Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-02 / 28. szám

2018. FEBRUAR 2., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP Kisgyermekes ismerőseimmel való találkozásaim során visszatérő téma gyermekeik iskolai túlterheltsége. Elme­sélték, reggel hatkor kell ébreszteniük alsós gyermekei­ket, hogy még legyen idejük reggelizni, és háromnegyed nyolc­ra beérjenek az iskolába. Ezt követi jó pár óra tanulás, egy gyors ebéd, majd még több magolás a tanulószobán, heti kétszer utób­bi helyett szakkörön van a gyermek. Délután ötre érnek haza, fáradtan, éhesen, és sokszor még ekkorra is marad valami ta­­nulnivaló, másnap pedig minden kezdődik elölről. Amikor hallgatom ezeket, mindig visszasírom a gyermekko­romat, amikor már dél és egy óra között otthon voltam, s rö­vid leckeírást követően, késő Tucatnyi szakkör és tanóra nélkül is le­het teljes életet élni estig egy általunk épített bun­kerben játszottunk több utca­beli gyerekkel. Tudom, hogy ma már nem ezek az idők jár­nak, és sokkal népszerűbb a „teher alatt nő a pálma” elv a gyermekek terheltségét tekintve, de mi tucatnyi szakkör és tan­óra nélkül is felelős, az életben boldogulni képes felnőttek let­tünk. Nem hiszem, hogy attól több lesz egy gyermek, hogy hat-hét éves korától kezdve akkora terhet helyeznek rá, mint egy fel­nőttre. A gyermekkort nem véletlenül nevezik gyermekkor­nak, játékra, sok-sok nevetése van ilyenkor szükség, nem pedig heti kvázi negyven-ötven óra kemény munkára. Jó lenne, ha ezt mielőbb a hazai oktatásban is felismernék, és nem fáradt, kiégett gyermekek kerülnének ki már az általános iskolákból, hanem nyitott, új ismeretekre, tapasztalatokra vágyó fiatalok. Pénzbüntetés a károsítónak EGER A vádirat szerint a vád­lott 2016 augusztusában Ro­mániában pontosan 54 kilo­gramm, azaz 669 darab csá­szárgalócát szerzett meg. Az egyébként védett növé­nyeket hőfokszabályozóval, szigeteléssel ellátott gépko­csival szállította hazánkba, s végül azokat a felsőtárkányi otthonában helyezte el. Az Egri Járásbíróság által megállapított történeti tény­állás megegyezik az ügyész­ségével. Az is szerepel ben­ne, hogy a császárgalóca a hatályos környezetvédelmi miniszteri rendelet értel­mében védett növényfajnak minősül. A természetvédel­mi értéke egyenként ötezer forint. Azon mennyiségé pe­dig, amit a terhelt Magyar­­országra behozott, összessé^ gében hárommillió 345 ezer forint. A jogszabály azt is előírja, hogy ennek a védett gomba minden egyes egye­dének a megszerzéséhez, a birtoklásához, valamint az országba történő beszállítá­sához a természetvédelmi hatóság engedélyére van szükség. A mostani büntető­per vádlottja azonban ilyen engedéllyel nem rendelke­zett. A vádlottnak nem volt természet­­védelmi hatósági engedélye Tegnapi az Egri Járásbíró­ság bűnösnek találta őt ter­mészetkárosítás bűntetté­ben. Ezért a terheltet első fo­kon 450 ezer forint pénz­­büntetéssel sújtotta, emellett egy évre eltiltotta őt a gomba nagykereskedelmi tevékeny­ségétől, valamint a vadon ter­mő erdei gomba felvásárlásá­tól, mint foglalkozástól. Az ítélet kihirdetése után mind a vád képviselője, mind a vádlott három nap gondol­kodási időt tartott fenn ma­gának. így az ítélet nem jog­erős. Sz. Z. Negyediktől nyolcadikig hétre nőhet az órák száma Újra fellángolt a vita arról, hogy túlterheltek-e a diá­kok, miért van nulladik, he­tedik, illetve nyolcadik óra, és egyáltalán ki szabályozza ezeket a kérdéseket. Szü­lőket, tanárokat is megkér­deztünk. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A témával legutóbb tavaly szeptember­ben foglalkoztunk, amikor be­lekukkantottunk néhány di­ák órarendjébe, és egy kissé elborzadtunk. Akkor láttunk olyan gimnáziumi óraren­det is, amelyben nem ritka a nyolc-kilenc óra sem. A tanév első felének elteltével azt kér­deztük meg a szülőktől, hogy bírják a terhelést közoktatás­ban tanuló gyermekeik. A két gyermeket nevelő egri édesanya érdeklődésünkre el­mondta, hogy középiskolás lá­nya jelenleg nulladik évfolya­mos, mivel két tannyelvű gim­náziumba jár, s naponta álta­lában hat órája van. Ő egyelő­re nem panaszkodik, ám tud­nak arról, hogy jövőre, a ki­lencedik évfolyamon jóval na­gyobb kihívás elé néz majd, hiszen ott jelenleg hetente legalább két alkalommal na­pi nyolc-kilenc órára kell szá­mítani. Érdekesebb a helyzet a ki­sebb testvérnél, aki jelenleg az egyik általános iskola ne­gyedik osztályába jár. Elvileg nem haladja meg a hat órát a tanítási órák száma, azon­ban a helyzet kissé másként fest, ha figyelembe vesszük, hogy az ebédsáv előtt van egy lyukas órájuk, ebéd után há­zi feladatot készítenek, majd az utolsó órában következik a testnevelésóra, amely min­dennap kötelező. Általában öt óra felé ér haza, de esténként és a hétvégeken is tanulnak még otthon. Braun Péter, a Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola igazgatója érdeklődésünkre Minden iskolában alkalmazkodhatnak a diákok igényeihez. Az egri Tinódiban népszerű a dzsúdófoglalkozás Fotó: Berán Dániel Cél a tanulói terhelés csökkentése A szaktárca illetékese kifejtet­te azt is, hogy a Köznevelési Ke­rékasztal javaslatára a keret­­tantervi rendelet módosítása már a 2016/2017-es tanévtől lehetővé tette a pedagógusok szakmai önállóságának növe­lését, illetve a tanulói terhelés csökkentését. Az oktatási kor­mányzat tájékoztatása szerint a pedagógusok szélesebb jog­kört kaptak ahhoz, hogy helyi szinten alkalmazkodhassanak a tanulócsoportjaik és az egyes tanulóik képességeihez, tanu­lási tempójához, így biztosíthat­ják a tananyag elsajátításának eredményességét. Hangsúlyoz­ták, hogy a pedagógusok a ke­rettantervi témaegységekhez rendelt kötelező óraszámoktól eltérhetnek, és az egységekben szereplő témák egy részét - maximum 20-30 százalékát - differenciálhatják vagy elhagy­hatják. A le nem fedett órake­retről - arról, hogy ezt az adott tanulócsoport egyedi szükség­letei szerint hogyan használják fel - a szaktanár dönt. elmondta, ők értelemszerűen minden évfolyamon betart­ják a szabályokat, így például a nyolcadikos gyermekek ese­tében a kötelező tanítási órák száma nem haladhatja meg­­a heti harmincegy órát. Más kérdés, ha valaki a délutáni foglalkozások keretében sze­retne például focizni, angol-, esetleg informatikai szakkör­re járni, erre lehetősége van, de ez már a szülő, illetve a di­ák döntése, hiszen ezek nem kötelező jellegűek. Mivel sok a vidékről ingázó diák, a nul­ladik óra itt ismeretlen foga­lom, s úgy gondolják, hogy a hatékonysága is nullával len­ne egyenlő. Kíváncsiak voltunk, ki ha­tároz arról, hogy miként szab­ják meg az órarendet egy-egy intézményben. A Magyar Idők a napokban az oktatási állam­­titkársághoz is eljuttatta az ezzel kapcsolatos kérdéseit. Azt a hivatalos választ kapták, hogy az iskolák döntenek ar­ról, berendelik-e nulladik órá­ra a diákokat. A nevelési-ok­tatási intézményekben a reg­gel nyolc óra előtt kezdődő ta­nítási órát - az iskolaszék, en­nek hiányában az iskolai szü­lői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat vé­leményének kikérésével - leg­feljebb negyvenöt perccel ko­rábban lehet megkezdeni. Te­hát alapvetően helyben eldön­tendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra. Hozzátették, a hetedik és nyolcadik óra esetében a kor­mányrendelet felső határt ír elő. Egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az elsőtől a harmadik évfolya­mig, negyediktől nyolcadikig ez hét tanórára növekedhet. A nyolcadik óra mint felső határ pedig csak a kilencediktől a ti­zenkettedik évfolyamig jelen­het meg, ám az adott nevelé­si-oktatási intézmény dönthe­ti el, hogy él-e a lehetőséggel. A két tanítási nyelvű iskolák­ban ennél eggyel magasabb le­het az óraszám. A nulladik óra annyit is ér, mint a neve Áldás óvodásokra SZAJLA A településen már hagyomány, hogy az új esztendő első hó­napjában megáldják a hivatalt, illetve a szomszédos óvodát. Geutter György atya szerda délelőtt érkezett a településre, ahol a hivatalban békét kívánt az ott dolgozóknak, majd az óvodát kereste fel, ahol már várták a gyerekek, akiket szintén megáldott. B. K. Fotó: Huszár Márk Robotdoktorok gyógyítottak az egri kórházban Mosolyt csaltak az arcokra EGER Programozható áramkö­rökkel, építőelemekkel, tréfás játékokkal vidították a fiatal betegeket a Dr. Code progra­mozóiskola oktatói csütörtök délután a Markhot Ferenc kór­ház játszószobájában. A gye­rekek szórakoztató, interak­tív módon ismerkedhettek a programozás alapjaival, mi­közben működésre bírtak egy legóelemekből épített robotot, és érintés útján vezérelhető számítógépes játékot.- A programot a társadal­mi szerepvállalás jegyében indítottuk, először Kecske­méten, majd a sikeren fel­buzdulva az egri kórház-Csoportokban dolgoztak a robotok felépítésén Fotó: Korsós Viktor zal is kapcsolatba léptünk - mondta el Joharchy Dara, a Dr. Code oktatási központ te­rületi vezetője. - Rendszeres együttműködés kialakítását tervezzük, havi rendszeres­séggel szeretnénk látogatni a gyerekeket. Hiszünk ben­ne, hogy a játék örömteli él­ménye hozzájárul a betegek gyorsabb gyógyulásához. A szakember azt is hozzátet­te, csak a megfelelő informá­ciók átadásával, a virtuális vi­lág felfedésével óvhatjuk meg a gyerekeket a digitális kor tartogatta veszélyektől - ez je­lenti a program másik fontos célját. L. R. Teher alatt... Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom