Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-24 / 47. szám
T fingni— helyőrség 7 bemutatkozik a Terror Háza Múzeum IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS - AZ AKCIÓ FEDŐNEVE: LENIN Az akció fedőneve: Lenin - Német pénzzel Oroszország ellen, időszaki kiállítás a Terror Házo Múzeumban A Terror Háza Múzeum legújabb időszaki kiállítása a nagy októberi szocialista forradalom hamis mítoszát és a bolsevik puccs valóságát, illetve a következményeként létrejött kommunista diktatúra rémuralmát idézi meg. A tárlat Az akció fedőneve: Lenin - Német pénzzel Oroszország ellen címmel 2017. november 7-től látható a múzeum földszintjén. A kiállítás rámutat arra, hogy a bolsevik puccsot voltaképpen a német katonai hírszerzés és a német külügyi vezetés pénzelte. Ez volt, ha úgy tetszik, a XX. század legsikeresebb titkosszolgálati akciója. A németek svájci emigrációjából Lenint és társait leplombált vonattal Pétervárra szállíttatta, hogy államcsínyt hajtsanak végre az 1917-es forradalom során hatalomra került gyenge ideiglenes kormány ellen, és ezzel káoszt idézzenek elő Oroszországban. A Német Császárság így akarta kikapcsolni Oroszországot az első világháborúból, és tehermentesíteni a keleti frontot, hogy Németország a nyugati frontjára összpontosíthassa minden erejét. Lenin tehát Berlin tervét hajtotta végre, amihez több millió német márka támogatást kapott. A tárlat rámutat arra, hogy a bolsevikok a kezdetektől fogva tömeges politikai erőszakot alkalmaztak. A kommunista uralom a világon száz év alatt mintegy százmillió áldozatot követelt. A kommunista világ a bolsevik puccs következményeként született meg. Lenin nevéhez fűződik a politikai terror és a kényszermunkatáborok rendszerének széleskörű és kíméletlen alkalmazása annak érdekében, hogy a hatalmat megszerezze és megtartsa. Halála után legjobb tanítványa, Sztálin a terrort nagyiparivá szélesítette, aminek milliók estek áldozatul. A Terror Háza Múzeum jelenleg látható időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária főigazgató, kurátorai Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgató. A tavalyi 1956-os emlékévre a Terror Háza Múzeum egyedülálló időszaki tárlattal készült. A látogatók az Egy akaraton 1956-2016 című kiállításon egy VR-szemüveg segítségével testközelből élhették át azt, amit korábban csak elképzelni tudtak. Sem Magyarországon, sem máshol ezelőtt sohasem mutattak be hasonló technikával készített filmeket. 2016 második felében a Terror Háza Múzeum azonban kétszer hat, egyenként négy-öt perces olyan kisfilmmel jelentkezett, amelyek 360 fokos kamerafelvétel segítségével szó szerint teljes képet adtak a forradalomról. A virtuális valóság segítségével a látogató a jelenetek részesévé válhatott: mellette, előtte, mögötte, felette és alatta történtek az események. Mintha valóban ott lett volna azokban a napokban ő is a forradalmárokkal, a pesti srácokkal és lányokkal - 1956 hőseivel. KIADVÁNYOK Futakl Attila - Tallai Gábor: Budapest Angyala A múzeum könyvesboltjában számos, a XX. századi magyar és egyetemes történelemmel, valamint napjainkkal foglalkozó kiadvány megvásárolható. A Terror Háza Múzeum főigazgatójának legújabb - korábbi publicisztikáiból összeállított - tanulmánykötete 2017 végén jelent meg Nyelv és szabadság címmel. „Mint mindig, most is a nyelvvel kezdődött minden. A nyelv kisajátítása, erőszakos birtokbavétele oda vezetett, hogy félelmetes távolságba kerültünk a valóságtól. Nincsen ennél súlyosabb krízis. Aki megpróbál kitörni a féligazságok, a mesterséges gondolatkísérletek szorításából, nem kevesebbet kockáztat, mint a kiűzetést a hazugságok paradicsomából. Igaz, néhány évtized, évszázad múlva hivatkozási alap lehet, de a szétesettjelen foglyai itt és most irgalom nélkül igyekeznek leszámolni vele. Schmidt Mária jelen könyvével most is kockázatot vállal. Ironikus hitvallása szerint nincs választása: a tét a szabadság” - olvasható a kötet fülszövegében, amely találóan fogalmazza meg a szerző célját és hitvallását: kimondani az igazságot, megmaradni a valóság talaján, cselekvésre ösztönözni önmagunkat és környezetünket. Az esszékötetben Schmidt Mária a hagyományos értékek, a keresztény alapokra épülő Európa, a család, az egymást kiegészítő férfi és női princípium, valamint az együttműködésre törekvő, szuverenitásukat megőrző, szabad nemzetek mellett foglal állást. A kötetszerkesztő Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója utószavában ezt írja: „Ez a könyv otthont teremt a nyelvben. A politikai szabadságot a nyelvi szabadság függvényeként kezeli és visszaadja a szavak eredeti jelentését. Ez a könyv visszatérést hirdet a józan észhez. Hitet tesz a hagyomány lázadása mellett és elutasítja azt az általános politikai elbátortalanodást, amely túlságosan hosszú ideje eredményez puha megalkuvást és elvtelen kompromisszumokat. Ez a könyv illiberális, szuverén és nemzeti. Valaki talán azt mondaná rá: populista. Ez a könyv viszszaadja Közép- és Kelet-Európa népeinek büszkeségét.” 2017-ben Gerillaháború címmel jelent meg Békés Márton legújabb kötete. A múzeum kutatási igazgatója a folyamatosan mozgó, „üss és fuss” taktikát alkalmazó gerilla-hadviselés természetével foglalkozik a könyvében. „A gerilla-hadviselés vagy inkább gerillaviselkedés módszertan, eljárások sokasága, amelyek segítenek a kisebbségi helyzetből fakadó kényszermegoldásokat előnyünkre fordítani. Emiatt pedig nemcsak a harctéren, hanem egyéb emberi helyzetekben is sikerrel használható. A valódi fegyver nem az, ami a kezünkben, hanem ami a fejünkben van” - olvasható a kötet előszavában. A kötet leghangsúlyosabb része az 1956- os forradalmat és szabadságharcot egy nagyvárosi népfelkelésből gerillaháborúba átmenő ütközetsorozatként mutatja be, zárófejezete pedig korunk átalakuló fegyveres konfliktusainak nyugtalanító jellemzőiről ad számot. 2016-ban képregény formájában is megelevenedett az 1956-os forradalom és szabadságharc története. A Budapest Angyala címmel megjelent kötet alkotói Futaki Attila világhírű képregényrajzoló és Tallai Gábor író, a Terror Háza múzeum programigazgatója voltak. A képregény olyan nyelven mesél ’56-ról, amely nemcsak az idősebb nemzedékek és a tizenévesek, de a képregények iránt érdeklődő külföldi közönségnek is érthető. A Budapest Angyala nem amerikai szuperhőstörténet, szereplői hétköznapi, hús-vér emberek. Főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki bár a megtorlás elől menekülve már a szabad világban él és vált sikeressé, szíve mélyén magyar szabadságharcos maradt, akinek hazaszeretete mit sem változott. Angyal a történet során nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy visszatérjen a vasfüggöny mögötti kommunista Magyarországra, hogy bosszút álljon az immáron szovjet nagykövetként Budapestre visszaérkező Petrov őrnagyon, aki évtizedekkel ezelőtt halomra gyilkolta bajtársait. Schmidt Mária: Nyelv és szabadság 2018. február IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
