Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-14 / 62. szám

fi ÜNNEP, HIRDETÉS 2018. MÁRCIUS 14., SZERDA Ledőltek a fejlődés útjából a feudális gátak a Népek tavaszán Eger és az egriek 1848-49-ben Knezic Károlytói Csiky Sándorig A városban érték a március 15-i események Knezic Károlyt, az aradi vértanúk egyikét, akinek a felesége Kapitány Katalin, Kapitány Mihály szenátor leánya volt. Egerben született Lenkey János tábornok, akiről Karl Ernst császári törzshadbíró azt jelen­tette 1850. február 14-én Arad­ról, hogy „az itteni várban őrzött, megtébolyodott és az orvosok által már régóta reménytelen esetnek ítélt Lenkey János lázadóvezér végre halál útján fogyatékba jutott." 1848-ban Lévay Sándor lett a nagyprépost. A forradalom alatt tanúsított vi­selkedéséért ő is az Újépület­ben raboskodott. Lieszkowszky József nemzetőr hadnagy Kufs­teinbe került, együtt rabosko­dott Csiky Sándorral. 1848 tavasza a Népek ta­vasza lett, hogy ledöntötte a fejlődés útjából a feudális gátakat. Ezt elsőként a francia nép tette meg, ami­kor az 1848. februári párizsi forradalom során elmozdítot­ták trónjáról Lajos Fülöpöt, a polgárkirályt, és kikiáltották a köztársaságot. Ennek je­lentőségét a magyar reform­­ellenzék is felismerte. Kiss Péter szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Kossuth Lajos 1848. március 3-án, a pozsonyi or­szággyűlés alsótábláján javas­lataiknak haladéktalan elfoga­dását követelte: a független, fe­lelős kormány kinevezését, az általános és kötelező örökvált­­ságot, a nemesi adómentesség felszámolását. Ezeket összekö­tötte az alkotmány követelésé­vel, amit a monarchia fenntar­tásának előfeltételéül említett, s a császárhoz intézett, általá­nos tetszéssel elfogadott fel­iratban fogalmazott meg. Kossuth beszéde nem ma­radt hatástalan a francia ese­mények miatt félő, parasztlá­zadástól tartó követeknél. Fel­szólalása oly nagy hatású volt, hogy a március 13-án kitört bécsi forradalomban egy kül­döttség a rendek képviselőivel tárgyalva az ő beszédét idézte. Az egykorú forrás szerint Egerben a pesti forradalom hí­rére március 19-én Gáhy József főbíró elnöklete alatt összeült „több ezrekre menő városi nép sokasága... az Isten szabad ege alatt, szabadalmas Eger városa részéről közgyűlés tartására”. Határozatot hoztak, hogy a nemzet követeléseit tartalmazó 12 pontot, Petőfi Sándor Nemze­ti dalát 4000 példányban azon­nal ki kell nyomtatni az Érseki Líceumi Nyomdában, szét kell osztani a nép között. A szabad sajtó felállításának és a cenzú­ra eltörlésének foganatosítására kineveztek egy háromtagú kül­döttséget Csiky Sándor, Záb­­ráczky István és Blaskovics Gyula személyében. Az felke­reste Bezzegh András kanonok helybeli könyvvizsgálót, és fel­szólította az előzetes cenzúra beszüntetésére. Hivatkoztak a Helytartótanács március 16-án kibocsátott ideiglenes szabály­zatára, melynek első szakasza kimondta: „A sajtó minden meg­előző cenzúra nélkül, szabadon működik”. Bezzegh cenzor teljesítette a kérést, de hozzáfűzte, „a nyom­tatásért ezután is díjat kell fi­zetni, s a szabad sajtó célszerű foganatosítására, minden nyomtatványból a kinyomatás után - míg az új sajtótörvény nem intézkedik - ezután is kér egy példányt”. Az új sajtótörvényt március 24-én fogadta el az országgyű­lés alsótáblája és a többi tör­vénnyel együtt április 11-én szentesítette az uralkodó. Leg­haladóbb intézkedése az, hogy bevezette az esküdtszékeket a sajtó útján elkövethető bűn­tények elbírálására. A Csiky vezette küldöttség a képvise­lő-testület ülése alatt vissza­érkezett a cenzortól, s értesül­tek a képviselők arról, hogy a líceumi nyomda munkásai hoz­záláttak a nemzet követeléseit tartalmazó 12 pont kinyomta­tásához. Ezután újabb határo­zatokat hozott a testület. A „nemzeti őrsereg” megszer­vezésére újabb küldöttséget je­löltek ki Gáhy József, Csiky Sándor, Alexy Mihály, Schaff­ner János és Kapitány Mihály személyében. Elhatározták március 25-re a város díszkivi­lágítását, s ugyanaznap délelőtt 9 órakor ünnepélyes Te Deum tartását. Elvárták a város min­den polgárától, hogy a „nemzeti szabadság jelképeként nemzeti színű jegyet tűzni és viselni nem mulasztaná”. A városházá­ra azonnal kitűzették a nemzeti színű zászlót, ugyanígy a Líce­um csillagvizsgáló tornyának tetejére, s az egyéb középüle­tekre. Büszkén írta Csiky Sán­dor a Pesti Hírlap számára külJ dött tudósításában: „Egerben ma már, a kétfejű sasok elre­­pültével, mind a katonai lak­tanyák, mind a sóházi, s egyéb királyi épületek országunk szí­nét, s címerét viselendik”. A vá­rosban a nemzetőrség felállítá­sa érdekében a Csiky Sándor vezetésével kiküldött bizottság komoly szervezőtevékenységet folytatott. Ennek eredményes­ségét két zászlóalj létrejötte bi­zonyítja. A legemlékezetesebb helyi események egyike Kossuth Lajosnak a városba érkezése és itt-tartózkodása volt 1849. március 30-tól április 2-ig. Az érseki palotában lakott, ahol az egri nők is köszön­tötték. Erről így ír feleségé­hez intézett levelében: „estve vagy 1000 nő minden osztály­ból megrohant, magyar öltöny­ben, fáklyás zenével s beszéd­del, illyet sohasem láttam.” 11. heti várható főnyeremény 878 MILLIÓ FT! 1.ELŐFIZETÉS 2.ELŐFIZETÉS VáláSSZ 11 K WB ft ISMPÍS|MI LwkMiííviJhd vtäulj 1 L’Ur inl'1 . EE33MBHS9HHI I HfÄQPäpÄÄs vés előfizetés éves etőf ELŐFIZETÉSHEZ KÉRJÜK HÍVJA A 06 46/998-800-AS TELEFON! VAGY RENDELJE MEG A LAPCENTRUM.HU OLDALON AJÁNLATUNK 2018. MÁRCIUS 31-ÍG BEÉRKÉZŐ MEGRENDELÉSEKRE ÉRVÉNYES! Már előfizetéssel rendelkező olvasóink a jelenlegi akció keretében meghosszabbíthatják előfizetéseiket! v * ^sa*#**» *?7 - <■n&**S*S^^ Az egri érseki palota ma. Itt lakott 1849 tavaszán Kossuth Lajos Fotó: Berán Dániel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom