft. felméréséből. A válaszadó kereskedők 42 százaléka tíz százalék feletti, mintegy egyharmaduk pedig húsz százalék feletti általános növekedést regisztrált 2017-ben. A kedvező tendencia a burkolóanyagok piacát is érintette: a megkérdezettek 42 százaléka jelzett tíz százalék feletti növekedést ezen a területen. A válaszadók több mint a fele erőteljes, tíz százalék feletti növekedést vár az építőanyag-kereskedelemben az idei évben is. A vásárlók többsége már inkább a jobb minőségű termékeket keresi, ezt a válaszadók 83 százaléka igazolta vissza. Többségük pedig a burkolóanyagoknál is erőteljes elmozdulást tapasztalt a prémiumtermékek iránt. Az energiahatékonyabb termékek iránt is érezhetően megnőtt a kereslet. Mindeközben sokan szembesültek átmeneti áruhiánnyal, amelyre a termelés bővítése és a logisztikai háttér korszerűsítése lehet a válasz. Jó jel viszont, hogy a forgalomnövekedés hatására stabilizálódott a szektor gazdasági helyzete, és sok cégnél nőtt az alkalmazotti létszám is. A kéményeket sem ártana ellenőriztetni Félnek a mérgezéstől A szabálytalan bekötések is okoznak tragédiát Fotó: MTI SZÉN-MONOXID Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint tavaly 13 százalékkal több szén-monoxid-mérgezéses esetet regisztráltak, mindazonáltal a halálos kimenetelű esetek száma csökkent 2017-ben. A Szerelvénybolt Kft. legfrissebb kutatásából kiderült, a magyarok 80 százaléka tart a mérgezéstől, és csak tízből ketten gondolják úgy, hogy időben felismernék, ha CO-szivárgás lenne otthonukban. Minden tizedik megkérdezett azt hiszi, hogy szúrós szagáról ismerné fel az egyébként színtelen, szagtalan gázt. A szén-monoxid-mérgezéses esetek elsősorban a nyílt lánggal működő fűtőeszközök hibájára, valamint a levegőellátásuk hiányára, máskor pedig a kémények állapotára vezethetők vissza. Csaknem minden második esetben a fürdőszobában használatos nyílt égésterű fűtőberendezés a szén-monoxid-mérgezés előidézője, minden tizedbe alkalommal pedig a konyhában alakul ki mérgezés. A válaszadók csupán 24 százalékának van az otthonában veszélyt érzékelő készülék. Azok közül, akiknek nincs ilyen műszerük, 85 százaléknyian mondták azt, hogy korábban már fontolgatták a beszerzését, 44 százalékuk túl drágának tartja ezeket a készülékeket. Sokan nem értenek egyet azzal, hogy idéntől eltörölték a családi házaknál a kötelező kéményellenőrzést. Ennek ellenére csak ahg több mint kétharmaduk gondolja ma úgy, hogy minden fűtésszezon előtt ki fogja hívni továbbra is a kéményseprőket, minden tizedbe válaszadó már most eldöntötte, hogy ezentúl ritkábban fog ellenőriztetni. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. munkatársai csak Budapesten 1300 életveszélyes helyzetet tártak fel 2017-ben, és 29 ezer olyan szabálytalanságot regisztráltak, melyet már korábban jeleztek, de a tulajdonosok nem hárították el. Sokszor a kéménybekötés hibája vagy a kémény állapota vezet tragédiához. MW BUDAPEST Az alapebátásban dolgozó háziorvosok és fogorvosok praxispénze, azaz a rezsijükre fordítható összeg 130 ezer forinttal emelkedik idén márciustól - mondta az Emmi ábamtitkára az MTI-nek. Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a háziorvosok praxispénzének emeléséről már tavaly döntött a kormány, így az erre szánt 8,3 milliárd forintot tartalmazta az idei költségvetés. Az emelésnek köszönhetően 2018-ban 520 ezer forintra nő a háziorvosok rezsitámogatása - fűzte hozzá. A héten pedig arról is döntött a kormány, hogy a 130 ezer forintos emelést az alapebátásban dolgozó fogorvosokra is kiterjesztik, erre 3,3 mibiárd forint pluszforrást biztosítanak - mondta el az államtitkár. Hozzátette, hogy így idén összesen mintegy 12 mibiárd forinttal nő az alapebátásra fordított összeg. Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra is, hogy további 833 mblió forintot biztosítanak a fogászati szakellátás finanszírozásának emelésére, így például fogszabályozásra, parodontológiára. MTI A HELYZET Tíz forintra negyvenhét Pauska Zsolt jegyzet@mediaworks.hu Szárnyal a hazai reklámpiac - jelentették be néhány napja egy budapesti konferencián. A világszerte csökkenő példányszámok miatt (ez persze nem teljesen igaz, mert Keleten, főleg Kínában és Indiában, éppenséggel nőnek a lapeladások) lesajnált nyomtatott sajtóban tavaly 18 százalékkal, míg az internetes felületeken 16 százalékkal többet költöttek el a cégek, mint az előző esztendőben. Ahhoz, hogy reklámra költse valaki a pénzét, több feltételnek teljesülnie kell. A legfontosabb azonban talán az, hogy úgy ítélje meg, többet ad el, ha hirdeti termékeit, mint ha nem - azaz az erre szánt pénz kevesebb, mint amennyi pluszbevételt eredményez. Közhely, hogy a reklámra költött összeg fele - a hirdető szemszögéből - kidobott pénz, csak soha nem tudhatja, melyik fele az. A kockázat tehát létezik. Ha viszont ehhez hozzátesszük, hogy egy néhány éve készített kutatás legfontosabb megállapítása szerint minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, akkor nyilvánvaló, hogy az iparág helyzete végső soron mindannyiunk életminőségére vonatkozólag fontos mutató. Magyarországon végre összeálltak a feltételek ahhoz, hogy a pozitív várakozások további fejlődést eredményezzenek. Évek óta minimális az infláció és emelkednek a bérek, a családok így többet költhetnek, ez pedig a vállalatok, vállalkozások helyzetét javítja. Az a kampányüzenet tehát, hogy az ország folyamatosan szegényedik, egész egyszerűen nem igaz. Pont az ellenkezője a helyzet. Eltörölné a DK a földvédelmet KAMPÁNY Nagymértékben átrajzolnák a magyar mezőgazdaság kereteit az ellenzéki pártok agrárpolitikai elképzelései. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) egyik legfontosabb törekvése megsemmisíteni a jelenlegi földforgalmi törvényt - írja a Magyar Idők. Az ellenzéki párt választási programjában szögezte le, hogy a magyar termőföldvagyon védelme érdekében született jogszabály helyett egy „új, modernebb, minden bizonnyal Uberálisabb” rendelkezést fogadnának el, holott a 2013-ban életbe lépett földtörvény szigorú keretek közé szorította a földszerzést. Az Európa-szerte az egyik legkövetkezetesebb jogszabálynak köszönhetően a termőterületeket csak belföldi magánszemélyek, közülük is csak a bejegyzett földművesek vásárolhatják meg. A helyi földbizottságok pedig - amelyek feladatait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei látják el - minden adásvételt egyenként megvizsgálnak. így teljeskörűen biztosított, hogy a földterületek magyar kézben maradjanak és lehetőleg a helyben gazdálkodó termelőkhöz kerüljenek. A földügyek mellett más ötlettel is előállt Gyurcsány Ferenc kampánystábja. A Sokak Magyarországa program egyik elemeként szorgalmaznák az új termesztési technológiák terjedését, köztük a génmódosított növényekét is, hiszen Gyurcsányék szerint megfelelő ellenőrzési és jogi környezet mellett az új technológiák befogadására a magyar mezőgazdaságnak is fel kell készülnie. Emellett megszüntetnék a kötelező kamarai tagságot, zárolnák az „oligarchák” vagyonát, felmondanák a megkötött földbérleti szerződéseket, és visszavennék azokat a földterületeket is, amelyeket a „jogszabályok kicsavarásával” szereztek meg a gazdálkodók. Ez utóbbi vállalás vélhetően a Földet a gazdáknak! programra vonatkozik, amelynek köszönhetően csaknem harmincezer földműves jutott piaci áron termőterülethez az elmúlt néhány évben. Karácsony Gergelynek, az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltjének a nemrégiben a hazai termőfölddel kapcsolatos programjából kidérült, hogy a földek einstandolása mellett úgynevezett oligarchaadót és progresszív földadót vezetnének be hatalomra jutásuk után a baloldali politikusok. Ezzel kapcsolatban később Győrffy Balázs NAK-elnök azt mondta, hogy ezzel a lépéssel a szocialisták a 21. század kulákprogramját indítanák el. MW Veszélyben harmincezer gazda termőterülete Fotó: Lang Róber Magyarországon végre összeálltak a feltételek Emelik az orvosok praxispénzét
