Heves Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-13 / 290. szám
12 MŰEMLÉKTÁR 2017. DECEMBER 13., SZERDA Magánkézben lévő műemlékek újulnak meg HEVES MEGYE Magánszemélyek, közösségek tulajdonában lévő műemlékek újulhatnak meg jövőre, közel 1,5 milliárd forintból - jelentette be nemrégiben Latorczai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára. A politikus kiemelte, 2017-ben ugyanerre a célra háromszázmillió forint állt rendelkezésre, ebből negyven épület újult meg országszerte. Jövőre jóval nagyobb keretösszeg lesz felhasználható, amelyből akár több száz népi építészeti örökség is megújulhat. A mintaprojekt célja, hogy megállítsa a magánkézben lévő műemlékek pusztulását, amelyből közel kétezer található országszerte, köztük megyénkben is. A pályázatnak köszönhetően a tulajdonosok az örökségvédelmi szempontoknak megfelelően állíthatják helyre ingatlanjaikat. A támogatás összege kétmilliótól húszmillió forintig terjedhet. Süli K. Táborozok látogatják majd a várat EGER Még több iskolai kirándulás résztvevője látogathat el jövő nyáron az egri várba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köszönhetően. Egy múlt heti döntés értelmében 2018-tól a nemzeti kastély- és várprogramban felújított helyszínek egy részébe is szerveznek jövőre iskolai kirándulásokat, nyári táborokat. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a döntésről az MTI-nek felidézte, a programban harminckilenc műemlék, húsz kastély és tizenkilenc vár kapott helyet, köztük az egri vár is. A fejlesztések során minden helyszínen kidolgoznak oktatási és ismeretterjesztő programokat, amelyek remekül kiegészíthetik az iskolai oktatást. Süli K. Fotó: Márkus Attila Verpelét központjában egy különleges kis épület áll, ami már messziről kirí a többi ház közül. Nádtető fedi, ajtajában pedig több mint százéves vé- setek, faragások láthatók. A kis építmény egy kovácsműhely, amelyben a legenda szerint még Mátyás király is patkoltatta lovát. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu VERPELÉT Az 1964-ben műemlékké nyilvánított épület valószínűleg a XVIII. század végén, vagy a XIX. század elején épülhetett, de pontos keletkezési idejéről nem tudni, ugyanis akkoriban nagy nép- vándorlás volt jellemző a környéken, és semmilyen dokumentum nem maradt fenn a kovácsműhelyről - árulta el lapunknak Bozóné Tamássy Judit könyvtáros. A szakember hozzátette, a műhelyben és a környékén végzett ásatásokkor a legfelső rétegekből vaseszközök kerültek elő, mélyebben azonban csak középkori cserepeket találtak a régészek.- A műhely XV. századi eredetére nincs bizonyíték, mindössze annyi biztos, hogy ezen a területen a középkorban falu A népi emlékezet szerint még Mátyás király is járt az épületben volt, és lehetséges, hogy vagy az épület helyén, vagy a környékén volt egy kovácsműhely, és azt őrizte meg a népi emlékezet - részletezte Bozóné Tamássy Judit. Hozzátette, formáját, építőanyagát tekintve későbbre tehető a műhely a keletkezési ideje, sajnos a műhelyben dolgozó kovácsokról nem maradt fenn sok adat.- Csak az utóbbi fél évszázadról tudjuk, hogy kik dolgoztak benne, korábbról nincs feljegyzés. Nagy József, Simon László, Jakab Ernő és Pintér Béla munkásságáról van tudomásunk, ők 1959-ig dolgozhattak a műhelyben, mert azt követően a községi tanácshoz került az épület, melyet később még terményraktárnak is használtak. A Dobó István Vármúzeum munkatársai 1963-ban végeztek ásatásokat a területen, majd 1964-ben rendezték be a műhelyt eredeti szerszámokkal, a XX. századi állapotoknak megfelelően. A vármúzeum dolgozói azóta is rendszeresen járnak a kovácsműhelybe, restaurálnak, felújítják, amit kell - fejtette ki a szakember. Kiemelte, a gondozásnak köszönhetően viszonylag jó állapotban van az épület. Több évtizedes szerszámokat őriz az épület Fotó: Márkus Attila Eredeti berendezést, régi szerszámokat is őriznek, mutatnak be a látogatóknak A kovacsmuhely kilenc méter hosszú és közel hét méter széles, és a legtöbb a mesterek által használt szerszám megtekinthető benne.- Az egykori kovácsok által készített és használt szerszámokkal rendezték be annak idején a műhelyt. Ebben Jakab Ernő segédkezett, korábban ő maga is az épületben dolgozott kovácsként. Megtekinthető a kohó, amelyhez egy fújtató is tartozik, de van még itt szerszámráma különféle kalapácsokkal és steklikkel, satupad, fúróhajtók, a padlásgerendára felszögezve pedig különböző méretű patkók, láncok és zablák láthatók - mutatta be a kiállított darabokat Bozóné Tamássy Judit. Kiemelte, jelenleg előzetes bejelentkezést követően, ingyenesen látogatható az épület, amelyben az érdeklődők betekintést nyerhetnek az egykori a kovácsok munkájába. A berendezés nagy része eredeti, igyekeznek mindent megőrizni az utókor számára. Az egykori kovácsműhelyben több tucat szakember munkálkodott együtt Verpeléten. Ma ingyenesen látogatható múzeum Több száz év lenyomatát őrzi a műhely A rend tagjai 1990 után költözhettek vissza templomukba, rendházukba GYÖNGYÖS A Barátok terén található a ferences templom. A rendet a XIV. században telepítette a városba a Szécsényi család - avatott be dr. Nemes Lajos történész. Templomukat és rendházukat már feltehetőleg a betelepedést követően elkezdték építeni, a kor szokásának megfelelően, gótikus stílusban. A teljes épületegyüttes a Bakócz-kódex szerint 1494-re készült el. Ebből a korszakból fennmaradtak a templom eredeti, faragott kőablakai, a szentély késő gótikus bordái, a torony és a sekrestye - tette hozzá a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatója. A gyöngyösi rendház és a templom a török hódoltság alatt is működött. A szegedi mellett ez volt az, amelyet nem hagytak el a szerzetesek, és a török hatalom is eltűrte. Ez többször engedélyezte a templom és a rendház renoválását, karbantartását - mint festés, zsindelyezés -, amely az egész templomot és esetenként egyes részeit, például 1663-ban a tornyot és a szentélyt érintette. A török kor után a XVII. század végén, a XVIII. század elején a templom átépítése szükségessé vált. A munkálatokat II. Rákóczi Ferenc is támogatta, akinek leghíresebb tábor1904. augusztus 14-én a templom is leégett. Újjáépítése országos adakozásból már 1905-ben megtörtént. A szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben a ferences rendet is érintette. Templomukba és rendházukba 1990 után költözhettek vissza. Az 1998-ban kezdődött felújítás során felbecsülhetetlen értékű kincsek kerültek elő egy elfalazott fülkéből: liturgikus tárgyak, oklevelek és a legbecsesebb, az 1462-ben Gutenberg által nyomtatott Fust-biblia, amely a világon az egyik legrégebbi nyomtatott könyv - tájékoztatott a szakember. V. M. A hét épülete: a gyöngyösi ferencesek temploma nokát, Vak Bottyánt az altemplomban helyezték örök nyugalomra, 1709. október elején, nagy katonai pompával. Kriptáját nem jelölték meg, annak titkát a ferences barátok őrizték. Később, 1718-ban a neves olasz építész, Giovanni Battista új diadalívvel és barokk fiókos dongaboltozattal látta el a gótikus hajót. Szintén ő a templomhajó északi falát áttörve a régen megépült folyosóból egy mellékhajót alakított ki. Ezt követően, 1740-46 között a régi hajót meghosz- szabították. Az 1750-es években átépítették a főhomlokzatot is. A nagy tűzvészben, A gyöngyösi tűzvészben a templom is leégett Fotó: Czímer Tamás
