Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-24 / 20. szám

4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2018. JANUÁR 24., SZERDA HÍREK Megújul az orvosi rendelő ERDŐKÖVESD A településen hosszú évek után rendeződik a bel- és csapadékvíz-elveze­tés, megújul az orvosi rende­lő, a művelődési ház és a hi­vatal is tudtuk meg Horváth László országgyűlési képvi­selőtől. A csapadék- és a bel­víz az elmúlt években jelen­tősen veszélyeztette a tele­pülés értékeit, így a beruhá­zás nagy segítséget jelent majd az itt élőknek. A fejlesz­tés közel kilenc kilométer­nyi útszakaszt érint, s száz­huszonhat ingatlan kerül biz­tonságba általa. B. K. Nagyobb biztonságban SZÁJÚ Idén a településen is megoldódhat a csapa­dékvíz elvezetése tájékoz­tatott a térség országgyűlé­si képviselője, Horváth Lász­ló Több utcában új árkokat építenek, a már meglévőe­ket pedig felújítják, valamint épül egy új csappantyúzsilip is, mely az árvízi védekezés­ben segít majd. Fontos hír to­vábbá, hogy szintén támo­gatói döntés született arról, hogy 30 hátrányos helyzetű szajlai vehet részt képzésen, mellyel lehetőséget kapnak arra, hogy jobb eséllyel állja­nak újra munkába. Egyelőre 200 millió forintból válhat él­hetőbbé a falu. B. K. Korszerűsödik az energetika PÁRÁD Az általános isko­la teljes körű felújítása mel­lett újabb fontos ügyekben hozott támogatói döntést a kormányzat. Végre meg­valósul a csapadékvíz elve­zetése a Kékesi és a Hárs­fa úton, valamint a hivatal energetikai korszerűsítése is elkezdődik. Szintén friss hír, hogy a település vásárol­hat egy nagy teljesítményű traktort, amely akár a hóel­takarítási múnkálatokban is szolgálatba állhat. B. K. A siroki vár rendezvényei évről évre sok vendéget vonzanak a településre Fotó: Gál Gábor Ú] lehetőségek előtt nemzetünk egyik kincse, a siroki vár Hatalmas lehetőség nyílt a helyiek előtt. A napokban jelentették be: a siroki vár bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba. Ezzel be­teljesülhet a régi álom, hogy az alsó rész régészeti feltá­rása, a parkolóépítés, a víz felvezetése, majd az alsó vár felújítása után végre a felső vár rekonstrukciójá­hoz is hozzákezdhetnek. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu SÍROK A tervek szerint egyebek között a felső vár régészeti ku­tatására, számos programra, új látványelemek megvalósítására lesz lehetőség. Az eddigi kutatások feltárták azon sziklák repedéseit, me­lyek a felső várat tartják. Eze­ket megerősítik, így újra körbe­járható lesz a várösvény, amely­ről csodálatos látvány tárul a lá­togatók szeme elé. A régészeti kutatások utáni építkezés újabb látogatókat vonzhat a térségbe. Tuza Gábor polgármester elmondta, Sírok­nak fontos minden, az idegen­­forgalommal, így a várral kap­csolatos fejlesztés is, hiszen ezek bevételt hoznak a telepü­lésnek. Tavaly e vonzó turiszti­kai célpont is közrejátszott ab­ban, hogy közel duplaannyi ide­genforgalmi adóra tettek szert a tervezetthez képest.- Azt tapasztaljuk, hogy egy­re több ember engedheti meg magának azt, hogy kirándul­jon, pihenjen és örömteli az a tény is, hogy egyre többen vá­lasztják a mi településünket. Sí­rok szeretne minél többet a tu­risták célkeresztjében lenni, és ez a program is elősegíti ezt - tette hozzá a falu első embere. Az észak-hevesi térség egyik legszebb, s a jövőben minden bizonnyal az egyik legvon­zóbb turisztikai látványossá­gát 2012-ben avatták fel. A tér­ség egyetlen .műemlékvárá­nak rekonstrukciójához 2010- ben láttak hozzá. Akkor jelen­tették be ünnepélyesen, hogy 365 millió forintot fordíthat­nak az erődítmény rekonst­rukciójára. Az Európai Unió és a magyar állam által támoga­tott, nagyszabású projektet tá­mogató szerződés aláírása, és a közbeszerzési eljárást követően kezdődhettek el a munkálatok, amelyek némi csúszással, ám annál impozánsabb eredmény­nyel fejeződtek be. Egyre többen választják Sirokot, ha kirándulni indul­nak a családdal Dr. Varga Kálmán, a Mű­emlékek Nemzeti Gondnok­ságának akkori igazgatója az avatóünnepségen azt hangsú­lyozta, hogy a felújított siro­ki vár hazai építészeti örök­ségünk megőrzésének fontos létesítménye. A legutóbbi fej­lesztés elemei között szerepelt az alsó-vár és a felvezető szik­lafolyosó környezetének re­konstrukciója, ahol a középko­ri váréletet eleveníthetik meg teljesen hiteles környezetben. A második ütemben a vár­nyeregben lévő rendezvény­helyszín fejlesztése, a vár díszkivilágítása és geológiai sétautak kiépítése szerepelt, a harmadik fejlesztési terület pedig az Országh Kristóf ren­dezvényház és információs központ létrehozása volt a si­roki tájházban. Itt az érdek­lődők megismerkedhetnek a környékre jellemző hagyomá­nyokkal, mesterségekkel, a hátsó kertben pedig gyerme­kek számára alakítottak ki várjátszóteret. Az eddigi fejlesztések be­váltották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Cégeikkel segítették a község gyarapodását SÍROK Az önkormányzat az elő­ző évek hagyományaihoz híven gazdasági évindítóként vendé­gül látta a siroki érdekeltségű vállalkozásokat, vállalkozókat, vállalati vezetőket. A kötetlen összejövetelen Tuza Gábor pol­gármester számolt be a múlt év eredményeiről, ismertette ez évi terveket, illetve számot adott a befizetett iparűzési adó felhasználásáról. A rendezvényen jelen volt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Nagy Tibor János Pétervásárai járás hivatalvezetője, valamit Fülöp Gábor, a Heves Megyei Iparka­mara főtitkára. Mint azt Tuza Gábortól meg­tudtuk, 2017-ben az előzetes kalkulációk szerint, több mint 140 millió forintot fizettek be a cégek, vállalkozások, egyéni vállalkozók. A befizetett adó nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a köz­ség intézményei tavaly is folya­matosan, biztonságosan mű­ködtek, s hogy az önkormány­zat színvonalasan szolgálhat­ta a lakosságot. Fejlesztésre is fordítottak a befolyt adóból. En­nek segítségével sikerült az ön­­kormányzati motelt felújítani, a kútvölgyi pihenőparkba új lé­tesítményeket vásárolni, de ju­tott a pénzből a művelődési ház korszerűsítésére, a térfigyelő kamera-rendszer bővítésére, az intézmények informatikai há­lózatának, illetve a közvilágí­tási hálózat fejlesztése. Ezen kí­vül építettek járdát, burkoltak árkot Kőkúton, s több millió fo­rint önerőt biztosítottak a köz­ségháza felújításához. B. K. Tuza Gábor Fotó: B. D. Emlékülést rendeznek a recski mélyszint felfedezésének 50. évfordulójára Egy befejezetlen bányatörténet margójára RECSK Rangos eseménynek ad otthont február 8-án a Bányászotthon és Művelődé­si Ház. Egész napos fórum­mal egybekötött emlékülést rendeznek a recski mély­szint felfedezésének 50. év­fordulója alkalmából. A Befe­jezetlen történet című, helyi ásványvagyonnal foglalko­zó fórum életre hívásában je­lentős részt vállal a helyi ön­­kormányzaton kívül a Ma­gyarhoni Földtani Társulat, az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület, a Magyar Tudományos Aka­démia Miskolci Akadémiai Bizottsága, a Nitrokémia Zrt. A programok Gagyi-Pálffy András emléktáblájának megkoszorúzásával kez­dődnek délelőtt 10 órakor. Az 1918-ban született Gagyi Pálffy András bányamérnök, Kossuth-díjas, a műszaki tu­dományok kandidátusa Tata­bánya és Sopron után 1945-től Recsken főmérnökként dol­gozott, ahol 1948-tól kezd­ve érckutatási programo­kat is irányított. 1951-1964 között a Bánya- és Energia­ügyi, majd a Nehézipari Mi­nisztérium érc- és ásvány­­bányászati főosztályveze­tő-helyetteseként készítette az ércek és ipari ásványok A helyi bányászmúlt relikviái a faluban láthatók Fotó: Berán Dániel távlati kutatási és fejleszté­si terveit. Kidolgozta a recs­ki mélyszinti ércesedés ku­tatását és feltárását, továbbá a hasznosítás műszaki-gaz­dasági koncepcióját. Az MTA föld- és bányászati tudomá­nyok osztálya bizottsági tag­jaként számos tudományos helyzetképet készített a bá­nyászatról. A megemlékezést követő­en Nagy Sándor polgármes­ter köszönti a résztvevőket, majd szakmai és tudományos előadások követik egymást a recski érckincshez kapcsoló­dóan. Szó lesz a mélyszinti és lahócai ércesedési modellek­ről, az ásványvagyon becslé­seiről és eredményeiről, illet­ve Recsk helyéről a magyar bányászat jövőjében. A közös ebéd után megtekintik a La­­hóca jelenleg is folyó rekul­tivációs munkáit. A progra­mon a részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött. Az érdeklődőknek regiszt­rálni a foldtan.hu honlapon lehet. A Lahóca rekultivációs munkáihoz a megközelítés saját gépkocsival történik. Bármilyen kérdésben felvi­lágosítást ad Földessy János egyetemi tanár a foldfj@ uni-miskolc.hu e-mailen. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom