Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-21 / 44. szám
fi MŰEMLÉKTÁR 2018. FEBRUÁR 21., SZERDA A város egyik legszebb műemléke a vasútállomás A rejtőzködő ezeréves templom különleges titkai Kincsek a felszín alatt Kis József gondnok az altemplom lejáratánál Fotó: Lőrincz Rebeka FÜZESABONY Különleges szóbeszéd fűződik a füzesabonyi vasútállomás történetéhez. Ennek értelmében csak azért lett olyan szép amilyen, mert a tervezője a horvátországi Fiumébe is megálmodott egy állomást, ám a tervek véletlenül összekeveredtek, s Füzesabonyban az Adriai-tenger partjára tervezett épületet építették fel. Azóta persze bebizonyosodott, hogy a mendemonda nem igaz, de attól még a mai napig sokan emlékeznek erre a városi legendára. A szóbeszéd szerint Fiumében épült volna fel az Füzesabonyi állomás Az impozáns műemléket a neves építész, Pfaff Ferenc tervezte, s 1893-ban kezdődtek az építési munkálatok. A legenda valószínűleg azért terjedhetett el, mert a műemlék épület nem passzolt a korabeli vasútállomásokhoz, mind méreteiben, mind pedig részleteiben nagyban eltért tőlük. Akkoriban a legtöbb vasútállomás egy kaptafára készült, ez gazdaságosabb volt az építtetőknek, hiszen így nem kellett mindenhová külön terveket készíttetniük, hanem ugyanazt a tervet többször is felhasználták. A füzesabonyi állomás kivitelezésének igencsak megadták a módját, ennek az oka, hogy fontos vonalon feküdt, s jól tudták, hogy várhatóan nagy számú utasközönség megfordul majd a városban. Az építtető Tiszavidéki Vasúttársaság ezért egy nagyobb, impozánsabb állomás építése mellett döntött. A kétszintes, nyeregtetős épület azóta is a város egyik legimpozánsabb látványossága. Süli K. Ránézésre szinte teljesen átlagos, egyszerű, falusi barokk templom fogadja a településen áthaladót. Ám az épület alatt közel ezeréves, királyi sír és páratlan freskókat rejtő Árpád-kori altemplom húzódik. A világhírre méltó műemlékről még alig tud az ország. Lőrincz Rebeka lorincz.m.rebeka@gmail.com FELDEBRO Építésének lehetséges időpontjáról - fennmaradt korabeli írásos emlékek híján - sajnos alig van információnk. Egyes feltételezések szerint már a VI. században is állhatott ez az imahely, míg az általánosan elfogadott kutatási eredmények a XI. századig vezetik vissza a feldebrői Szent Márton-templom történetét. Az eredetileg centrális alaprajzú, öthajós altemplom, igazából Európaszerte egyedülálló módon, annak idején több rokonságot mutatott a keleti, mint a nyugati kereszténység építészeti stílusával. A templom menynyezetét az ország legrégebbi freskói díszítik A hívők imahelyének az építtetése a környéken megtelepedett Aba nemzetségből származó Sámuel király (990-1044) nevéhez fűződik a krónikák szerint. Az uralkodó feltételezhetően családi temetkezési helynek szánta a felhúzott épületet. Az altemplom mennyezetét az ország legrégebbi freskói díszítik, amelyek világviszonylatban is jelentős értéket képviselnek. A töredékeken Krisztus, az evangélisták, próféták és apostolok képe, valamint a testvérgyilkosság jelenete vehető ki. Ugyancsak Aba Sámuel nevéhez kapcsolódik a templomot egykor körülvevő háromméteres kőfal és a nyolcméteres vizesárok felhúzása, amely kellőképpen megóvta a környéken dúló tatár és török hordák pusztításától. A XII-XIII. század fordulóján újabb jelentős átalakításon esett át az épület: ennek következtében az öt hajóból három maradt, a centrális alaprajz pedig kereszt alakúra módosult. Évszázadokkal később, 1743-ban Grassalkovich Antal rendelte el az akkor már erősen megromlott állapotú épület restaurálását - ekkor nyerte el a ma is látható formáját. Az altemplom a műemlékvédelem legalább tizenegy esztendeig húzódó feltárását köve-Anyagi ráfordítást igényelne A templomon az 1983-ban befejeződött feltárás óta - pénzügyi lehetőségek híján - egyáltalán nem végeztek restaurációt.- A külső felületen leginkább a felújítás során felhasznált téglák mállása, kipergése okoz igazán problémát - mutatja a kritikus felületeket Galó József plébános.- Ennél is súlyosabb gondot jelent azonban a nem megfelelő csatornázásból adódó beázás, amely tulajdonképpen az altemplom falait érinti. A nedvesedő felületeken moha, penész telepedik meg, amelynek az eltávolítása csak erős vegyszerekkel, hosszadalmas munkával lehetséges.-Nem olyan régen, még 2010-ben bizony vízben állt az altemplomnak egy része- hívja fel a figyelmet a helyzet súlyosságára Kis József gondnok, aki télen-nyáron egyaránt rendszeres szellőztetéssel igyekszik szabályozni az épület páratartalmát. Kiemeli, hogy a műemlék kivételes értékei mielőbbi jelentős lépéseket kívánnak a sürgető restauráció érdekében, hiszen a templom állapotának a megóvása turisztikai szempontból is nagyon fontos feladat. tőén, harmincöt éve, 1983-ban nyílt meg újra a nyilvánosság eíőtt. Átalakult a belső tér, a külső vakolatot leverve láthatóvá vált a falak több korszakot felölelő mozaikja. A templom napjainkban előzetes bejelentkezés alapján látogatható. GAZDASÁGI KILÁTÁSOK 2018 Kívül, belül is izgalmas részletekben gazdag a műemlék SIKEREVUTAN, SIKERÉV ELŐTT Választási évben vagyunk, de természetesen a gazdaság nem áll le. Milyen kihívások várnak ránk az idei évben? A konferencián ehhez nyújt segítséget többek között Varga Mihály, a Nemzetgazdasági Minisztérium minisztere, Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz elnöke, Nyúl Sándor, a Gránit-Pólus Igazgatóságának elnöke, Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, vagy éppen Oszkó Péter, az Oxo Labs ügyvezetője Az előadások és a panelbeszélgetések keretében olyan fontos témák kerülnek terítékre mint a munkaerőhiány, a finanszírozás, a hatékonyság, az innováció vagy a digítalizáció. Időpont: 2018. február 28. Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.) Árak: Belépő: 25.900 Ft + áfa (27%) Early Bird (2018. február 21.-ig): 22.900 Ft + áfa (27%) Világgazdaság előfizetőknek: 20.900 Ft * áfa (27%) További részletek: rendezvenyek.vg.hu Támogatók: Konferencia ....fmogyor nernzeri kereskedőhöz Fura „kastély” a város szívében Az egyszerű épület egykoron még kastélyszámba ment a helyiek körében Fotó: Márkus Attila VERPELÉT Bár napjainkban sajnos kevesen tudják, de Verpelét igen gazdag műemlékekben, s szemet gyönyörködtető, különleges épületekben. Az egyik ilyen hely a városban a Kossuth utcában található Németh-kúria, amely a feljegyzések szerint még a XVIII. század elején épült, s számos egyedi meglepetést tartogat azoknak, akik közelről is megcsodálják. A műemléket feltehetőleg az 1780-as években építtette Németh Bertalan, később pedig számos családra vándorolt a tulajdonjoga, többek között volt a Baranyay és a Kanzsó famíliáé is. Hosszú évekig ráadásul erdészet is működött benne, majd 2007-ben a helyi önkormányzat megvásárolta az ingatlant, s az építmény azóta egyebek között a közmunkások „főhadiszállásaként” is funkcionál.- Az épület a keletkezési idő divatja szerint L alakú, s maszszív, akár ötven centimétert is meghaladó vastag falakkal rendelkezik. Mindemellett a tetőszerkezete is rendkívül strapabíró. Bár valójában földszintes, ám sokan még ma is csak kastélyként emlegetik, mivel a XVIII. században a méreteit és a jelentőségét tekintve kifejezetten kastélyszámba ment, s nemes családok lakták - árulta el a Hírlapnak Bozóné Tamássy Judit helyi könyvtáros. Hozzátette még, hogy az épület különlegessége igazából az apró részletekben rejlik, mind kívül, mind pedig belül számos meglepetést rejt magában, amit szintén kevesen ismernek.- A műemlék épület belső homlokzatán öt lapos, kosáríves, toszkán oszlopokon nyugvó, részben befalazott tornác látható. Az ablakok és ajtók nagy része is eredeti, látszik rajtuk, hogy valamennyi igazi mestermunka. Megállapíthatjuk, hogy ma már nem igazán készülnek ilyenek - részletezte a látnivalókat Bozóné Tamássy Judit. Aláhúzta azt is, hogy az ablakokat belül rejtett tokos kazettás zsaluval lehet elsötétíteni, amelyek szintén eredeti megoldások, s az épületben dolgozók is csak sokára fedezték fel őket, annyira mesterien oldották meg a korabeli szakemberek az elrejtésüket. Elmondta a könyvtár munkatársa, hogy sajnos az eredeti bútorzatból semmi nem maradt meg az utókor számára, mivel az idők során bizony elkallódtak az alapvetőnek számító berendezési tárgyak, tartozékok. Süli Kinga
