Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-10 / 59. szám
2018. MÁRCIUS 10., SZOMBAT SPORT 15 A vergődő Arsenal milánói sikerével beárazta az olasz labdarúgást Gulácsi hősként védett Pisont István a fiával is dolgozik a Honvéd NB lll-as csapatánál Olykor az Európa-liga játéknapja izgalmasabb eseményeket tartogat a labdarúgásban, mint a papíron „márkásabb” BL-forduló; csütörtökön mindenesetre nem unatkoztunk. A mélységes gödörbe csúszott Arsenal simán verte 2-0-ra a Milant a San Siro hetvenezer' fanatikusa előtt, míg az RB Leipzig úgy is 2-1-re legyőzte a Zenitet, hogy Gulácsi Péter az utolsó húsz percet kificamodott gyűrűsujjal védte végig. Ch. Gáli András szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS A második félidő közepén történt. Szögletrúgáshoz jutott a vendég Zenit Szentpétervár, s a beívelt labdát Gulácsi Péter, a hazaiak kapusa magabiztosan hatástalanította. Akkor még semmi sem volt látható a nézőtérről, a magyar válogatott hálóőre sem érzett semmit. Aztán pár percre rá kiment az oldalvonalhoz, és pár mondatot váltott Ralph Hasenhüttl edzővel, majd folytatta a játékot. „Lehúzta a kesztyűjét, és láttam, hogy derékszögben áll a bal keze gyűrűsujjának utolsó perce. Kérdeztem, mit csináljunk. Azt mondta, semmit, betekerte ragasztószalaggal, és folytatta. Az utolsó percben Gulácsi kificamodott gyűrűsujjal állta a sarat a győztes RB Leipzig kapujában a Zenit ellen Fotó: MTI kapott szabadrúgásgólt nem háríthatta, a labda a jobb pipába vágódott" - nyilatkozta a tréner a Leipziger Volkszeitungnak. „Először észre sem vettem a sérülést, mert nem fájt az ujjam, az adrenalin elnyomta az érzést. Aztán fájni kezdett, s Timo Werner gólja után kimentem az edzőhöz. De folytattam, mert nem akadályozott a védésben” - erősítette meg Gulácsi is. A legjobb nyolc közé jutásért vívott első meccset a bissau-guineai születésű, de portugál Bruma, valamint Timo Werner góljával Criscito szabadrúgás-találata ellenében 2-1-re megnyerte a Lipcse, de a Néva partján nehéz dolga lesz a visszavágón Roberto Mancini edző csapata ellen. Mint ahogy a Milánnak is az Emirates Stádiumban. Merthogy a hazai 2-0-s vereség igazi hideg zuhany volt az idén botladozó Arsenal ellen. Mármost kétféle olvasata lehet az eredménynek. Az egyik, hogy a látottak beárazták a Premier League és a Serie A közötti különbséget; még minden idők egyik leggyengébb Arsenalja is erősebb a 2018-ban eleddig veretlen, és Gennaro Gattusóval a kispadon megtáltosodott Milánnál. A másik: az Ágyúsok elengedték a bajnokságot, már lemondtak a BL-indulást jelentő első négy hely valamelyikéről, az FA-kupából már január 7-én kiütötte őket a Nottingham Forest, viszont Wenger a „vigaszágon”, vagyis az Európa-liga megnyerésével még oda akar érni a BL-indulásra, ahogy egy évvel korábban Mourinhónak és a Manchester Unitednek is sikerült. Ehhez persze - többek között - az Atlético Madridnak is lesz egy-két szava. A tegnapi Marca szerint Diego Simeone csapata a kiemelkedő favorit, s ezt a csütörtöki játék a Lokomotiv Moszkva ellen, no meg a sima 3-0 (Saúl, Diego Costa és Koke góljaival) alá is húzta. Egy biztos: amióta a végső győztes indulhat a BL-ben - a 2014-2015-ös szezontól -, alaposan felértékelődött az addig kissé lenézett Európa-liga. Európa-liga, nyolcaddöntő ELSŐ MÉRKŐZÉSEK: Atlético Madrid-Lokomotiv Moszkva 3-0, CSZKA Moszkva-Olympique Lyon 0-1, Borussia Dortmund-Red Bull Salzburg 1-2, AC Milan-Arsenal 0-2, Lazio-Dinamo Kijev 2-2, RB Leipzig-Zenit 2-1, Olympique Marseille-Athletic Bilbao 3-1, Sporting CP-Viktoria Plzen 2-0. Apaszerep, boldogság, fiatalszabály Úgy érzi, szinte mindent megkapott a labdarúgástól Fotó: MW LABDARÚGÁS Sietne, de persze megvár, aztán vinné már a fiát, aki végül egyedül megy el, Pisont István interjúalanyként is türelmes, előzékeny - olyan, amilyennek mindenki isméri a futballpályák környékén. Annál is inkább örömmel végzi a munkáját a Honvéd NB Ill-as csapatának élén, mert Patrik fia útját személyesen egyengetheti. Ugyan nem futna el egy elsőosztályú ajánlat elől, de nem is kergeti, mint mondja, ő már szinte mindent elért az életben, amire vágyott.- Protekciós a gyerek?- Hogy érti?- Hát, mert hazajárhat. Úgy tudtam, az akadémistáknak kötelező a bent lakás.- A vidékieknek igen. Szinte kivitelezhetetlen, hogy valaki bejáróként mindennap ideérjen fél nyolcra. Mi viszont itt lakunk, tíz percre a pályától. Mindenki jobban jár így. Eggyel több fiúnak jut hely az akadémián, Patriknak pedig még nem kell kirepülnie a családi fészekből.- S a közös munka nem rejt buktatókat?- Nyár óta dolgozunk együtt, egyetlen összezördülésünk sem volt. Patrik nagyon jó fiú, a futballban is elfogadja a véleményem.- És a társak?- Senki sem mondhatja, hogy kivételezem a fiammal, de azt sem, hogy vele szigorúbb lennék. Úgy érzem, mindenki élvezi a munkát, egy irányba húzunk. Az NB III- as csapat különben is speciális feladatot lát el, kiszolgálja a felnőtt és az U19-es csapat érdekeit, miközben azért persze a saját bajnokságában is helyt kell állnia. Mindenkinek el kell fogadni, az NB I-es játékosok élveznek előnyt. Elsősorban azoknak kell játéklehetőséget biztosítani, akik sérülésből lábadoznak vagy éppen nem fértek be a Honvédba a szombati bajnokin. Mögöttük azonban ez az osztály nagy lehetőség a fiataloknak. Együtt készülhetnek és játszhatnak a felnőttekkel, s annak idején Komjáti Bandi engem is gyorsan megtanított arra, mennyire más egy ifista és egy rutinos róka mellett ugyanazt a cselt megcsinálni...- A fia most tizennyolc éves. Ön ennyi idősen mutatkozott be az NB l-ben. Patrik mikor követi? A kérdést úgy is feltehetném, egy tehetséges fiatalnak mikor volt könnyebb betörni az első osztályba, harminc éve vagy most?- Nekem, nekünk akkor szerencsénk volt a totóbotrány miatt. Hirtelen szükség volt öt-hat játékosra; igaz, sikerült élnem a lehetőséggel. Másfelől már tizennyolc éves voltam, amikor a Honvédhoz kerültem. A mai fiatalok, az akadémisták már tizennégy, tizenöt éves koruktól szem előtt vannak, egyengetik az útjukat, figyelemmel kísérik a fejlődésüket, s ha valahol, akkor a Honvédnál igazán jó helyen vannak. Ha pedig nyáron elkészül az új edzőközpont, majd pedig a stadion, akkor az egész klub még magasabb szintre léphet.- Ha igazak a hírek, és megszüntetik az úgynevezett fiatalszabályt az NB l-ben, annak a Honvéd lehet talán a legnagyobb vesztese.- Hiba lenne. Talán inkább a Honvéd példáját kellene átvenni máshol is. A nyár óta újabb hat akadémista mutatkozott be az NB I-ben. Igen, a klub ebből jelentős bevételre tesz szert, de közben, s ez a lényeg, tényleg segíti a fiatalok előrelépését. A tavalyi bajnoki cím azt mutatja, ez a modell nem megy az eredményesség kárára. Az lenne a magyar futball érdeke, ha minél több klub így működne. Ezzel szemben a csapatok felénél a saját utánpótlásból esélyük sincs a játékosoknak bekerülni a felnőttek közé, mert a vezetők inkább kész labdarúgókat vásárolnak. Ráadásul jobbára külföldieket, s gyakran középszerűeket.- Érthető, hogy örömmel egyengeti a fia útját. Másfelől viszont, amikor Supka Attilával egyeztet, nem gondol arra, hogy akár ön is lehetne a felnőtt csapat vezetőedzője?- Nagyon jó a viszonyunk, meg sem fordul a fejemben, inkább hálás vagyok azért, hogy ezt a lehetőséget megkaptam.- Negyvenhét évesen nem érzi úgy, hogy idővel azért járna önnek az NB l-es kispad?- Nem foglalkoztatnak ilyen gondolatok. Szinte mindent megkaptam a labdarúgástól és az élettől, amire csak vágytam. Boldog vagyok, jól érzem magam ott, ahol vagyok. Ha majd az élet, a Jóisten más feladat elé állít, akkor annak is igyekszem megfelelni. Novák Miklós JEGYZET Játszik a jobb? Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu Bár a szándék nemes, az ötlet a születése pillanatában is több sebből vérzett. Persze nagyon jó lenne, ha a futballban elárasztanák az élvonalt a tehetséges, még a tízes éveik vége felé járó tehetségek, akik a felnőttek között bemutatkozva addig pallérozódnának, amíg nemzetközi szinten is piacképessé válnak, ám ez a sportban csak egy elv alapján működhet egészségesen: játsszon a jobb! A sport szellemiségével ellentétes, hogy valaki nem a tudása, hanem a kora miatt kap lehetőséget, ráadásul a dörzsölt menedzserek ezzel vissza is éltek, olyan magasra srófolták a bevethető fiatalok árát és fizetését, hogy azok fényévnyi távolságba kerültek a valós értéküktől. Az MLSZ alighanem kínjában dolgozta ki azt az ösztönzőrendszert, amelyben pénzt utal a megfelelő korú és számú fiatal szerepeltetéséért. A klubok és a már említett menedzserek között a pénzmozgást folyamatosan életben lehet tartani a hazájukban nemigen boldoguló közepes vagy annál is gyengébb légiósok állandó cseréjével, ami egyesek érdekét nagyszerűen szolgálja, a magyar futball egésze viszont sem rövid, sem hoszszú távon nem jár jól vele. A megfelelően becsatornázott klubok látványosan fitytyet is hánynak erre az ösztönzés által nyújtott kereseti lehetőségre, van, amelyik még akadémiai háttérrel is közömbös a fiatalokkal szemben, a rászorultabbak számára viszont ez remek bevételi forrás, az pedig komoly fricska az előbbi kategóriába tartozóknak, hogy a legutóbbi bajnokságot a fiatalszabályt gondosan kiaknázó Bp. Honvéd nyerte. Nem véletlen, hogy miután Csányi Sándor megpendítette, hogy az MLSZ - ugyancsak kínjában - visszavonja a szabályt, a kispesti tulajdonos máris - valahol okkal - a pénzügyi kompenzáció szükségességét emlegette. A gond az, hogy talán nincs olyan klub, amely a maga erejéből képes lenne a felszínen maradni, szinte csak olyan pénzből akarnak boldogulni, amiért különösebben nem kell megdolgozni. Pedig lenne más út is; igaz, mind fárasztó. Ilyen a topbajnokságokban is értékesíthető fiatalok nevelése. A szomszédunkban a szerbek és a horvátok például öt év átlagában tíz-tizenegy millió euróért adnak el 20-22 éves játékosokat a futballban minőséget képviselő országokba, nálunk ugyanez a szám a müliárdokkal támogatott utánpótlás-nevelés ellenére alig haladja meg a félmillió eurót. És nem a támogatással van gond, hanem a cserébe nyújtottteljesítménynyel, valamint annak a számonkérésével. Ezek nélkül nem játszhat a jobb, hiszen nincsen még csak jó sem.