Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-09 / 261. szám
2017. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Újabb turisztikai látványosság formálódik a Felvégen Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Sirokban a múlt század elején kőfaragó családok vájták a hegyoldalba a barlang- lakásokat, ahol évekig éltek. Később roma családok költöztek azokba. Az elhanyagolt, elhagyott területet most rendbe hozzák, egy tanösvény része lesz. SÍROK Ráérő időmben szívesen böngészem lapunk elődjét, a Népújságot, abban is a péter- vásárai térségről szóló írásokat. Közel harminc éve annak, hogy Sirokban járva egész oldalas riportban számoltunk be a barlanglakásokban élő családok életéről. A rendszerváltás előtt egy évvel zömmel cigány családok húzták itt meg magukat. A Felvégen húzódó, riolittufába vájt otthonokban többnyire egy légtérben, több- gyermekes családok élték szegényes hétköznapjaikat, alkalmi munkákból tengődve, nélkülözve minden komfortot. 1989 januárjában a tél közepén kerestük fel őket fotóriporter kollégámmal. Emlékeimben él Kalló Annus néni, aki nyugdíjazásáig a Mátravidéki Fémműveknél takarítónőként dolgozott és hét gyereket nevelt fel. A férje halála után, 1965-ben tízezer forintért vette meg a vájt barlangrészt, amire nagyon büszke volt, mivel hűtőszekrény, tévé is akadt a házban. Ottjártunkkor hosszan dicsérte a lakás adottságait, nevezetesen, hogy szárazak a falak, nem penészednek meg benne a bútorok. Az aprócska, tisztán tartott területen egymást érték az ágyak. A döngölt földes padlót naponta felsöpörték, locsolták, az egyszerű ebéd rendszerint a sparhelten főtt. De itt élt akkoriban a Szajkó és a Suba család is. Ma már csak az emlékezet és a különleges épületmaradványok őrzik az akkori nyomort, mivel az évek teltével A siroki barlanglakások egy jövőre elkészülő tanösvény részei lesznek Fotó: Korsós Viktor megoldás született. Egy kormányzati telepfelszámolási program részeként az önkormányzat segített az itt rekedt embereknek komfortosabb házakba költözni. Ahogy telt-múlt az idő, benőtte a gaz a helyet, ahová leginkább szemetelni jártak az emberek. Tuza Gábor polgár- mester kérésünkre kalauzol bennünket a már-már elfeledett területre, ahol idén ősszel nagy munkába kezdtek a közmunkások bevonásával. MeAz elsőfilmes rendező, N. Forgács Gábor az egri származású, kiváló operatőr, Illés György ösztönzésére kezdett bele pályájába. Első nagyjátékfilmje meghatározó jeleneteit Sirokban forgatták. A cím részben a nyomor és a reménytelenség elleni a küzdelemre, a vágyott pillangóvá válásra utal. A kisfiával élő alkoholista fiatal asz- szony egy új társban és a szerelemben akarja megtalálni az életét a holtpontról kimozdító séli, hogy egy sikeres pályázat segítségével jövőre tanösvényt alakítanak ki a környék természeti és épített értékeit bemutatva a látogatóknak. A projekt része a barlanglakások rendbetétele is. Az elhanyagolt-terület megtisztítása nem kis munkával jár. A bozótirtás mellett óriási mennyiségű, közel százhatvan köbméter illegális szemetet takarítottak el innen az elmúlt hetekben.- A környéken az elmúlt évszázadban több kőbánya is erőt. Az öregkorára lecsúszott és elszegényedett hegedűs, a magára maradt világjárt muzsikus pedig a gyermek tanításában szeretné föllelni az utolsó emberi fogódzót. Ebbe a világba toppan be aztán afféle bukott angyalként, tépett megváltóként a simlis házaló, egy önmaga is szánni való csirkefogó. A film az emberi életre vágyó, ám a társadalom peremére szorult, a sors által meggyötört alakok küzdelmét mutatja be. működött. A bányászok és kőfaragók mellett jobbára romák laktak az itteni barlanglakásokban, ám két évtizede folyamatosan kiköltöztették a családokat. Mivel néhány építmény elfogadható állapotban van, azokat turisztikai célra szeretnénk hasznosítani. Egy-két használható állapotban lévő barlanglakást korhűen berendeznénk, bemutatva a turistáknak, hogyan alakultak ki, és kik, milyen körülmények között éltek bennük. Kevesen tudják vagy emlékeznek rá, de a negyvenedik Magyar Filmszemlére készült Pillangók című nagyjátékfilmet is itt forgatták 2008-ban. Az alkotók úgy vélték, hogy az itteni helyszínek jól tükrözik az emberi lét egyik jellemző állapotát, a reménytelenséget. A siroki helyszínek mellett a film főbb és mellékszerepeiben a hazai filmes és színházi világ ismert arcait láthatta a közönség: Kéri Kittyt, Galkó Balázst és Rudolf Pétert, de Andorai Péter vagy Nádasy Erika is fontos alakokat személyesített meg. Itt forgatták a Pillangók című filmet Tanösvény épülhet a barlanglakásojcnal MEGYEI KÖRKÉP j A tarka macska Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu 4 N ovember elsején sötétedés után indultunk, ahogy mondani szoktam: otthonról haza. Csendes, szótlan utazás volt ez akkor. Már a Mátyás király úton tartottunk, amikor egy előttünk járó autós - felesleges lenne ezen finomkodni - maga alá gyűrt egy úton átrohanni szándékozó macskát, majd tovahajtott. Viselkedésén már meg sem lepődtünk, ám mivel mi tiszteljük és szeretjük az állatokat, megálltunk. A macska sokkos volt, de külső sérüléseket nem találtunk rajta, így hát eszeveszett módon hívogattuk az állatorvosokat, menhelyeket, integettünk az arra járó autósoknak - mindhiába. Az idő csak pörgött, a tarka macska tovább szenvedett. Két állatorvos ugyan felvette a telefont, de segíteni ők sem tudtak. „Ha tudjuk, vigyük őt egy nyugodt helyre, s itassuk meg” - tanácsolta egyikük. Hazavittük, betakartuk, simogattuk, utánaolvastunk, próbáltuk itatni, de tíz perc múlva a kisállat szíve feladta a harcot. Tanácstalanul álltunk: dühösek voltunk a helyzetre, tán kicsit magunkra, s nem értettük, hogy lehetséges, hogy senki sem tudott segíteni az állatvédelem forradalmának idején egy megyeszékhelyen. Tudjuk, mindennek megvannak a maga emberi okai, de ezt a harcot nem kívánjuk senkinek sem. Ez az állat nem a miénk volt, nem tudtuk, mennyi idős volt és nem tudtuk a nevét, mégis elsirattuk. Akinek van háziállata, annak jogos a félelme: vajon ha baj történne a kedvenccel, lenne, aki megmentse? A kisállat szívé- végül feladta a harcot. Idősgondozási központ jöhet létre SÁSTÓ Európa legmodernebb geriátriai központját építenék ki Gyöngyösön, a régi kórház épületében - mondta Weisz Péter a Kulturális Központok Országos Szövetségének őszi konferenciáján Sástón. A Bugát Pál Kórház igazgatója, egyben a helyi Status Quo Ante Zsidó Hitközség vezetője a megújuló zsinagógáról tartott előadása után úgy fogalmazott: van remény arra, hogy a város hamarosan két új épületet is kapjon.- Ha Isten és a kormány is úgy akarja, akkor januárban már elkezdődhet az Együttélés Házának kialakítása a zsinagóga épületében, de vannak terveink a régi kórház épületének hasznosítására is - közölte Weisz Péter.- Lesz hospice, demens- ellátás, idősgondozás. Ennek is a legmodernebb formája a legelegánsabb körülmények között, állami és magánfinanszírozásban gondolkodunk. A kétszázötven ágyas épület a XXI. század elvárásainak felelne meg. Pluszfoglalkoztatottságot biztosítana a környéken és egy olyan háttérrel rendelkezne, amely ritka még Európában is, hisz húsz méterre szemben ott van a fekvőbetegháttérrel rendelkező modern gyógyítóintézményünk. Modern geriátriai központot építenének ki a régi kórházban Tehát a régi és az új kórház ily módon is kapcsolódna egymáshoz. Szeretnénk itt átadni egy orvos-nővér szállót és egy modern egészségügyi kutató- központot is - magyarázta az igazgató. Hozzátette: a régi kórház- épület 2013 óta használaton kívül, üresen áll. A Vezekényi és a Táncsics utca közötti U alakú teljes épületet érintené a nagyszabású beruházás. H. É. Tudományokkal az élet jobbításáért Megyei vállalkozók is támogatták a jótékony célt A gyerekek gyógyulását segítik EGER Emberközpontú tudomány: ezt az alcímet adták idén a Magyar Tudomány Ünnepe országos rendezvényeinek. Az Eszterházy Károly Egyetem negyvenöt rendezvénnyel csatlakozott a kezdeményezéshez, s a programsorozat hivatalos megnyitója szerdán délután volt a Líceum kápolnájában. Itt elhangzott, az egyetem mind a négy campusán és a fővárosi Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban is lesznek programok ebben a hónapban: Tudományos előadások, kerekasztal-beszélgeté- sek, könyvbemutatók, művészeti események formájában is. Dr. Liptai Kálmán, az egyetem rektora mellett dr. Roósz András akadémikus, az MTA Miskolci Területi Bizottságának elnöke is köszöntötte a megnyitó résztvevőit.- Ez egy olyan környezet, ahol a tudománnyal öröm foglalkozni - jegyezte meg az akadémikus, utalva az egyetemre. Elmondta azt is, hogy a tudomány ünnepének miskolci megnyitóján nyolc egri egyetemen dolgozó kutatónak adtak át díjakat. Az emberközpontú tudományt akképp definiálta: ide tartozik minden olyan tudomány, mely az emberi élet javítását szolgálja. J. H. EGER Egy pulzokszimétert - mely a vér oxigénszintjét méri - és egy pulzoksziméte- res EKG-készüléket is adományozott az Országos Egyesület a Mosolyért közhasznú szervezet az egri Mark- hot Ferenc Kórház és Rendelőintézet gyermekosztályának szerdán. A civil csapat vezetője, Nagy István elmondta, eddig nyolc alkalommal kapott a gyermekosztály a Heves megyei vállalkozók támogatásával különböző, gyógyítást segítő eszközt, összesen közel kilencmillió forint értékben. Az egri kórház ellátási területén működő vállalkozások Vargyay Éva, Vácity József és az adományozó Fotó: Huszár Márk most is elősegítették a készülékek beszerzését. Az adományokat dr. Vácity József főigazgató, dr. Bárkái László, a gyermekosztály osztályvezető főorvosa, valamint dr. Vargyay Éva főorvos köszönte meg és vette át a kis betegek nevében. A közhasznú egyesület még 2008-ban dolgozta ki egészségügyi és szociális intézményeket segítő projektjét azzal a céllal, hogy kórházakat és gyermekintézményeket, 2009-től pedig már mentőszervezeteket is támogasson olyan műszerek adományozásával, melyek nélkülözhetetlenek a gyógyításban. Berecz R.
