Heves Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-27 / 300. szám
12. MŰEMLÉKTÁR 2017. DECEMBER 27., SZERDA Különleges kincseket rejt az utca EGER A megyeszékhelyen Kossuth utcában számos szemet gyönyörködtető műemlék épület található, melyek nagy része a XVIII. században épült. Az utca akkor népesült be, a város egyik legnépszerűbb útvonala volt, a Hatvani kapun át beérve a várig el lehetett jutni rajta. Kezdetben Barátok, majd a Káptalan utcájaként emlegették. Több egyházi méltóság is itt építkezett anno, s itt kapott helyet a vármegyeháza is. Az elején található a kispré- posti palota, a barokk épület- együttes egyik legszebb tagja. A mályva színű, rokokó stílusú műemléket Androvics Miklós prépost építtette 1758-ban, Gerl Mátyás tervei szerint. Eredeti tetőszerkezete egy tűzvészkor leégett, így a manzárdos helyett sátortetőt kapott az épület. A házban különleges freskó is látható, a díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben. A kispréposti palota a barokk épület- együttes egyik legszebb tagja A nagypréposti palotához hasonlóan az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette, akinek a Kossuth utcában további híres alkotása is található, a Fa- zola-kapuk a megyeháza épületében. A két kaput, s az épület főbejárata feletti díszrácsot 1758 és 1761 között készítette el a művész. A megyeháza épülete a nagypréposti palotával szemben található, 1749 és 1756 között épült Gerl Mátyás tervei alapján. Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében döntött a létesítéséről, mivel előtte a tisztviselők lakásukon intézték a hivatalos ügyeket. Szükségessé vált egy épület, ahol dolgozni tudnak. A megyeháza udvarára később megyei börtönt is építettek, Gerl József, Gerl Mátyás unokaöcs- cse tervei alapján. Az objektum a XX. század elejéig volt börtön, majd a megyei levéltár irodái kaptak benne, helyet, 1993-tól két kiállítás látható benne. Süli K. Hamarosan megújul az egykori nagypréposti palota A jelenlegi, Bródy Sándorról elnevezett könyvtár egykori építtetője nagyon sokat tett Eger hírnevének öregbítéséért Fotó: Huszár Márk A megyeszékhely egyik legszebb épülete az egykori nagypréposti palota, amelyben ma könyvtár működik. Az impozáns épületet gróf Batthyány Ignác káptalani nagyprépost építtette, akiről csak kevesen tudják, milyen kiemelkedő személyiség volt. Róla, s az épület történetéről beszélgettünk Badacsonyiné Bohus Garbri- ella idegenvezetővel. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER A palotát Fellner Jakab tervei alapján 1774 és 1776 között építették, ám maga Batthyány Ignác soha nem lakott benne, mert erdélyi püspök lett. Az épületen a végső munkálatokat már Dobronyay Miklós kanonok végeztette el, a Fazola Henrik által készített erkélyrácson ezért az ő monogramja, D. M. látható. Batthyány Ignác nemesi család sarja volt, neves iskolákban végezte tanulmányait. Életére nagy hatással volt az Egerben eltöltött szolgálati ideje. Erdélyben több intézményt is alapított, melyek egri mintára jöttek létre.- Batthyány Ignác kiemelkedő személyiség volt, nagyon jó hírét vitte a megyeszékhelynek, bár ezt ma már kevesen tudják. Én azt szoktam mondani, hogy Eszterházy szellemiségét vitte Erdélybe, mert ott neki legalább akkora hatása volt, mint a neves egri püspöknek - részletezte Badacsonyiné Bohus Gabriella. Kifejtette, csillagvizsgálót létesített Mártonffy József közreműködésével, aki korábban Hell Miksa munkatársa is volt. Maga is folytatott Batthyány Ignác Eszterházy szellemiségét vitte Erdélybe csillagászati megfigyeléseket. Okos, művelt, rendkívül nyitott személyiség volt. Emellett egy fantasztikus könyvtárat is alapított, amelyet Batthyáneumnak neveztek. Ebben a könyvtárban ma már több mint hatvanezer kötet található, mindemellett számos kódex és ősnyomtatvány is. Batthyány nagyon tudatosan gyűjtötte a könyveket, méghozzá jelentős műveket, még Migazzi bécsi érsek nyolcezer kötetes könyvtárát is megvásárolta. Egy nyomdát is alapított Kolozsváron, és több jelentős művet is írt - sorolta az egykori püspök intézkedéseit az idegenvezető. Az impozáns épület hamarosan megújul, több százmillió forintot költenek majd a szépítésére. A munkálatok idején a bibliotéka ideiglenesen a volt helyőrségi klub épületébe költözik majd, hogy zavartalanul elláthassa funkcióját. Ehhez azonban előbb még felújítják a helyőrségi klubot is, s csak ezt követően költözhet be a könyvtár. Lengyel szálak Az egykori nagypréposti palota a város lengyel lakói számára is különös jelentőséggel bír, ugyanis a kápolnai csata idején az épületben tartottak haditanácsot, melyen Henryk Dembinski lengyel tábornok is részt vett. Az eseményen emellett Görgei Artúr és Klapka György jelent még meg. A találkozó emlékére az épület falán emléktábla látható, melyet a városba látogató lengyel vendégek gyakran megkoszorúznak. Dembinski az 1830-1831. évi lengyel szabadságharc fővezére volt, Európa-szerte híressé vált katonai intézkedései, kiemelkedő tettei okán. Az építmény főoltárának a képe Szent Rozáliát, az imahely védőszentjét ábrázolja A hét épülete: a felnémeti katolikus templom FELNÉMET A római katolikus Szent Rozália-templom helyén a középkorban egy másik imahely állt, ami a falu elnéptelenedése folytán a török korban elromosodott - mondta el a Hírlapnak dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatója. Az épület maradványai még 1710 körül is láthatók voltak. Az egri egyházmegye török utáni korszakának első nagy építtetője a Rákóczi-sza- badságharcot követő békés időszakban Erdődy Gábor püspök volt. A lassan benépesedő Felnémet templomának építtetője is ugyanő volt 1715 után. A templomot az olasz Giovanni Battista Carlone tervezte. Az építkezést Barkóczy Ferenc püspök munkálkodása idején fejezték be, 1750 körül. Az építkezés menetét, a keletek barokk templom (az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű, a hívők és a papok kelet felé fordulva imádkoznak - A szerző) díszítését elég jól nyomon lehet követni a Heves Megyei Levéltárban található iratokból - tudtuk meg a szakembertől. A főoltár szobrászmunkáit Singer Mihály egri kőfaragó, a festését Schmidt János Péter képíró végezte el. E templomot Giovanni Battista Carlone tervezte Fotó: beküldött A római katolikus templom a falu fölé emelkedő dombon helyezkedik el, amelyhez lépcsősor vezet. A magas kőlábazatú imahely középtornyos homlokzattal ellátott, s ezen négy falpillér található. A két középső falpillér enyhe rizalitot alkot. Középen található a templom főbejárata, felette látható a könyöklőpárkányos, váll- és zárköves félkörös kórusablak, továbbá a mellette kialakított fülkékben bal oldalon Szent Vendel, jobb oldalon pedig Szent Sebestyén szobra található. A templom hajójának északi és déli oldalán négy-négy kecses, törtívvel záródó, zárköves, nagy díszablakot figyelhetünk meg. Dr. Nemes Lajos továbbá megosztotta lapunkkal azt is, hogy az építmény szentélye egyenes záródású. Ezt csege- lyes (négyzetes vagy sokszögű terek befedésére alkalmazott félgömb kupola, amelynek az alapköre az alaprajzba beírható legnagyobb kör - A szerző) és a hajóval egy magasságú kupolaboltozat fedi. A főoltár képe Szent Rozáliát, a templom védőszentjét ábrázolja - tudtuk meg a Heves Megyei Honismereti Egyesület elnökétől. V. M. * Eszterhazy szellemiseget terjesztette arépRtt^ole
