Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-27 / 23. szám
2018. JANUÁR 27., SZOMBAT Bár nem könnyű, igyekeznek mindenütt életben tartani a boltokat. Sehol nem zárnak be hétfőnként Fotó: Huszár Márk A cél az, hogy a kis településeken is szolgáltathassanak Felröppent a hír, hogy a Coop-Áfeosz üzleteinél hétfői boltbezárást latolgatnak. A szövetség elnöke határozottan cáfolta az ügyben eddig megjelent híreszteléseket. Gondok vannak, de keresik a megoldást. A boltok nyitva lesznek. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A hírekkel ellentétben nem zárnak be a Coop üzletek hétfőnként. Ezt tudtuk meg a legilletékesebbtől, Zs. Szőke Zoltántól, az ÁFEOSZCOOP Szövetség elnökétől. Tegnap több megyénkben Coop üzletbe is benyitottunk azzal a kérdéssel, hallottak-e róla, hogy hétfőnként bezárna az üzlet. Tettük ezt azért, mert több olvasónk is jelezte, a hírekből arról értesült, hétfőnként nem lesznek nyitva ezek az üzletek. Különösen a kisebb falvakban aggódnak. Elmondták, számukra nem mindegy, igaz-e a hír, mivel csak ez az egy üzlet működik a településükön. Utánajártunk, mi is az igazság. Tény, hogy egyre aggasztóbb méreteket ölt a munkaerőhiány a magyar boltokban. Az is az igazsághoz tartozik, hogy amíg a nagy áruházláncok egyre magasabb fizetésekkel csábítják a dolgozókat, addig a kisboltok nagy része ezzel nehezen tud lépést tartani. Több sajtóorgánumban is megjelent, hogy a legnagyobb magyar üzletlánc, a COOP Csoport sok boltja még a 180 ezer forintra emelt garantált bérminimumot sem tudja kigazdálkodni. Idézték Zs. Szőke Zoltánt is, aki szerint a kistelepülések kis üzletei beleroppannak a béremelésbe, ezért kedvezményekről tárgyalnak a kormánynyal. A COOP Csoport 30 ezer munkavállalót alkalmaz, de még háromezerre lenne szükség. A hírek szerint több boltjuk már csak úgy tudja kompenzálni a munkaerőhiányt, hogy hétfőnként zárva maradnak. A megyében működő 133 üzlet a megszokott rendben várja a vásárlókat Kíváncsiak voltunk, a megyénk üzleteiben működő COOP üzleteket miként érintik a fenti hírek. Zs. Szőke Zoltán azonnal reagált megkeresésünkre, s igyekezett megnyugtatni mindenkit: üzleteik nem zárnak be hétfőnként, s hozzátette, hogy a megyénkben működő 133 egység a továbbiakban is a megszokott rendben szolgálja ki a vásárlókat. Megtudtuk, a tavalyi évet kiemelkedően jó eredményekkel zárta a cégcsoport, s alkalmazottainak bérét átlagosan 25 százalékkal megemelte. Kétségtelen, hogy azokon a pár száz lelkes településeken, ahol kisebb a forgalom, nehéz kitermelni a dolgozók bérét, ám ez nem jelenti azt, hogy lakat kerülne rájuk, vagy részeleges bezárás fenyegetné azokat. A szövetség elnöke kiemelte, tény, hogy hazánkban 2400 településen kevesebb mint kétezer lakos él, s az is igaz, hogy a legkisebb településeken korántsem olyan jövedelmező fenntartani a kiskereskedéseket, mint egy városban. Ennek ellenére igyekeznek mindenütt életben tartani a boltokat. Ehhez kérték a kormány segítségét, konkrétan abban, hogy e településeken esetleges járulékkedvezménnyel segítsenek az alkalmazottak megtartásában. A megoldás is körvonalazódik már: úgy tűnik, a nyugdíjas-szövetkezetekben munkát vállalók részben gyógyírt jelenthetnek a munkaerőhiányra. MEGYEI KÖRKÉP g Elfogyunk Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu Ha már most azzal riogatnak a trendek, hogy 2050-re másfél millióval kevesebb lesz Magyarország lakossága a jelenleginél, akkor nincs sok értelme még távolabbra pillantani. Nincs, mert olyan helyzettel szembesülnénk, amelynek fonákságait már nemcsak az unokáink, hanem hoszszúra nyúló életű gyermekeink is a bőrükön éreznének. Pedig a tények vastagon bekormozzák jövőképünket. Belátható időn belül évente megyei jogú városnyi emberrel lesz kevesebb a magyarság a Trianonban megrajzolt enklávéjában. Ez pedig már nem az a helyzet, amit poénkodva azzal lehenet agyoncsapni, hogy több gyereket kell csinálni, és újra szép lesz a világ. Akkor hát mi a teendő? - kérdezhetik a nemzetünkért nem csak szavakban aggódok, látva, hogy csak e sorok írásának napján 187-en születtek és 252-en haltak meg szép hazánkban. Ez a szám már pánikkeltésre is alkalmas lehet, még a történelmi kontextusból kiragadva is, holott utóbbi bőségesen szolgálhatna adalékot a derűlátóbbak számára. A fantaszták ezt ki is használják. Azzal jönnek, hogy a második nagy háború után ennyien sem voltunk, harminc év alatt mégis sikerül millióval feltornászni a lélekszámot. Csakhogy figyelmen kívül hagyják a Ratkó-korszakot, amely már-már a kötelező megtermékenyítés sötét időszaka volt, és a nyugdíjasok ma isszák a levét, továbbá számba se veszik mostani tunyaságunkat. Márpedig a realitás ebben keresendő: önző kényelmünkben. Mielőtt bárki megszólna: a sajátoméban is. A tények vastagon bekormozzák jövőképünket Ipari területekre, piacokra jut pénz EGER Dudás Róbert (Jobbik) napirend előtti felszólalásával kezdődött pénteken a Heves Megyei Közgyűlés ülése. A képviselő. szavai szerint a jelenlegi kormány saját démonaival harcol a hatalom megtartásáért migrációügyben.- Szégyelljék magukat, és kérjenek bocsánatot a magyar emberektől! - szólított fel a Migráció: tanultak az elődöktől, hazudtak reggel, délben és este címmel elmondott felszólalásában. A napokban történt gyöngyösi tömegverekedést felidézve Faragó Tamás (Jobbik) arról érdeklődött az ülésen Czinege László megyei rendőr-főkapitánytól, mit tesz a lassan mindennapossá váló zaklatások ellen az érintett városrészben. A főkapitány válaszában beszámolt arról, hogy az említett családi viszályból kialakult verekedés érintettjei közül hat embert vettek őrizetbe, s a közbiztonság fenntartása érdekében intézkedéseket tett. A megyei önkormányzat 2018-as költségvetési rendeletének megalkotása mellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) benyújtott támogatási kérelmek sorsáról is szavaztak a képvise-Újabb 15 pályázatot támogattak 2,3 milliárd forinttal lök. Újabb 15 területfejlesztési pályázat támogatását hagyták jóvá. Ez összesen 2,3 milliárd forintos támogatást jelent. Új ipari területek létrehozását, helyi piacok, óvodák fejlesztését, ökoturisztikai programot segítenek ezek a pályázatok. Mindezeken túl energetikai korszerűsítés, zöld város projekt is nyert most támogatást. A TOP megyénkbeli megvalósítására a pénteki döntés után már öszszesen 41,69 milliárd forint áll rendelkezésre. G. R. Filmes fellegvár válhat Egerből Versek és fotók egy antológiában a hegység szépségeiről „A Bükk becéző szeretete” EGER Multifunkcionális filmes központ jöhet létre a megyeszékhelyen, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és az egri önkormányzat együttműködésének köszönhetően - hangzott el az Európa Kulturális Fővárosa 2023 egri pályázat bemutatóján. Ráduly György, a filmarchívum igazgatója elmondta, az együttműködésnek köszönhetően az Uránia moziban egy olyan központ jönne létre, ami a továbbiakban filmmúzeumként, oktatómoziként és multimédiás élményközpontként is üzemelne. Aláhúzta, a filmarchívum szakmai támogatást nyújt majd a projekthez, amely ha jól sikerül, valamennyi megyei jogú városban meg szeretnék valósítani. A szakember egy újabb együttműködési megállapodásról is szólt, amely a filmarchívum és az Eszterházy egyetem között valósulhat meg. Az egri intézményben filmarchivátori és filmrestaurátori szakképzés indul 2018-ban. Ráduly György kiemelte, Eger komoly filmes kötődésekkel rendelkezik, elég csak a híres operatőrre, Illés Györgyre gondolni vagy a rengeteg itt forgatott filmre, ezért érdemes a város és a filmes világ kapcsolatát szorosabbra fűzni. Süli K. EGER A Bükk csavargó útjain - ezt a címet kapta az a kötet, mely a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a Kaláka közös pályázatára érkezett verseket foglalja magába. Ebből a könyvből szemezgettek péntek este a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Rónai Kálmánná, a BNPI igazgatója elmondta: meglepő volt számára, hogy ilyen sokan tollat ragadtak, s fogalmazták meg érzéseiket a Bükkről. Mint az esten is elhangzott: 145 szerző 245 verssel nevezett, a legfiatalabb alkotó tizenegy, míg a két legidő-A Bükk csavargó útjain barangolhattak Fotó: Berán Dániel sebb kilencvenéves. Érkezett mű Erdélyből, a Felvidékről, de egyebek mellett Írországból és az Egyesült Királyságból is. A válogatáskötet címét a „Bükk szerelmesének” Apor Elemérnek verse adta. Az alkotásokat dr. Lisztóczky László irodalomtörténész értékelte. Úgy fogalmazott: a vers az esztétikum szférájába emeli a mindennapi dolgokat. - A verseket és a fotókat a Bükk becéző szeretete ihlette - jegyezte meg az irodalomtörténész. Az estet Okos Tibor zenével, Ungvári P. Tamás a versek előadásával színesítette. J. H.
