Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-31 / 26. szám

2018. JANUAR 31., SZERDA BELFÖLD-GAZDASÁG Ötvenmilliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások Képzéssel javulhat a versenyképesség *A kitűzött célokat 2018 január 31-ig kell elérni. MW-grafika, forrás: Miniszterelnökség, Fotó: MTI Hamarosan megnyílnak a munkaerő képzésére szánt pályázatok. A programban 50 millárd forintos uniós for­rás áll a vállalkozások ren­delkezésére. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PÁLYÁZAT Közel 50 milliárd fo­rintot fordíthatnak a verseny­­szférában a munkavállalók készségeinek, képességeinek fejlesztésére a közeljövőben - közölte a Világgazdasággal a Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM). A vállalati képző központok kialakítását és mű­ködtetését célzó kilencmilli­­árd forintos felhívás már meg­jelent, és heteken belül meg­jelenik a képzések támogatá­sa a kkv-k, illetve a nagyvál­lalatok munkavállalói számá­ra is. Előbbinél 19,04, utóbbi­nál 21,52 milliárd forint áll rendelkezésre. Hasonló fej­lesztési lehetőségre legutóbb a 2007-2013-as uniós ciklus nyújtott lehetőséget. Sarka­latos pont, hogy a támogatás minél hatékonyabban szolgál­ja a versenyképességet, és le­hetőleg ne az anyagi haszon­­szerzés motiváljon. Ezért a ki­írások számos, a visszaélések kizárását célzó előírást tartal­maznak majd. A képzéseken a bruttó 400 ezer forintért vagy az alatt foglalkoztatottak vehetnének részt, de a cégeknek munka­­nélkülieket is integrálni kelle­ne. Piaci szereplők szerint ér­demes lenne bruttó 600-700 ezer forintban meghatároz­ni a résztvevők kereseti hatá­rát, hogy minél több komplex, magasabb hozzáadott értékű munkakör képviselője fejlőd­hessen. A termelő, szolgáltató vállalatok jelentős része lasz­­szóval sem igazán tud új dol­gozókat fogni. A minisztérium hangsúlyozta: a felhívásoknak az is a célja, hogy javítson az alacsonyabb iskolai végzettsé­gű és kisebb keresetű foglal­koztatottak alkalmazkodóké­pességén, de a magasabb is­kolai végzettségűek és kere­setűek közül többen vesznek részt a képzésekben. Cél to­vábbá az is, hogy lehetővé te­gyék a munkaerőhiány válla­lati kezelését és hogy az állás­keresők és közfoglalkoztatot­tak tartósan elhelyezkedhes­senek a versenyszférában. jgr \ A 2014—2020-as operatív programok 2017-es kifizetési Regionális fejlesztések Gazdaságfejlesztés céljai (milliard formt) Környezet es energetika videkfejlesztes Humánfejlesztés Kózigazgatas-fejlesztes Versenykepes Közép-Magyarország Halászati fejlesztések A Mabisz szerint érdemes biztosítást kötniük a termelőknek Mérsékelhető lenne a jégkár VÉDELEM Nem nyújt teljes kö­rű védelmet a jégkár ellen a májusra kiépülő országos rendszer, ezért a gazdáknak továbbra is érdemes mező­­gazdasági biztosítást kötniük- hívta fel a figyelmet a biz­tosítók szövetsége (Mabisz).- A Nefla Dél-magyarorszá­gi Jégeső-elhárítási Egyesü­lés adatai azt mutatják, hogy csaknem három évtized alatt 74 százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a tér­ségben - írja a Magyar Idők. A Mabisz szerint ugyanakkor a biztosítók által kifizetett ősz­szeg még így is jelentős, tavaly például közel 9 milliárd forin­tot utaltak át ilyen jogcímen a gazdálkodóknak, míg egy év­vel korábban ez az összeg csak 5,3 milliárd forint volt. Az országos jégkármérsék­lő rendszer kiépítését az agrár­­gazdasági kamara vállalta ma­gára. Az új rendszer hasznos, de azt az agrárkamara is elis­meri, hogy egyetlen ma ismert technológia sem tudja megaka­dályozni a jégeső kialakulását. A technológia lényege: a légkörbe juttatott ezüst­­jodidmolekulák mesterséges jégmagvakat képeznek, így a kialakuló nagyobb méretű jégszemcsék helyett végül jó­val kisebb méretű jégszem­csék keletkeznek, amelyek jó eséllyel még a földet érés előtt elolvadnak. A helyi záporok és zivatarok tehát továbbra is gondot okozhatnak a terme­lőknek. Az így megelőzött kár mértéke éves szinten elérheti az ötvenmilliárd forintot, ami a kamaraitagdíj-bevételek tíz­szeresét jelenti. MW Felméri a KSH a gyümölcsösöket A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) munkatársai február 14. és április 16. között kere­sik fel a kifejezetten áruterme­léssel foglalkozó gyümölcster­melő gazdálkodókat, hogy fel­mérjék ültetvényeik állapotát. A Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara honlapján olvasható fel­hívás szerint a korábbiakhoz képest több gyümölcsfaj kerül majd fel a listára. Minden eladó! Ludwig Emil jegyzet@mediaworks.hu Ahogy közeledik az áprilisi országgyűlési választás, úgy növekedik a még most is induló politikai pártok száma. Velük együtt nyúlik a parttalan ígérgetések listája. Úgy tűnik, hogy a kormányzó Fidesz-KDNP egymaga is megnyer­heti a játszmát a szétesni látszó, felbolydult ellenzékkel szem­ben; legalábbis a legutób­bi, január 25-én a politi­kai pártok támogatottságá­ról közreadott felmérés sze­rint. Még erősebb lett a Fi­desz és tovább gyengült a Jobbik. Ez utóbbi párt egy­re jobban belezavarodik a pártok közötti hókuszpókuszba. A legvalószínűbb listás választási eredményt 54 százalék­ra becsülik a kutatók. Másodiknak következik a - már feke­­te-vörös-zöld színű - Vona-sereg (13 százalék), majd a 9 szá­zalékon álló MSZP, valamint a 8-8 százalékon stagnáló LMP és a Gyurcsány-párt. Az összes többi mehet a „lecsóba”, a Pár­beszédtől a Kétfarkú Kutya Pártig. Futottak még: a Momen­tum, a Párbeszéd, az Együtt és az 1 százalékon álló liberáli­sok; továbbá a régi kommunista Vajnai Attila képviselte Eu­rópai Baloldal-Munkáspárt 2006 nevű izé. Vajnai elvtárs-úr az önkényuralmi jelkép vörös csillaggal riogatja a jámbor polgárokat, miközben a szépreményű Kará­csony Gergely - a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-je­löltje - az évenkénti átlagos nyugdíjbónusszal édesítené meg a 65 éven túliak karácsonyi süteményét. Megszólalt a rádió­ban az MSZP fővárosi szervezetének elnöke, Kunhalmi Ág­nes is, akinek felfogása szerint egy család a DK, az LMP és az MSZP. Eladó az egész baloldal, tokka 1-vonóval. A Jobbik mindinkább belezavarodik a hókuszpókuszba „Kentesbonto koalíció” állt össze PARLAMENT A migrációról és az idősekről is szó volt a par­lament tegnapi rendkívüli ülé­sén, amelyet az ellenzék kezde­ményezésére hívtak össze. Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, a mostani ülés való­di oka, hogy az ellenzék a saját választóitól eddig kapott elégte­lent legalább kettesre szeretné javítani, ezért fogott össze a Job­bik, az MSZP és az LMP. Szerin­te az országban nem kormány-, hanem ellenzékváltó hangu­lat van. A bevándorlásról kö­zölte: a kormány elsőként tet­te nyilvánvalóvá Európában, hogy egyetlen bevándorlót sem hajlandó befogadni, ellenállt a kvótának, kerítést épített. A nyugdíjakkal kapcsolatos MSZP-s felvetésre úgy reagált: azok akarnak fellépni a nyug­díjasokért, akik csak azért tud­tak nyugdíjat fizetni, mert az IMF hitelt adott. A Fidesz frak­cióvezetője arra reagált, hogy Tóth Bertalan (MSZP) Orbán Viktort nevezte a migráció egyik fő szervezőjének. A nyug­díjasok helyzetéről szólva bírál­ta a magas áfát, a nyugdíjmini­mum megduplázását és 13. ha­vi járadék folyósítását szorgal­mazta. Dömötör Csaba államtitkár emlékeztetett, az MSZP szavaz­ta meg a 13. havi nyugdíj eltör­lését, és ugyanezt a politikát folytatnák a szocialisták. A Jobbik a betelepítések kor­mányának nevezte a Fideszt. Vona Gábor pártelnök szerint a külügyi államtitkár az 1300 menedékkérőről szólva el­mondta Orbán Viktor „őszödi beszédét”. Dömötör úgy felelt: egyetlen bevándorlót sem fo­gadtunk be, ennek ellenkező­jét állítani álhír. Kijelentette: „összeállt a kerítésbontó koa­líció”, az LMP, a Jobbik, a DK és az MSZP is ugyanazt akarja, együtt bontanák le a határzá­rat, és azonnal megindítanák a betelepítéseket. MW Együtt a CIG Pannónia és a Konzum STRATÉGIA Támogatta a CIG Pannónia Életbiztosító keddi közgyűlése, hogy a társaság igazgatósága a BÉT honlapján tavaly közzétett, a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő­vel tervezett stratégiai együtt­működést végrehajtsa. A Kon­zum 350 forintos részvényár­­folyamon 8,2 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a bizto­sítóban, amellyel megszerzi a CIG 24,85 százalékos tulajdo­nát. Emellett a CIG Pannónia 6,16 százalékos tulajdont sze­rezhet a Konzumban. A tranz­akciókat a felek a december 12-i részvényárfolyamokon valósítják meg. IV1W Újabb videofelvétel került elő a Jobbik pártelnökének törökországi beszédéről Ki akart lépni Vona Gábor az unióból MANDINER „Nagyon boldo­gok lennénk, és nagyon bí­zom benne, hogy Magyaror­szág minél hamarabb eltávo­zik az Európai Unió közössé­géből, és a valódi testvéreivel fog össze” - mondta Vona Gá­bor, a Jobbik elnöke egy újabb videofelvétel tanúsága szerint azon a korábbi törökországi .előadásán, amelyből a Man­diner portál több részletet kö­zölt a napokban. „Ha nem lép be Törökország (az EU-ba), ak­kor mi lépünk ki, és akkor összefogunk Törökországgal. Úgy gondolom, hogy Törökor­szágnak kettős küldetése van a világban: egy iszlám külde-Vona Gábor „a valódi testvéreivel” fogott volna össze Fotó: MTI tése és egy turáni küldetése. És ez a kettő összeegyeztethe­tő” - elmélkedett Vona Gábor a török hallgatóság nagy elé­gedettségére. Mint ismert, a napokban előkerültek Vona Gábor Al­­lahot és az iszlámot dicsőítő beszédei, de napvilágot látott egy újabb felvétel is a Jobbik elnökéről. Mint lapunkban is közöltük, a Mandiner.hu által nyilvánossá tett videón török szélsőjobboldaliak éljenzik a Jobbik elnökét, „Szürke far­kas Vona!” felkiáltással. A Szürke Farkasok egy nacionalista, félkatonai tö­rök szervezet, amely jelenleg mozgalomként tevékenykedik Törökországban. Köztudott ugyanakkor, hogy az 1970-es és az 1980-as években hivata­losan is a világ egyik legaktí­vabb terrorszervezeteként tar­tották őket számon. Egyik tag­juk, Mehmet Ali Agca II. János Pál pápát is meg akarta gyil­kolni. A korábbi felvételeken a Jobbik elnöke muszlim fiata­lok előtt, török nyelven Allah mellett tett hitet, bár ő nem a Korán istenéről akart beszél­ni, magyarázkodott később. Egy másik videón pedig arról beszélt, a globalizmus sötétsé­gében ma számára az iszlám az utolsó fénysugár. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom