Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-22 / 18. szám

2018. JANUÁR 22., HÉTFŐ fi CSALÁDI KINCSESTÁR LEGYEN SZÓ RÓLA! „Minimum, madámka!” Apa a munkahelyén, anya pedig otthon főz Zene, sport, pörgés no és gasztronómia Zagyváék szeretnek Egerben élni, s sokszor kirándulnak a környéken is Fotó: Márkus Attila Schmiedmeiszter Szilva, az Egri Érseki Fiókórus ve­zetője és férje, Zagyva Ist­ván nemrégiben vállaltak gyermeket. Fiukról, Nőéi­ről, megismerkedésükről, mindennapjaikról kérdez­tük őket. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu EGER - Lassan három eszten­deje, 2015. március 29-én ta­lálkoztunk Szilvivel - kezdi közös történetüket a család­fő, Zagyva István. - Koráb­ban csak látásból ismertük egymást, például egy-egy vízilabdameccsen is össze­futottunk. Az említett na­pon viszont jobban is meg­ismerkedtünk. Ez a dátum azért is emlékezetes, mert focirajongóként nagyon érde­kelt az aznapi magyar-görög válogatott mérkőzés. Épp az egyik egri szórakozóhelyen néztem a meccset a barátaim­mal, amikor is Szilvi az Eger raliról érkezett. Emlékszem, terepszínű ruhát viselt, s in­tegetett nekem. Szóba ele­gyedtünk, s megvolt az a bi­zonyos szikra... Még ugyan­ebben az évben, november­ben, Prágában kértem meg a kezét, s 2016 júniusában kel­tünk egybe - részletezi. Rákérdezünk arra is, mennyire közös érdeklő­dési pont a sport. Kiderül, István nagy sportrajongó, Szilvi művészként, egyút­tal érzékeny fülűként nem kedveli a narrátor hangos beszédeit, ám olykor szíve­sen elmegy egy-két sportese­ményre.- Tíz hónapja született meg gyermekünk, Noel, aki nagyon nyugodt, tündé­­ri baba. Végig jól aludtunk tőle, nem nagyon sírt éjjel, ma már majdnem egyedül áll - mondja az édesapa, aki konyhafőnökként dolgozik a Szépasszony-völgy egyik ét­termében. Korábban, öt évig a fővárosi Déryné Bisztró­ban volt szakács, amire na­gyon büszke. Az előző főnöke csábította Egerbe. István a modern gasztronómia hí­ve, s a fine dining irányzat­ról is sokat olvas, igyekszik képezni magát. A konyhamű­vészet mellett a munkavéde­lem iránt is érdeklődik. Ott­hon ritkán főz, bár besegít a feleségének. Általában Szil­vi ételeit fogyasztja a család, a férje szerint nagyon jól főz. Szilvi épp Noéit öltözteti, hi­szen hamarosan sétálni men­nek, közösen a nagymamával. Vele is van alkalmunk beszél­getni. Elsőként az Egri Érseki Fiúkórusról kérdezzük.- Hét éve kerestem meg dr. Ternyák Csaba érseket a fiúkórus ötletével - mondja a kórusvezető. - Megszavazta a bizalmat a számunkra. Meg­alapította a kórust, én az ala­pító karnagy vagyok. Számos sikert elértünk, voltunk több ízben külföldön is. Számom­ra azonban kedvesebbek a kisebb településeken történt fellépések, hisz’ ezekre a he­lyekre ritkán jut el a zene. Emlékezetes volt az emődi, az ostorosi, a noszvaji, a borsod­­nádasdi vagy éppen a tarnale­­leszi szereplésünk is - részle­tezi. A cikk készültekor Sang­hajba készülnek a kórussal. Magyarország Sanghaji Fő­konzulátusának meghívásá­ra, a magyar kultúra napja al­kalmából érkeznek oda. Min­den évben hívnak a rendez­vényre magyarokat, idén az Egri Érseki Fiúkórust válasz­tották a kínaiak. Szilvi végzettségéről is szó esik, hiszen a budapesti hölgy már évek óta Egerben él, s nagyon kedveli a várost.- Budapesti lány vagyok, 2002-ben kezdtem tanulmá­nyaimat az egri főiskolán, ének-zene-karvezetés sza­kon, majd ugyanezen a szak­páron egyetemi diplomát is szereztem. Nagyon szeretem Egert, a fővárost - bár szülő­városom - már kevésbé, sze­rintem vidéken sokkal nyu­­godtabb, minőségibb életet élhet egy család. Ám gyakor­ta eljárok, eljárunk a szeret­teimet meglátogatni, hiszen a szüleim ott élnek, sőt, a leg­több barátom is.- Egyik olvasónk szóvá tette, hogy őt bosszantja a „leg­alább” szó az ilyen mondatok­ban: „A balesetben legalább öten megsérültek”; A harcok­ban legalább tizenkét katona elesett.” Ez úgy hangzik, mint­ha eredmény lenne a vesz­teség, és örülnünk kellene neki...- Őszintén be kell vallani - mondja dr. Varga Gyula, a Hír­lap nyelvi szakértője -, itt a nyelvművelők egy kicsit „túl­tolták a biciklit”. Az idegen szavak visszaszorítására - te­gyük hozzá: jogosan - javasol­ták, hogy ha van magyar meg­felelő, ne az idegen szót hasz­náljuk. Például: a szimpati­kus helyett ott van a rokon­szenves, a komputer helyett a számítógép, a minimum ma­gyar megfelelője: legalább, a maximumé: legfeljebb. Az új­ságírók szót fogadtak, ezért ír­ják - kerülve az idegen mini­mum szót -, hogy „legalább ti­­zenketten meghaltak”.- Ezt a legmaximálisabban megértjük - ha lehet így egyál­talán mondani...- Lehet, de nem ajánlatos. A nyelvművelők szerint néhány latin eredetű mellék­nevünk eleve a tulajdonság, mérték felső fokát jelöli. A minimális valaminek a lehe­tő legkisebb, legalacsonyabb voltát fejezi ki, tehát a „leg­minimálisabb” valamiféle torz szóalak. Hasonló ok mi­att kifogásolják a maximális, optimális, ideális kétszere­sen felsőfokú alakját: maxi­mális (nem pedig legmaxi­­málisabb) jóakarattal, opti­mális (és nem legoptimáli­sabb) megoldás, ideális (nem legideálisabb) mosószer. En­nél egyszerűbben már csak akkor járunk el, ha a magyar megfelelőket használjuk: leg­kisebb, legalacsonyabb; leg­több, legmagasabb; legked­vezőbb, legjobb. Ezeket bizto­san nem fogjuk eltéveszteni.- Érdekes, hogy ezeknek a mellékneveknek a középfokát nem is igen használjuk.- Valóban, bár olykor ta­lálkozunk ilyen formákkal: „Még minimálisabbra csök­kent a két csapat közötti kü­lönbség”; „A cél az igények még maximálisabb kielégí­tése”. Az első példa azt jelzi, hogy a fokozás lefelé is lehet­séges: ha a gyerek bizonyít­ványa jobb a tavalyinál, még nem biztos, hogy jó. A másik kifejezés arra utal, hogy a fel­sőfok felett is van minőség, úgy mondjuk, hogy túlzófok (legeslegjobb).- A cím a régi lengyel piac áru­sait idézi, úgy látszik, a lengye­lek használják. De el kell is­merni, hogy az előbb kifogásolt szavakat a magyarban is elég gyakran lehet hallani, sőt, olvasni.- A magyarul beszélők már nem tudják, hogy ezek a latin­ban mit jelentenek. Nem lát­szik rajtuk a „felsőfokúság”, egyszerű alapfokú mellékne­veknek érzik, ezért fokozzák- tulajdonképpen szabályo­san. Én a norma felől néztem a jelenséget, majd a nyelvhasz­nálók eldöntik, változzon-e a norma. V. M. Szívesen sétálnak, utaznak A közös programokról is szót ejtünk. A Zagyva család sokat sétál a városban, István pedig gyakran a kóruspróbákra is ellátogat. Amikor adventi időszak volt, a Dobó téren is sokszor meg­fordultak, Szilvi pedig a kicsi­vel a Szépasszony-völgybe is elsétál, mielőtt férje végezne a munkájával. Előfordul, hogy beülnek a kocsiba, s olyan he­lyekre kirándulnak hárman, mint például Szilvásvárad. De Szilvi szavaiból kiderül, mobilisnak neveli gyermekét, megesett már az is, hogy ket­ten buszra ültek, s megláto­gatták egy barátnőjét Buda­pesten. Szilviák Hegyesi Hu­­dik Margittal - a kórus állan­dó szólistájával - és családjá­val is sokszor találkoznak, be­szélgetnek. S Réz Lórántot, az Eszterházy Károly Egyetem Egri Campusának korábbi ta­nárát is meglátogatják olykor. A kiváló orgonista ugyanis ma már a Jászberényi Campus oktatója, de természetesen a kapcsolat nem szakadt meg közöttük. Dr. Varga Gyula, a Hírlap nyelvi szakértője Fotó: Huszár Márk HIRDETÉS lüiisu rel saját esküvői fényképed, szerezz minél több szavazatot, hogy megnyerhesd az értékes nyeremények egyikét. Részletes játékleírás és a nyeremények awww.HEOL.hu/az-ev oldalon megtekinthetők HEOL a Heves megyei hírportáf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom