Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-22 / 68. szám

HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE 2018. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK A pedagógus szerzői estje HATVAN Ságiné Szűcs Klá­ra tartott szerzői estet az Ady Endre Könyvtárban. A nyug­díjas pedagógus az irodalom­hoz fűződő viszonyáról, az eddig megírt novelláinak sze­mélyes kapcsolódásairól is beszélgetett Kocsis István ny. könyvtárigazgatóval. T. 0. Felújítják a rendelőt BOLDOG Sikeres TOP-os pá­lyázat eredményeként az ön­­kormányzat az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése címen 79 millió forintot nyert az orvosi ren­delő teljes belső felújítására. Szabó Zsolt, a térség ország­­gyűlési képviselője úgy nyi­latkozott: a mostani építke­zés a helyi egészségügyi köz­pont első objektuma. T. 0. Részleges korlátozás HATVAN Az influenzaszerű megbetegedések számá­nak csökkenésével az Albert Schweitzer Kórházban enyhí­tettek a látogatási tilalmon. A teljes körű korlátozást rész­legesre módosították, így a visszavonásig immár csak az intenzív, a csecsemő-gyer­mekgyógyászati és a szülé­szet-nőgyógyászati osztály nem látogatható. A szakdol­gozók veszik át a betegeknek szánt csomagokat. T. 0. Beoltják a négylábúakat LŐRINCI A település mindhá­rom városrészében 25-én, vasárnap tartják meg a szo­kásos évenkénti eboltást. A mátravidéki erőműi sport­pályán délelőtt 8-tól 9 óráig, a közösségi ház mellett 9-től 12 óráig, míg a selypi „Ruby-udvarban” déltől 14 óráig várják a négylábúakat és gazdáikat. A pótoltásra április 22-én kerül sor. T. 0. Miért tartják meg évente kétszer is a dicső ütközetet? Idén is megrendezik a tava­szi hadjárat első diadalmas csatáját. Kétszer is. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu BOLDOG, HATVAN Elkészültek a plakátok, nemsokára ismét megrendezik az 1848-49-es szabadságharc tavaszi had­járatának diadalmas ütköze­tét, a hatvani csatát. Mégpe­dig kétszer: először március 31-én Hatvanban, aztán április 2-án Boldogon, ahogyan azt az elmúlt bő másfél évtizedben megszokhatták a hasonló lát­ványosságokra vágyók. Harmadik esztendeje, hogy pár napon belül egymást kö­vetik a bemutatók az első ta­vaszi napokon. Fontos oka van ennek: hiába történt Hatvan­ban a hadicsélekmény, a város­­vezetés hosszú ideig nem mu­tatott jelentősebb érdeklődést a bemutató iránt. Boldog viszont kapott az alkalmon: történel­mileg vitathatatlan, hogy tér­ségi eseményről van szó, amely Boldogot, Hortot és a jászságot is érintette, így örömmel adtak helyet a Balázs-tanyán a hagyo­mányőrzők felvonulásának. A korabeli események felele-Díszszemlén a hatvani Kossuth téren Archív fotó: H. Szabó Sándor venítése nagy népszerűségnek örvendett, még inkább öregbít­ve a település hírnevét. Amikor a Zagyva-parti vá­rosban Horváth Richárd lett a polgármester, úgy gondolta, ha már a história hatvani di­adalként emlegeti a dicsősé­ges ütközetet, az általa veze­tett településnél aligha lehet­ne méltóbb helye a bemuta­tónak. Ez hamar meg is való­sult, ám a boldogiak sem sze­rettek volna lemondani a be­járatott eseményről, így azóta - hallgatólagos megegyezés­sel - mindkét településen fel­vonulnak a honvédek és a csá­szári erők. Mivel azonban java­részt ugyanazon hagyomány­­őrzők bújnak a korabeli öltö­zékbe, el kellett kerülni a torló­dást, így Hatvanban mindig a csata dátumát megelőző szom­baton, Boldogon pedig tovább­ra is az eredeti időpont évfor­dulóján zajlik az ütközet. Átfe­dés csupán egyetlen alkalom­mal történt, amikor április má­­sodika szombatra esett: ekkor kapkodniuk kellett a lábukat a résztvevőknek, hogy az egyik helyszínről a másikra érjenek. Ám megoldották, s mindkét he­lyen a magyar hazafiak győze­delmeskedtek. A répatermelés fellendülésével kevés lett az egyetlen kocsma SELYP, PALOTÁS Ritka lelet ke­rült fel nemrég az internet egyik hagyományőrző közös­ségi portáljára. A Nógrád me­gyei Palotáson 1896 márciusá­ban keltezett képviselő-tes­tületi jegyzőkönyv tanúsá­ga szerint a községben meg kell nyitni egy másik kocs­mát is, mivel az urasági birto­kon (amely több selypi üzem­hez és a kastélyhoz hasonló­an Schossberger Rezső tulaj­dona volt - A szerk.) elkezd­ték a cukorrépa termesztését. Ehhez 250-300 főre lesz szük­ség tavasztól késő őszig, s eny­­nyi munkásember kiszolgálá­sára egy kocsma immár kevés - áll a dokumentumban. A történtek háttere, hogy az akkor szintén Nógrád me­gyéhez tartozó Selypen eb­ben az évben „üzemelték be” a cukorgyárat. A cukorrépa szállítása is fejlődést ered­ményezett, hiszen Schossber­­ger kisvasútrendszert épít­tetett ki a környéken. A kes­keny nyomtávú vonal érintet­te Vörösmajort, Újmajort, Pál­­telekpusztát, Palotást, Héhalo­­mot, Máriavölgypusztát, Egy­­házasdengeleget, Szirákot és Kisbágyont is, s az 1960-as évekig működött. Schossber­­ger Rezső másik jelentős élel­miszer-feldolgozó üzeme, a lá­nyáról elnevezett Zsófia-ma­­lom a mai napig termel. T. 0. Konferencia a turizmus és a kultúra találkozásáról HATVAN Március 28-án rende­zik meg A kulturális turizmus fejlesztésének lehetőségei vi­déki városokban című konfe­renciát a Grassalkovich Műve­lődési Ház Barokk termében. Az esemény - amely a Fejlődő Hatvan-programban is prio­ritásként megfogalmazott, az idegenforgalmat erősítő célki­tűzésekhez illeszkedik - fő tá­mogatói között szerepel az ön­­kormányzat, a Nemzeti Kultu­rális Alap és a Hatvány Lajos Múzeum is - tájékoztatott Schoblocher Bernadett szerve­ző, a Tourinform Hatvan iroda­vezetője. Elmondta: a'konferen­ciára meghívták a közművelő­désben dolgozó szakembere­ket, a hasonló tevékenységi kö­rű intézmények vezetőit, az ide­genvezetőket, a beutaztató uta­zási irodák vezetőit, a turiszti­kai szakot oktató felsőoktatású intézményeket, a turizmussal foglalkozó médiumokat és a tourinformos munkatársakat, akiknek bemutatják az ága­zatot, valamint azt, hogy ezt a közművelődéssel miként lehet összekapcsolni. Megismerked­hetnek a neveze­tességekkel is A rendezvényen Horváth Richárd polgármester köszön­tőjét követően neves előadók - köztük Deák ludit, a Ma­gyar Idegenvezetők Egyesü­letének elnöke, Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Tu­risztikai Központ ügyvezető­je, Deme Edina, a Szépművé­szeti Múzeum Múzeumpeda­gógiai Főosztály főosztályve­zetője, dr. Ujváry Tamás, a Szé­chenyi Zsigmond Kárpát-me­dencei Magyar Vadászati Mú­zeum ügyvezető igazgatója és Valló Ede, a Grassalkovich Mű­velődési Ház igazgatója - oszt­ják meg gondolataikat a kultu­rális turizmusról. Emellett a vendégek rövid séta keretében megismerkedhetnek a város nevezetességeivel is. Az érdek­lődők március 23-án, pénte­ken, 15 óráig jelezhetik részvé­teli szándékukat a 06/30-901- 1370-es telefonszámon vagy személyesen a Tourinform Hatvan irodában. T. 0. A hatvani Szajkó Laci magyarként élne, cigány művész temperamentumával Amerikából jött, mestersége címere a hegedű HATVAN Gyerekkorában szinte mindenki okult az „Ameriká­ból jöttem..." kezdetű játékból. Vannak azonban köztük olya­nok is, akik nemcsak játszot­ták, hanem meg is élték. így például a még mindig csak ti­zenkilenc éves Szajkó Laci, aki először hét év elteltével tért ha­za Kanadából, mert meghalt a nagyanyja, majd újabb eszten­dő múltán, tavaly december­ben immár családostól kelt át az óceán felett. Szülei ugyan április végén visszamennek, de a gyerekek itthon marad­nak: Kati keresztfélévbe kez­dett az ELTE Bölcsészettudo­mányi Karán, Laci pedig még nem döntötte el, hol is kezdje egyetemi tanulmányait. A fiatalember gyerekkori já­téka az utóbbi időben igazán komolyra fordult, habár már több mint nyolc éve felfedezte mestersége címerét, a hegedűt. Kodály-kisdiák és zeneiskolás volt Hatvanban, mígnem 2009 novemberében az USA-beli Seattle-ig meg sem állt a csa­lád. A valaha száztagú cigány­zenekar-tag édesapa esztrá­­dzenét játszott, de aztán ki­telt a szerződése, és átrándul­­tak Kanadába, Edmontonban eresztettek gyökeret. A kö­vérkés Laci fiúnak szerencsé­je volt: meghallotta hegedűjá-Tizenöt évesen már koncertmester volt Fotó: Albert Péter tékát a Concordia Egyetem fi­zikaprofesszora, dr. Berkes Zoltán - aki valamelyest maga is játszik a hangsze­ren -, s onnantól kezdve se­gítette a pályafutását. A srác tehetsége hamar érvénye­sült: az Edmontoni Szimfoni­kus Zenekar ifjúsági együt­tesében koncertmesterségig vitte, pedig ekkor még csu­pán tizenöt éves volt. Nagy­nevű zenészek közé került, például a rá legnagyobb ha­tást gyakorló James T. Keene keze alá, aki - bár óriási név­nek számít a művészek vilá­gában - Hatvanban talán ke­vésbé ismert. Jól ismert viszont a már nyugdíjas hegedűtanár, Laci nagybátyja, Oláh Zoltán. A fiú felugrott hozzá, hogy megmutassa egykori mes­terének, mekkorát fejlődött a kanadai évek alatt. Zol­tán meghallgatta, és elsírta magát. Azt állítja, unokaöcs­­csének két klasszissal jobb a hegedűjátéka, mint a kor­társaié. Laci az edmontoni érettsé­gijével három egyetem kö­zül is választhat. Ami biz­tos, magyar emberként sze­retné továbbélni az életét, ci­gány művész temperamentu­mával. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom