Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-23 / 69. szám
2018. MÁRCIUS 23., PÉNTEK Közétkeztetésről szóló fórumot tartottak Egerben Egyre finomabbak a mai menzák ételei Az elhízás okairól, a kórházi étkeztetés modernizálásáról, a közétkeztetési gyakorlati tapasztalatairól tartott regionális szakmai napot a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) az Agria Tiszkben csütörtökön. Verebélyi Márta raarta.verebelyi@mediaworks.hu EGER Élelmezésvezetők és a közétkeztetésben tevékenykedők figyelnek szakemberekre az Agria Tiszk épületében. Táplálkozástudományi előadásokat hallgatnak. Rózsás Anikó, a KÖZSZÖV elnöke megnyitója után dr. Egeressi Zsuzsanna járási tisztifőorvos, a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Járási Népegészségügyi Intézetének munkatársa a közétkezetésbeli gyakorlati tapasztalatokról beszél. Közli, vizsgálják, hogy a közétkeztető helyeken a körülmények, az ételek megfelelnek-e az előírásoknak. A megyében 71 főzőkonyhát tartanak nyilván, ebből 61 tálalókonyha. • Pozitívumokról is szót ejt: sok helyen friss, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket kínálnak. A magas sótartalmú kényelmi termékek felhasználását csökkentik, s javultak a konyhatechnológiák is. Negatívumként említi: a só- és cukorfelhasználás még mindig magas. Ezután Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke az új magyar táplálkozási ajánlás és az elhízás kapcsolatáról tart ismertetőt. A nők esetében 2000-2200 a napi javasolt kalóriabevitel, a férfiak körében 2300-2500. Leginkább 10-15 százalék fehérjét, 50 százalék szénhidrátot, 30 százalék zsiradékot kell fogyasztanunk. A 2014-es felmérések azt mutatják, a szervezetünkbe túl sok zsiradékot viszünk be, ez felelős a túlsúlyosságért. Változatosan kell étkeznünk, kerülve a zsíros ételeket, növényi olajat kell ennünk, kevés sót, cukrot csak mértékkel. Naponta szükséges ennünk tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget, s jó, ha barna kenyeret eszünk. Ambrus György mesterszakács, a KÖZSZÖV elnökségi tagja arról tájékoztat, tavaly úgy döntöttek, modernizálják a közétkeztetésben az ételeket. Az egri kórházban is jártak, további 40 intézményt látogatnak meg. Bebizonyítják, a betegek is ehetnek finom, gusztusosán tálalt ételeket. Zoltai Anna, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vendéglátás és étkeztetési felügyeleti osztály vezetője az önellenőrzés szerepéről beszél. Kiderül, hogy a Nébih három éve figyel a minőségvezérelt közétkeztetésre. A konferencia apropóján olvasóinkat kérdezzük, milyennek vélik a menzai kosztot. A verpeléti Erdélyi Ágnes egy egri kollégiumi étkezdében ebédel olykor: zsírosaknak tartja az ételeket, ám azok ízlenek neki. Tízes skálán 8-asra osztályozná a fogásokat. Az egri Galambos Lászlóné többször feküdt kórházban. Számára az egri kórházi ételadag elegendő, de sokaknak nagyon kevés lehet. Úgy véli, nem szabad a kórházi ételtől azt várni, hogy olyan íze legyen, mint az otthoninák. Kevesebb zsírral főznek, gyengébb az ízesítés, de ehetőknek véli az étkeket. Fejlesztik a szolgáltatásokat Rózsás Anikó, a KÖZSZÖV el- szerészeti és Élelmezés-egésznoke elmondta, miért jött létre a szövetség. Még 2000-ben alakultak, hogy az élelmezésvezetők munkáját támogassák, összefogják és segítsék értelmezni a jogszabályokat. Hétszáztizenhét tagja van a KÖZSZÖV-nek, amelynek az Emmi-rendelet módosításában is nagy szerepe volt. Megtudtuk, a szövetség próbafőzést is rendezett az Országos Gyógysegügyi Intézetnél (OGYEI), továbbá kutatásokat végeznek, kérdőíveket töltetnek ki annak érdekében, hogy fejlődjenek a közétkeztetési szolgáltatások. A szakember kiemelte mindezen felül: nagyon odafigyelnek arra, az iskolákban biztosítsák, hogy a gyerekek kulturált körülmények között étkezhessenek, s ne siessenek az ételfogyasztással. Víz és áldás Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP S zerencsések vagyunk azért, hogy olyan országba születtünk, ahol a vízcsapot kinyitva egyből olthatjuk szomjunkat, ahol a fürdés a mindennapok rutinja, a locsolás a kerti csapból nem okoz gondot. S nyáron ezer fürdőhely közül választhatunk kis hazánkban, bármelyik irányba is indulunk. Talán eszünkbe se jutna a vizet ünnepelni, ahogy a tiszta levegőt vagy az erdeinket sem, mert ezek számunkra természetes dolgok. A természet pedig a kincseivel szűkebb hazánkban sem fukarkodott. Ismételten szerencsések vagyunk, hogy Heves megye hegyeivel, tavaival, tiszta forrásaival, gyógyfürdőivel nemcsak bennünket szolgál ki, hanem másokat is idecsábít. Március 22-én világszerte a víz világnapját ünnepelik, hogy felhívják a figyelmet arra, a Föld népességének tíz százaléka nem jut tiszta ivóvízhez, ennek következtében állandóak a járványok, a fertőző betegségek és a korai halálozás. Megyénk városaiban és számos településen a nevelési és oktatási intézményekben is komolyan foglalkoznak ezzel a témával. A gyerekeknek nemcsak azt mutatják meg, hogy miért fontos a víz, mire használják, hanem azt is, hogyan ne pazaroljanak, hiszen köztudott: véges a vízkészletünk. Jó lenne, ha erre mi, felnőttek is figyelnénk és egy „cseppel” többet tennénk a nagy közösért, ha már elmondhatjuk azt, szerencsések vagyunk, hogy olyan helyen élünk, ahol a víz az egyik legtermészetesebb dolog. Olyan helyen élünk, ahol a víz természetes dolog Iroda és terepjáró természetvédelemre TÁRD Új eszközöket és autókat kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) természetvédelmi őrszolgálatai, Tardon új irodát is létesítettek számukra. A BNPI őrszolgálata a Börzsönytől a Sajóig és a Tiszáig 930 ezer hektáron működik, s 34 ember ügyel a természeti értékek megmaradására, a gazdálkodás szabályainak betartására. A kelet-bükki tájegységben öt őr teljesít szolgálatot, közülük egy Tardon, akit nyolc közfoglalkoztatott is segít. Nekik épült az iroda, kaptak egy terepjárót is. Bíznak abban, hogy a faluszéli helyiség összeköti a lakosságot és a nemzeti parkot. A többi körzetbe hat terepjáró, s felszerelések garmadája jutott. A csütörtöki ünnepségen Magos Gábor, a BNPI őrszolgálati vezetője felsorolta, milyen informatikai és monitoring eszközöket, távcsöveket, kamerákat, műholdas jeladókat, erdei iskolai felszereléseket vehettek. Ötvennégymillió forintért majdnem ezer új tárgy segíti a munkájukat. Rónai Kálmánná, a BNPI igazgatója megemlítette, a mostani uniós ciklusban 7,6 milliárd forintot nyertek, a jelenlegi projekt 190 milliós tá-Ötvennégymillió forintért csaknem ezer új eszközt vásároltak mogatásban részesült. Gál János, Tárd polgármestere örült annak, hogy egyre nagyobb szerepet játszik a község életében a nemzeti park, hiszen őshonos fákból álló gyümölcsöskertet is létesítettek. Tállai András államtitkár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke reményét fejezte ki, hogy a BNPI által végzett természetvédelmi munkát hosszú távon az egész ország értékeli. T. B. Andreja iovic első egri önálló kiállítását nyitották meg A tarot kártyák nagy mágusa EGER - Az illusztrátor az, aki énekel a vak szövegnek a szivárványról. Sokkal nehezebb illusztrátorként saját stílust kialakítani, mint egy szabadon alkotónak - mondta Kosch Péter (Pieronymus Kosch) grafikus, kép-író csütörtök este a Vitkovics Házban, ahol a szerb illusztrátor, grafikus, Andreja Jovic Titkos ösvények című tárlatát nyitotta meg. Andreja Jovic alkotásait nem először láthatja az egri közönség a városban, hiszen a művész feleségével, Rostás Bea Piros szobrászművésszel tavaly már „bújócskázott” a Bródy könyvtárban. E címmel rendeztek akkor közös kiállítást. Most megnyílt önálló tárlata április 28-ig látható a Vitkovicsban.- Andreja a tarot kártyák mágusa, az jellemző rá, hogy egyéni stílusban, színkezeléssel, kitűnő humorral kiegyensúlyozott kompozíciókat hoz létre - hívta fel a figyelmet a fiatal szerb művész most bemutatott munkáira Kosch Péter. A művész nótázást és vicceket sem nélkülöző beszédéből azt is megtudhattuk: van, ami közös benne és Andreja Jovicban. Mindketten szeretik az egri szobrászművészt, Rostás Bea Pirost. G. R. Kosch Péter (jobbra) nyitotta meg az eseményen a művészpár férfi tagjának tárlatát Fotó: Gál Gábor Értéket képvisel, összehoz fiatalokat EGER Várnagy Andrea az esemény csütörtöki ismertetőjén arról szólt, a rendezvény létrejöttét nagyban segítette, hogy a város és az egyetem is támogatta őket a kezdeményezésben. Örömét fejezte ki, hogy elmondhatják, kinőtte magát a verseny, több mint háromszázan jelentkeztek. Habis László polgármester arról szólt, sok értéket képvisel a program, a komolyzenét a fiatalokhoz, őket egymáshoz is közelebb hozza. Remek koncerteket is hallhat a négy nap alatt a közönség. Dr. Liptai Kálmán, az egyetem rektora felidézte, korábban azt vállalták, hogy intézményükben alázattal dolgoznak majd, s bevonzzák, ami jó. Erre kitűnő példa e programsorozat, s úgy gondolja, olyan értéket képvisel, mely az egyetem filozófiájához illeszkedik. Molnár Dalma, az Együtt Mindenkiért Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, nagyon szívesen álltak a kezdeményezés mellé támogatóként. Azért is, mert a rendezvénysorozat nem csupán a gyerekek tudását méri, lehetőségük lesz kurzuson is részt venni, ahol iránymutatást kaphatnak zenei tehetségük fejlesztéséhez. Berecz R. Korábban a tanulók ódzkodtak a menzai koszttól, e jelenség ma halványulni látszik Fotó: Berán Dániel