Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-22 / 272. szám
fl, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2017. NOVEMBER 22., SZERDA HÍREK Szobrot avatnak a helyi iskolában BÉLAPÁTFALVA Az észak-hevesi városban működő Petőfi Sándor Két Tannyelvű Általános Iskola nyerte el Bajnok Béla szobrászművész Petőfi Sándort ábrázoló bronzszobrát. Vállalkozók és szülők segítségével már augusztusban a helyére került a szobor, amelyet szerdán délután három órakor lepleznek le ünnepélyesen. A műsorban közreműködnek a tanintézmény diákjai, illetve Fogarasy Attila, a szobrász barátja, tanár, újságíró. T. B. Karácsonyi rajzverseny BÉLAPÁTFALVA December 16-án, szombaton rendezik meg a karácsonyi vásárt Bélapátfalván, a piactéren. Az eseményen lesz zenés gyerekműsor, kórusmuzsika, a felnőttek muffinsütő- versenyre nevezhetnek, míg a gyerekeknek rajzpályázatot hirdettek. Utóbbiak a rajzaikat december 8-ig adhatják le a Gesztenyés Kiállítóházban - a sütőversenyre jelentkezők szintén ott nevezhetnek előzetesen -, a művekből pedig kiállítást is rendeznek a vásár alkalmával. T. B. Emlékérem Szabó Józsefnek SZILVÁSVÁRAD Idén Szabó József (képünkön balra), a nemrég nyugdíjba vonul címzetes apát, plébános vehette át a Szilvásváradért Emlékérmet Szaniszló László polgármestertől. Szabó József 46 esztendei papi szolgálat után - amelyből harminckét évet töltött Bélapátfalván és környékén - augusztus 1-jei hatállyal vonult nyugdíjba. Az emlékérem mellé Sylvester János Új Testamentum című könyvét, valamint egy Deb- reczeni és Pelcz kerámiát - Szűz Mária szobrát - kapta meg a testületi tagoktól. T. B. Jobban megismerhetővé teszik a Bükk őskori sáncvárait Régészek és takarítók lepik el most az erődöket Bélapátfalva, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában két jelentős sáncvárat tesznek látogathatóvá és látványosabbá. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu ESZAK-BUKK Földvárakat és kunhalmokat óvna 180 millió forintos uniós támogatásból a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). A helyszínek között van Nagyvisnyó, Szilvásvárad és Bélapátfalva is, ahol cserjeirtást, holtfa-hordást, kamera- csapdázást, lézerradaros és geofizikai felmérést is terveznek. Holló Sándortól, a BNPI osztályvezetőjétől megtudtuk, a Verebce-tetőn Dédestapolcsány, A Bükk északi oldalán uradalmi központok sáncvárai találhatók **ttH«#K$ÉGÍ A szilvásváráéi Orbán-házban megtalálható a Töröksánc makettje és a környékről előkerült számos lelet is ÖZO VÁROS ÉS ViOÉKE Mályinka és Nagyvisnyó határában három vár is emelkedik, Dédes-vár, Kis-vár, Verebce-vár. Utóbbi egy késő bronzkori, kora vaskori erődített telep, a területe 140, a kapcsolódó részekkel pedig 320 hektár. A sánc csak hosszabb-rövidebb szakaszokon ismerhető fel, főleg a Vaskapu környékén. A sáncokkal, teraszokkal jellemezhető telephez északi irányban halomsírmező csatlakozik, a halmok átmérője húsz méter is lehet. A régészek kutatnak majd mindhárom várnál, feltárások lesznek a teraszokon és a Nagy-vár területén. Bélapátfalva és Szilvásvárad között, a Kelemen-székén a lelőhely antropogén formákban különösen gazdag, a sánc mérete is változatos. A sáncokkal, árkokkal körített rész 86 hektár, a kapcsolódó terület 145 hektár. Leletfelderítés és négy helyen ásatás is lesz, tanösvényt is létrehoznak. Regős József szilvásváráéi helytörténész a könyék sáncvárairól elmondta, az Őztörő hegytetőn is állt egy, s lehetett nagyobb erődítés a Bélkőn is. Kifejtette, a Bükkalján végig látótávolban vannak a bronzkori kis sáncvárak, az északi oldalon pedig a nagyobb uradalmi központok, amelyek fény- és füstjelzést tudtak adni egymásnak. A Kelemen-széke mellett a Nagy-Verőnél is tártak fel kisebb telepet és a Gerennaváron is van bronzkori maradék. Az emberek a sáncvárakon kívül a völgyben is éltek, elég sűrűn lakott vidék volt. A nagyvisnyói Verebce-vár- ban hasonló cserépanyag került elő, mint a Kelemen-széki Töröksáncban, de a fémleletek 90 százaléka vas. A szilvás- váradi-bélapátfalvi vár valószínűleg az időszámításunk előtti VIII. századig működhetett, majd a vasművességet hozó népek érkezése után költöztek át a szomszédba. Ott kisebb érc- kibukkanás is volt, így helyben vasat készíthettek.- Pár éve a Verebce-vár oldalában szórthamvas temetkezésre bukkantunk - mondta Regös József. - Negyven zsemlényi vasbuca is előkerült, valószínűleg egy kincskereső találta, de megzavarhatták és otthagyta. A vasművesség fontos része a kultúra továbbhaladásának, lehet ott egy bucakemence is, ilyenekkel olvaszthatták a gyenge, de vastartalmú érceket. Vastokos balták is kerültek elő, pedig a tokos balta a bronzkor jellegzetes szerszáma. A forma átöröklődött új anyagra. Később következett a nyéllyukas balta. A Töröksánc elsősorban bronzkori erődítés, vonulata szépen követhető, s öt kilométer hosszú. Nagy ásatás nem volt még ott, de kis területeket már az ELTE régészei átfésültek fémkeresővel. Ezzel egyéb tárgyak nem bukkantak elő, de legalább a fémek a múzeumba kerülnek. Regős József kifejtette, az Ágyúhely-tető is érdekes, hiszen halomsírok találhatók rajta, az oldala pedig valószínűleg a sáncvár lakóinak nekro- poliszát rejti. Régészek ugyanis egy lándzsahegyet találtak ott, alatta pedig emberi hamut. A múlt megismerése a szakember véleménye szerint azért is fontos, hogy lássuk, hogyan küzdöttek hajdanán az emberek Regős József a szilvásváradi Archeoparkot is vezeti, ahol a környék történelmét igyekeznek közelebb hozni a közönséghez, bemutatják, milyen volt egy bronzkori ház, egy barlang, vagy egy kelta kunyhó. A község múzeumában, az Orbán-házban megtekinthetők a faluban előkerült leletek.- Végigjártam Európát, nyáron pedig Németországban vettem részt kőkori találkozón. Ott a lelőhelyeken támogatással működnek a hasonló arche- oparkok. A találkozón 16 ország 64 régésze, muzeológusa, múzeumpedagógusa osztotta meg egymással tapasztalatait, és sokat tanultunk egymástól, például az öreg vikingek bőrmegmunkálását egy New York-i lánytól - mondta Regős József. Elképzelhetőnek tartja, hogy a németországihoz hasonlóan itthon is helyreállítsák az objektumok egy részét, legyen szó egy sáncrészletről vagy halomsírról. Ez talán vonzó lehetne a turistáknak. Szerinte a bölcsészettudomány ma nem a legpreferál- tabb tudományág, így sok értéket elveszítünk, amely a múlthoz kötne bennünket, pedig fontosak. Nemcsak azért, hogy megtudjuk, a gyökerek hova vezetnek, hanem annak érzékeltetése végett is, hogy lássuk, hogyan küzdöttek az emberek, míg végre eljuthattunk oda, ahol most vagyunk. Energiatakarékosabbak lehetnek az épületek Nyertek rá 160 milliót December közepéig kell elkészülnie Újjáépül a ravatalozó BALATON, EGERCSEHI A járás két helyhatósága is nyert az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére kiírt pályázaton. Balaton 62 és fél millió forint európai uniós támogatáshoz jut ennek köszönhetően, amelyből a közös ön- kormányzati hivatal épületét korszerűsítik.- A hivatal egy régi kúriaépület, nem jó a szigetelése, nagy a belmagassága és a konvektoros fűtés sem gazdaságos - mondta el Udzeliné Murányi Enikő, Balaton polgármestere. - Három település tartja fönn közösen, mindannyiunk érdeke a takarékosság. A szigetelésén túl központi fűtési rendszert építünk ki, a tetőre pedig napelemek kerülnek. Ahivatalban a nyílászárókat is kicserélik, valamint az azbesztet is tartalmazó palatető helyett cserepet választanak. A szomszédos konditerem épületére ugyancsak napelemek kerülnek és ott is kicserélik a fűtési rendszert. Mindkét helyen az eddigitől eltérő megoldással állítják elő a használati meleg vizet és kondenzációs gázkazánokat alkalmaznak a fűtésre. Egercsehi hasonló célra több mint 103 millió forintot nyert. Az önkormányzati hivatal falait és födémjét hőszigetelő rendszerekkel látják el, s kicserélik az épület nyílászáróit. Biomasszakazánt építenek be a meglévő vegyes tüzelésű kazán mellé, ezen kívül a radiátorokat és a csöveket is cserélik. Az épület tetejére négy kilowattnyi teljesítményre képes napelem kerül. Az Egészségházra a községben hasonló fejlesztés vár, a szigetelés, ajtó- és ablakcsere, kondenzációs gázkazánnal, új radiátorokkal, valamint használati melegvíz-készítő rendszerrel, s itt is két kilowattnyi napelemmel. T. B. MIKÓFALVA Végzik a ravatalozó felújítását, bővítését a mi- kófalvi temetőben, az épület hamarosan tető alá kerül. Fónagy Gergely polgármester bízik abban, hogy határidőre, december közepére elkészül. A településen két út rekonstrukciója is elkezdődött, a kivitelező hamarosan elkészíti az útalapot, majd következik a többi munka. Az önkormányzat a ravatalozó felújítására tízmillió forintot kapott az adósságkonszolidációból kimaradt helységeknek járó forrásból, az utakat a vis maior alapból tehetik rendbe. T. B. Most a ravatalozó tetején dolgoznak Fotó: Tóth Balázs
