Heves Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-11 / 288. szám
2017. DECEMBER 11., HÉTFŐ fi 1956 EMLÉKEI, EGRI SORTŰZ HÍREK Sziki Károly össznemzeti szolgálatnak tekinti a munkásságát Sziki Károly: mindig van olyan életsors, amiért csinálom, mert nem csinálja senki Fotó: Huszár Márk Fényes nap, emlékezés ‘56-ra SARASOM A délnyugati, tengerparti floridai kisvárosban az idén is nagyszabású megemlékezést tartottak az ott élő magyarok az 1956-os forradalom és szabadság- harc évfordulója kapcsán - számolt be lapunknak az eseményen meghívottként jelen volt Sziki Károly, az ‘56-os Világ-Emlékbizottság elnöke. Krajcsik György 1956-os menekült a rendezvényen köszöntőjében a forradalom lélekemelő, s egyetlen voltára hívta fel a figyelmet. Felszólalt a forradalomban egyetemi évfolyamtársával tevékenyen részt vett KISVARSÁNYI Éva, aki a hősi halált halt Kováts Mária tetteiről is beszélt. A sarasotai Kossuth Klub megemlékezésein a Shelby Könyvtárban mutatta be Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Schopin és Bartók Béla műveiből összeállított műsorát a Fulbright-ösz- töndíjas zongoraművész, KrasznaiTünde-llona. Sz. Z. Szoborállítók ünnepsége FAIRFIELL A New Yorkhoz közeli helységben Lengyel Zsuzsa, a Magyar Studies elnöke gondoskodott a méltó főhajtásról 1956 hősei előtt. A koszorúzást követően a múzeumban rendezett ünnepségen a New York-i Főkonzulátus képviseletében dr. Király Zsuzsanna vezető konzul beszédében történelmi párhuzamot vont 1956 függetlenségi politikája és a mai megmaradás elvi kötelessége között. Kiemelte, hogy ma is ugyanaz a kötelességünk, mint 1956-ban: függetlenségünk megóvása. Ezután Lengyel Zsuzsa megemlékezésében a fairfieldi kezdeményezésre állított kaposvári szobor legfőbb szponzorait is említette, köztük Bánkuty Gézát és Ilonát, Egervári Gyulát, Lassan Györgyöt. Sz. Z. Három évtizede tevékenykedik a megye közéletében irigylésre méltó energiával, szakadatlan lelkesedéssel Sziki Károly színművész, író, filmkészítő, az ‘56-os Világ- Emlékbizottság elnöke. Utóbbi tisztét azzal is kiérdemelte, hogy a 61 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc egyedüli hű doku- mentálója Hevesben. E munkássága korszakalkotó. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu EGER A kérdésre, honnan az erő, a temérdek energia és idő a sokrétű szerepvállalásra, Sziki Károly azt meséli, manapság telik rá, hiszen hat éve távol tartott tagja annak az egri színháznak, amely önálló társulatának alapításában harminc éve részt vett. Addig, 1987-ig nemigen volt részese a közéletnek, csak irodalmi estjei révén, amelyeken a határon túli írók, költők műveit mutatta be.- Egy 1986-os amerikai utamon kaptam a Hóka testvérektől 56-os matricákat - emlékezik. - Azokat még eldugtam, tartva a politikai hatalomtól. Rá egy évre találkoztam Egerben Jobb Lászlóval, a helyi 56-os forradalmi védelmi tanács parancsnokával és dr. Tóth Ferenc orvossal, akiktől sok fontos információt szereztem. De be kell valljam, akkoriban az USA-ban, Kanadában bátrabban vállaltam a magyarságomat, mint itthon. Csak az 1990-es években indult el bennem az össznemzeti szolgálat. Sziki Károlyt az emberi sorsok érdeklik. Például az Amerikába menekült magyaroké.- Az össznemzetből, a hazai közéletből, a történelmünkből hiányzik öt- vagy nyolcmillió ember, ahányan magyar kötődésűek a világon - említi. - Először a debreceni Alföld szerkesztőségéből kaptam ötleteket, s kerestem fel Washingtonban, New York-ban, Torontóban András Sándort, Baránszky Jób Lászlót, Bakucz Józsefet, Vitéz Györgyöt, Tűz Tamást, s a többieket. Korábban eljutottam az elszakított területeken Király Lászlóhoz, Sütő Andráshoz, Ká- nyádi Sándorhoz... Az Itt-Ott Táborban Lake Hope-on megismertem Király Bélát, Durai Miklóst és másokat. Fantasztikus lángelmék. Az 1956, Te csillag című filmem készítésekor húsz amerikai, kanadai államban fordultam meg. S hogyan fogadták itthon e dokumentumfilmet?- Akkor újdonság volt, jó volt a fogadtatása - közli. - A Dobos cukrászdában telt ház előtt mutattam be. Ám nem készítettem volna el az egri filmeket, ha ném provokál Molnár János. Mondta, miért foglalkozik Amerikával, miért nem az Névjegy SZIKI KÁROLY SZÜLETETT: 1954. április 13., Tiszaföldvár ISKOLÁI: Budapesti Műszaki Főiskola, Színművészeti Főiskola ÉLETPÁLYA: üzemmérnök, színész Debrecenben, Egerben. A New York-i Magyar Színház művészeti igazgatója. A Harlekin Bábszínház igazgatója. KÖZÉLET: a Varga László Polgári Teátrum, a Varga László Polgári Kör megalapítása. A Kisgazda Polgári Egyesület egri elnöke. Wass Albert-kő állítása Egerben és Átányban, Mészáros György-, Jobb László-em- léktábla. egriekkel? Ő rendőrkapitány volt Egerben 1956-ban. Másnaptól elkezdtem ezen dolgozni. Megkerestem az 56-os Szövetség elnökét, dr. Tóth Ferencet. Nagyon jól működtünk együtt. Később, a halála után az új vezetéssel összekülönböztünk. A 60. évforduló előtt megharagudtak, mert létrehoztam az ‘56-os Világ-Emlékbizottságot. Ők alakítottak egy egri testületet, s nem szóltak hozzám. Azért teremtettem a testületemet, hogy bekapcsoljam Egert a világ mozgásába. Rengetegen jelentkezMŰVÉSZI MUNKÁSSÁGA: temérdek színpadi főszerep, előadói estek sora, húsz könyv, négy kiadvány, számos dokumentumfilm szerzője. FŐBB ELISMERÉSEI: Heves Megyéért díj, Harlekin-gyűrű, a Bábszakma Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztes Színművésze. A Nemzetközi Szent György Lovagrend, a Vitézi rend tagja; Pro Fidelia, 1956-os díszérem, az Egyetemes Magyarság Munkásságáért díj, a Kanadai Magyar írószövetség serlege. A Nagy Medve csillagkép egy bolygója a nevét viseli 2014 áprilisától. tek a felhívásunkra, kötetnyi értékes anyagot küldtek a világ minden tájáról. Károly úgy véli, a szervezetük nagyságrendekkel több és fontosabb rendezvényt szervezett, mint az egri emlékbizottság. Eger városa 2000 óta egy munkáját sem támogatta, ezt nem panaszként, csak tényként jegyzi meg. A Világ-Emlékbizottság erősíti a régi kapcsolatokat, s újakat is teremt. Tiszaföldvári létére mélyen beásta magát a Heves megyei 56-os eseményekbe. Most, mivel Egerben nemigen tartanak igényt a munkásságára, a szülőhelye hajdani történéseit is kutatja. Az ottani 56-ról írt színdarabot. Érdekes tudni, hogy kik adtak neki a legtöbbet a Heves megyei 1956-os történések kutatásához.- A legegyszerűbb emberek - feleli. - Kóta Imrétől, a Vízmű 56-os munkástanácsi elnökétől Mihalicza Alfrédig, a vasút munkástanács vezetőjéig sokan. Deme Katalin, akit az 1956. decemberi 12-i egri sortűznél meglőttek, és soha nem lehetett gyereke. A lelki kapcsolatot keresem interjúkészítéskor, ez 38-ból legalább 36 emberrel létrejött. Megemlíti Jobb Lászlót, Cza- ga Istvánt, Dömötör Zoltánt, Bárdos Rezsőt, Kovács András doktort, Ringelhann Béla doktort. Úgy mondja, könnyfacsa- róan szép volt velük dolgozni.- Czaga Istvánt - aki a Jobb László-per másodrendű vádlottja volt, s ma Szolnokon idősek otthonában él - a városvezetés figyelmébe ajánlottam, hogy ismerje el, mint élő forradalmárt. Hat év 56 napot ült Egerért. Legalább adjanak valami elismerő címet neki - kesereg. - Válaszra se méltattak. így történt ez Dömötör Zoltán esetében is! S ezt nem magamért teszem. Nagyon sok emberért emeltem szót a meghallgatásokon - hiába. Nem sáfárkodik jól sajnos Eger az elődeivel. Hiába szólok, hogy utcákat, tereket nevezzenek el a kiemelkedő forradalmárokról, például Jobb Lászlóról. Emléktáblák halmazát kellett volna már elhelyezni. A közbevetésre, lehet, hogy az ő személye ennek a gátja, így válaszol:- Nélkülem is meg tudták volna tenni. A személyem lehet, hogy megosztó, de ez nem lehet akadály. Nem kell még csak megemlíteni sem, hogy Sziki Károly javaslatára, de lehetne ma Egerben Czaga vagy Dömötör tér, Bíró Lajos utca. A közéletben tevékenykedő számára nem mindegy, milyen visszajelzéseket kap.- Nem vagyok elégedett vele - hajtja le a fejét szomorúan. - Egy kezemen meg tudom számolni, hogy az utolsó 56-os könyvemre a 60. évfordulón hányán szóltak vissza. Ezt, amit pályázati segítséggel írtam Bodor Saroltával, elküldtem mindenkinek a Parlamentbe. Személyesen is vittem többüknek. Sajnos Orbán Viktoron és Le- zsák Sándoron kívül senki sem vetett papírra egyetlen sort se válaszul. Azért örömmel tölt el, hogy van pár nagyon lelkes ember, aki válaszol az írásaimra. Sokkal több visszajelzést kapok az amerikai magyar emigrációból, mint Egerből. A filmek esetében ugyanez a helyzet. Sok minden úgy tűnik, ahogy Kóta Imre mondja: hiába volt a véráldozat, mert nem becsülik meg 56-ot. Én is így gondolom, ha rossz periódusban vagyok. Már nincs erőm, elég ambícióm se az íráshoz, se a filmezéshez. Ám rendre van olyan életsors, ami miatt azt mondom: csináld, mert nem csinálja senki! Tökéletesen emlékeznek ma is az 1956. december 11-12-i eseményekre a megkérdezettek Egybehangzóan idézték fel, hogy mi is történt EGER Huszonnégy helyen volt nagyobb sortűz 1956-ban Magyarországon. Az egri kettő áldozatainak hozzátartozóival is felvette a kapcsolatot interjúkészítése során Sziki Károly.- Amikor megtudtam, hogy Bóta Jóska ott volt a tragikus eseménynél - eleveníti fel a Hírlap kérésére -, akkor vele beszéltem pár szót. így derült ki, hogy a bátyját a sortűznél terítették le 11 lövéssel. Olyan mágnesessé vált ez a felvétel- sorozat. Elmondták, ki hol lakik, hol keressem meg, menynyit szenvedett. Szöllősinének ellőtték a kezét, sírva mesélte, hogyan csonkolták azt meg. Deme Katalinnál is voltam. Ők közölték, ki volt még, aki megsebesült, kit tudok felkeresni, vagy a hozzátartozóját. Tartott tőle, hogy nem lesznek megfelelő adatközlők, nem emlékeznek már jól. Megtapasztalta, penge aggyal élnek, s cipelik magukban, a sorsukat.- Ez volt a legdöbbenetesebb a személyes kapcsolatokban, hogy tökéletesen emlékeznek, s pontosan vissza is adták a történteket - meséli. - Zokogva, belesírva. Volt, aki a temetőben mutatta meg, hol fekszik a testvére, egyike a kilenc kivégzettnek. Koszorúzás tavaly a sortűz áldozatainak emlékművénél Fotó: B. D. Egybehangzóan idézték fel, mi történt valójában. Pedig külön-külön beszélt velük Sziki Károly: december 11-én mentek a fogdához tüntetni, mert 10-én bezártak a szovjet parancsnokságon többeket. Elindult a tömeg a nyomdához. Ott már Gyurkó Lajos kivezényelte a pufajkásokat, s lövések dördültek el. Két ember meghalt. Akkor nyomtatták ki a szabadság úgy szép, ha vérünkkel festjük szövegű röpiratot. A következő napon összejöttek az emberek a Széchenyi és a Csiky utca sarkán. Látták, hogy fentről jönnek a pufajkások, lógott rajtuk a szíj, mert a lövedékek lehúzták azt. Egy asszony almával dobálta meg, s cukkolták őket, hogy lőjenek. Ezután lőttek Lintallér László vezényszavára. Az egri sortűzperben az 1990-es években a vádlottak azt vallották, hogy nem is lőttek, vagy csak a földre, az emberek feje fölé. Egyvalaki ismerte el, de az közölte: parancsot teljesített. Egyébként egyértelmű volt az akkori orvosi zárójelentésekből, hogy a tömeg menekült. A sebesülések arról árulkodtak, hogy mindenki hátulról kapta a lövést... Sz. Z. Harminc év a magyarságért
