Heves Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-20 / 296. szám
12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2017. DECEMBER 20., SZERDA HÍREK Áradóban van a Tisza HEVES MEGYE A horgászok jól tudják, hogy a víz mozgása befolyásolja a kapási esélyeket. Mindazok, akik az ünnepek előtt még pecázni indulnának, számoljanak az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzésével! Az ÓVSZ számításai alapján a következő hat napban az elsőfokú készültségi szintet meghaladó vízállás várható a Túron és a Tiszán, valamint a másodfokú készültségi szintet meghaladó a Bodrogon. S. S. Új kapitány a műlegyeseknéi BUDAPEST Újszövetségi kapitányt és szakági koordinátort nevezett ki a november 30-án megtartott ülésén az Országos Versenyhorgász Bizottság. Monos Tibor, a műlegyes szakág szövetségi kapitánya felmentését kérte a kapitányi posztról, amit az OVHB elfogadott. A testület a szövetségi kapitányi feladatok ellátásával Kovács Zsigmondot bízta meg. S. S. A kamaráé a vadászmúzeum HATVAN, BUDAPEST Rendkívüli küldöttközgyűlést tartott az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) december 11-én. A fórum összehívására azért volt szükség, mert a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum működtetését január 1-jétől az OMVK veszi át. Ez az új feladat az alapszabály módosítását igényelte, illetve - az OMVK elnökségének javaslata értelmében - létre kellett hozni egy közhasznú nonprofit kft.-t. A küldöttek elfogadták az intézményt működtető cég alapító okiratát is. A küldöttek ez alkalommal új főtitkárt választottak Bajdik Péter személyében. S. S. Szuromi Csaba halászati őr szerelme a horgászat Mázsás vén harcsák Egy pecás karácsonyi ajánlata csukaételre uralják a víztározót Kevés ember ismerheti jobban az egerszalóki víztározót, mint annak egyik halászati őre. Szuromi Csaba, túl azon, hogy vigyázza a tavat, a közel háromezer embert számláló Agria Szabadidő Egyesület elnöke is. Közreműködésükkel gyarapszik a halállomány, szépül a vízkörnyék, a horgászok is szívesebben mennek Szalókra. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGERSZALÓK, ANDORNAKTÁLYA Egy halászati őr munkája biztosan rendkívül izgalmasnak minősíthető. Csaba ráadásul olyan horgásztóra ügyel, ami első ránézésre is szép. Hogy mit szeret benne?- Természeti viszonyait tekintve ez a tó egyedülálló. Az egyik részét határoló erdőrész tölgyes, cserjés, bükk is van. A tározó olyan, mintha egy picike Tisza-tó lenne. A parti élővilág is gazdag. Vannak bütykös hattyúink, meghatározó a tőkésréce-, a vadkacsa- állomány. A szürke gémek nagyon szeretik ezt a helyet és nagy számban fordulnak elő. Réti sas fészkel az északi területen fönt, a lenti déli részen, a szántóföldek felé szinte minden második kandeláberen egerészölyv ül, territóriumát védve. A négylábúak közül elsődlegesen a vaddisznók, a szarvasok, az őzek jellemzőek. Be is járnak a tóhoz rendesen. Nem kevésbé a csintalan rókáink, ahogy a kisfiam nevezi őket. Előszeretettel lopják el a horgászaink cipőit, papucsait. Ha elalszik a pecás, akkor a kezéből is kiveszik a kaját - összegzi a tározóról alkotott véleményét Szuromi Csaba, a horgásztó halászati őre. Annak, hogy tizenkét évvel ezelőtt a Tisza-tóra pályázott, és el is nyerte a halászati őr feladatkörét, majd 2010-ben átjött Egerszalókra, biztosan voltak pecás előzményei. Szuromi Csaba már hét esztendeje halászati őr Egerszalókon Fotó: Huszár iVIárk Horgászszlogen: ily nagy halat fogtam Szuromi Csabát a víztározóban fogott legemlékezetesebb halakról is kérdezzük. Ezek egyike a Salamon Gábor által kifogott 89 kilogrammos harcsa. A másik a halászati őr kollégájával közös élmény. Egy mázsa körüli lehetett a ragadozó, amit a társsal megakasztott, de nem sikerült beemelni a csónakba. Kétszer-háromszor próbálták, de aztán elment. Csaba azt mondja: örültek ennek. Amikor leültek a csónakba, abban a pillanatban egyszerre mondták egymásnak, hogy nem baj. - Azért nem bírtam behúzni, mert a harcsa szája közepén volt a hármas horog, wobblerral fogtuk. Nem mertem benyúlni a szájába, nehogy beakadjon a kezem. Ha beakad, le is húzhatott volna a mélybe. Egy óra 47 percig, közel két órán keresztül fárasztottuk. Az ilyen példányok közel egyidősek lehetnek magával a víztározóval - teszi hozzá.- Természetesen voltak ilyen előzmények. Egészen pontosan a horgászat volt a szerelmem - közli. - Éppen itt, Egerszalókon kezdtem el pecázni. Hatéves voltam talán, amikor először pecabotot fogtam a kezembe és azután folyamatosan a vizet jártam. A keresztapám és a barátaim inspiráltak. A tavat egyébként harmincöt esztendeje, 1982-ben nyitották meg hivatalosan a horgászat számára. Előtte a Laskó-pata- kon lehetett azért halat fogni.- Horgásztam is benne, mint ahogyan az Eger-patakban is - emlékezik. - Elsősorban do- molykók jellemezték ezeket a folyásokat. Igaz, akkoriban még mélyebb volt mindkét patak medre. Mára helyenként van csak mélyebb rész, főleg a zúgóknál. Tősgyökeres an- dornaktályai vagyok. Itt éltem a szüleimmel, majd itt vásároltam házat. Ahol élek, a Széchenyi utca végén, illetve a Nagykertnél egész mély volt anno, másfél és két méter közötti a vízmélység. Hal ma is van benne, sőt időnként még pisztrángok is előfordulnak, mert egy időben telepítették ezt a halfajt is, egy-két helyen még meg lehet őket látni. A halőrt, a hivatalos személyt hajlamosak vagyunk magányosnak vélni, mert az ellenőrt senki se szereti. Hogy megállja-e a helyét ez a vélekedés?- Természetesen nem - válaszol. - Mindig voltak és vannak ma is segítőim, akikre számíthatok az Agria Szabadidő Egyesületen belül, amelynek elnöke vagyok, és kint a tónál is. Nagyon jó érzés, hogy mindig van, akire számíthatsz, ha van Olyan tennivaló, amit nem tudsz egyedül megoldani. Akár egy rendezvény megszervezése, egy horgásztatás, vagy akciót, ellenőrzést végrehajtani mindig szép feladat. Most például a faluban a körzeti megbízottal közös járőrszolgálatokat végzünk egyre rendszeresebben. EGER A megyeszékhelyen élő horgász, Tóth Zoltán szerint a karácsonyi asztalra a legtöbben pontyból vagy harcsából készült ételt képzelnek el. Pedig érdemes kipróbálni a csukát is. Szerinte nem szabad félni attól, hogy túl szálkás a hal: alapos irdalással és átsütéssel ez a hátrány kiküszöbölhető. Ő például, bármennyire is hihetetlennek tűnik, egy időben fasírozottat is készített ebből a halfajtábóí - árulja el. Tóth Zoltán kiváltképpen a csuka fokhagymás, vajon párolt változatáért rajong. Főként úgy, hogy annak az elkészítése sem bonyolult: sózza, lisztben forgatja a halszeleteket, majd olajban kisüti, ennyi az első fázis.- Megolvasztom a vajat, majd hozzáadom a tört fokhagymát, a bort, a hallevet, és borsot darálok rá. Ezt követően beleteszem a kisült halszeleteket. Forrás után pár percig fedő alatt párolom. A tálra szedett halra ráöntöm a levet, amiben pároltam. Megszórom még petrezselyem zöldjével is - mondja. S. S. Búzás-völgyi ajánlat a pecástól SZAJLA Bóta Péter olvasónk ajánlotta figyelmünkbe a Búzás-völgyi horgásztavat. Bár messze van a világtól, érdemes kipróbálni. A falu felé induló úton a lakott területtől néhány száz méter megtétele után juthat el a horgász a vízhez, melynek felülete 54 hektár. A természetes élővizeinkben lévő szinte valamennyi halfajta megtalálható itt. A szép környezet pedig az esetleges fogási kudarcért is kárpótol. Péter szerint őszi, téli időszakban is élmény itt horgászni, a nyár május elsejétől szeptember végéig az éjszakai pe- cázás lehetőségét is megadja.- Országos horgászengedély és napijegy birtokában bárki horgászhat itt. A tó egyébként járművel is körbejárható, igaz, az út csak két kilométeren aszfaltozott. S. S. Az idegenhonos fafajok káros hatással lehetnek az állat- és növényvilágra, így visszaszorítják Szenvedi az ízeltlábú, nem viseli jól a nagyvad HEVES MEGYE Az erdeink minősége nem csak azért fontos, mert termelési érték hozható ki belőlük. Nagy jelentőséggel bír, hogy az állatvilág legkülönfélébb fajainak az élőhelye az erdő, ami, ha megváltozik, akár súlyos következményekkel is járhat. Egy a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) által elnyert uniós pályázat projektnyitóján derült fény sok, a köztudatban nem ismert részletre. A program az őshonos fajok arányának fokozatos javítását célozza a BNPI saját kezelésű erdeiben. A megvalósítás részleteit Kovács Árpád, a projekt szakmai vezetője ismertette. Az erdészeti referens szavaiból kitűnt, hogy az időszámításunk szerint 800 körül a Kárpát-medencébe került idegenhonos fajok több szempontból sem kívánatosak. Amennyiben képesek szaporodni, akkor egy új területre kerülve gyorsan terjednek. Kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat, s így gazdasági, természetvédelmi vagy ember-egészségügyi károkat okoznak. A lehetséges károk között a fauna jelentős megváltozását is megemlítette a szakember. Az állatvilág ugyanis - az Őshonos fajunk a bükk, szeretjük Fotó: Illusztráció ízeltlábúaktól a nagyvadakig - érzékenyen reagál a mássá váló környezetre. Példával illusztrálva azt mondta, hogy a mindössze húsz-huszonöt év alatt megöregedő nyár-, vagy a megfelelő törzsvastagságot el nem érő akácfa nem válhatnak odvasakká. Az odúk hiánya pedig több fészkelő madárfaj elköltözésével járhat. A BNPI saját kezelésű, 4380 hektár erdőterületéből 1507 hektárt foglalnak el a nem kívánatos fajok, ami az egész 34 százaléka. Ez jobb ugyan, mint az országos átlag, de ez önmagában nem vigasz - jelentette ki Kovács Árpád. S. S. Mi a baj velük? Az idegenhonos fajokkal az a probléma, hogy szabadabban képesek terjeszkedni, rugalmas a genetikai állományuk, az új környezeti feltételekhez gyorsabban és jobban alkalmazkodnak. Az új területen nincsenek természetes ellenségeik, így csak a növekedésre és szaporodásra kell energiát fordítaniuk, a védekezésre nem. Sok más növényre mérgező anyagokat választanak ki, vagyis elnyomnak maguk alatt mindent - hangzott el a fórumon.
