Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-28 / 277. szám

2017. NOVEMBER 28., KEDD ^2 TÁRGYALÓTERMEK birodalmában Jogsi nélkül vezette ittasan a kocsiját EGERFARMOS Gyorsított el­járásban, bíróság elé állítás nyomán ítélte el a Füzesa­bonyi Járásbíróság azt a fér­fit, aki idén szeptember else­jén a község belterületén pi- tyókásan autózott, s rajtavesz­tett, mert a rendó'rjárőr megál­lította és megszondázta - kö­zölte a Hírlappal dr. Konkoly Thege László, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője.- Az illetőt az sem tartotta vissza attól, hogy alkoholtól mámorosán üljön volán mö­gé - tette hozzá a szakember -, hogy május közepén már el­ítélték szintén ittas állapotban elkövetett járművezetés vét­sége miatt, pénzbüntetésre és közérdekű munkára, valamint járművezetéstől eltiltásra is. Májusban egyszer már megbüntették az akkor is ittas sofőrt. Az őszi esetben az egyenru­hások csak azért nem tudták elvenni tőle a járművezetői engedélyét, mert az így már nem volt neki. Mindenesetre eljárást indítottak vele szem­ben, s nem sokkal később a Füzesabonyi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban állította őt bíróság elé. Próbaidőre fel­függesztett szabadságvesz­tés-büntetés kiszabását indít­ványozta esetében a vádható­ság. A járásbíróság pedig en­nek megfelelően - figyelembe véve, hogy pár hónappal ko­rábban már felelősségre von­ták az autóst ugyanilyen bűn- cselekmény elkövetése miatt - ezúttal már tíz hónap, vég­rehajtásában két év próbaidő­re felfüggesztett fogházbünte­téssel sújtotta a terheltet, mel­lékbüntetésül pedig három esztendőre eltiltotta őt a köz­úti járművezetéstől.- A legjobb megelőzni a bajt. Ezért is több mint ajánlott, hogy aki forgalomba mene­tel előtt szeszes italt fogyaszt, semmiképpen ne üljön a vo­lán mögé mindaddig, amíg a szervezetéből ki nem ürült az alkohol. Különben büntető- eljárás indulhat ellene - von­ta meg a következtetést a fő- ügyészségi sajtószóvivő. Sz. Z. Jövő januárban lép hatályba az új Polgári perrendtartás (2/1.) HEVBi MEGYE A következő év­től új rend alapján folytatják le a bíróságokon a polgári jogvitákat. Január 1-jén lép ugyanis hatályba a 2016. évi CXXX. törvény, azaz az új Polgári perrendtartás. Az eddigi eljárási rendelke­zésekhez képest számos újat határoztak meg a tör­vényalkotók. Az új szabályo­zás hátteréről, az előírások részleteiről tájékoztatott dr. Nyiri Beáta, az Egri Tör­vényszék elnöke. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Mi indokolta valójában a pol­gári eljárásjog átfogó újrasza­bályozását?- A most még hatályos tör­vény éppen hatvanöt éve, 1952-ben született, s 1953 óta volt hatályban. Az akkori kor szocialista szellemének meg­felelően az egyszerű jogviták­ra, tulajdonképpen a szóban, tárgyaláson lefolytatott pro­cedúrákra tervezték azt a kó­dexet. A lényeg elsősorban az volt, a bíróság hivatalból gon­doskodik a felek jogainak ér­vényesítéséről. A peres felek az elsőfokú eljárásban bár­mikor, írásban vagy szóban újabb tényeket, kérelmeket, érveket, bizonyítékokat adhat­nak elő, a korábban beterjesz- tetteket pedig módosíthatják. Ez viszont az eljárás kiszá­míthatatlanságát és jelentős elhúzódását eredményezhe­ti. A rendszerváltozást köve­tően azonban jelentősen meg­változtak hazánkban a tulaj­doni és kötelmi jogviszonyok is. Megtöbbszöröződött a jog­viták mennyisége, s azok lé­nyegesen bonyolultabbakká váltak, mint az előző évtize­dekben. Az új kódex szabá­lyozásában az állami gondos­kodás helyett immár az egyén önrendelkezési jogára és saját ügyeinek viteléért való egyé­ni felelősségére helyeződik a hangsúly. A több mint száz eddig megalkotott módosítás ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi perrendtar­tás már nem képes a megvál­tozott gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő, kor­szerű és hatékony eljárást biz­tosítani. Dr. Nyiri Beáta: A bíráknak a lehető legalaposabban ismerniük kell a perrendet Fotó: Berán Dániel- Miben tér el alapvetően az 1952. évi III. törvénytől a jövő­re életbe lépő új?-Ez az új, a 2016. évi CXXX. törvény teljes egészében új alapokra helyezi és rendszeré­ben megújítja a polgári perek lefolytatásának szabályait. A vezérlőelvei szerint a per­ben kizárólag a fél jogosult a jogainak érvényesítéséről gondoskodni és meghatároz­ni, hogy mit akar a per anya­gává tenni. Ez a rendelkezési elv. De a félnek kötelessége is a peranyagot a procedúra mi­hamarabbi befejezését előse­gítő módon előadni. A fél fe­lelős a saját perviteléért, per­beli mulasztásaiért. Ez az el­járás-támogatási és igazmon- dási kötelezettség elve. Az új perrendtartás erősíti a bíró­ság szerepét és jogosítványait a per irányításában, de a bíró­ságnak is kötelességévé teszi, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához aktí­van hozzájáruljon.- Mi a legfőbb cél az új szabá­lyozással?- Az új Polgári perrendtar­tás (Pp.) fő célja, hogy kiszá­mítható, hatékony és feszes permenetben minél hama­rabb derüljön ki: miben áll a felek közötti jogvita, minél ko­Minél hamarabb derüljön ki, miben áll a felek között jogvita. rábban rendelkezésre állja­nak a döntéshez szükséges bi­zonyítékok. A felekkel és a bí­rósággal szemben fokozott kö­vetelményeket támaszt, és az elsőfokú eljárást két részre osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.- Mely ügyekben, s mikortól kell alkalmazni az új Pp. ren­delkezéseit?- Az új perrendet - a köz- szolgálati jogviták kivételé­vel - a 2018. január 1-jétől induló új polgári és munka­ügyi perekben kell alkalmaz­ni. Háttérszabálya lesz a pol­gári nemperes, például végre­hajtási vagy felszámolási el­járásoknak is. Változás, hogy a közigazgatási perekre már nem a polgári perrendtartás, hanem a szintén jövő eszten­dőtől hatályba lépő Közigazga­tási perrendtartás, a 2017. évi I. törvény lesz irányadó. Ám a 2018. január 1. előtt indult eljárások még a régi perrend szerint fejeződnek be. Nehéz dolguk lesz a bíróknak, hi­szen egymás mellett kell még hosszabb ideig a két eljárás­rendet alkalmazniuk. Lehet­séges tehát, hogy reggel még a jelenleg hatályos régi Pp. sze­Folyton képzik magukat Heves megye bírói is Az Egri Törvényszék polgári szakos bíróinak már nyolcnapos oktatást tartottunk az új törvényből- árulta el az ősszel a megye szakembereinek megtartott felkészülési folyamatról dr. Nyiri Beáta.- De természetesen nagyon fontos az önképzés is. Minden bírónak vizsgáznia kell majd az új perrendtartásból. A felkészülés ugyanakkor alapvetően folyamatos, de bizony az is igaz, hogy nagyon nehéz papírból megtanulni például az új tárgyalási rendet. Ez eddig úgy történt- visszaemlékezve a fogalmazói időmre hogy minden másnap tárgyalásra jártam valamelyik bíróhoz és igazából a gyakorlatban tudtam a tárgyalásvezetés technikáját elsajátítani. Mégis, amikor először ültem bíróként a tárgyalóteremben a pulpituson, akkor nagyon izgultam, hogy minden szabályt megtartok-e, nem követek-e el hibát. Úgy gondolom, most mindenki így fog érezni egy kicsit az új Pp. szerinti első tárgyalásán. rint kell tárgyalniuk, délután pedig már a megváltozott, új eljárásrend szerint, mert az az ügy már 2018. január 1. után érkezett. A bírókat ebben az igen nehéz helyzetben azzal is próbáljuk segíteni, hogy más színű iratborítót kapnak a hatályba lépés után érkezett ügyek.- Apropó, bírók! Bizonyára az új törvényre való felkészülésüket szolgálta a jogforrás megalko­tása és hatályba lépése közötti időszak...- A Heves megyei bírói kart is - mint a bírákat mindenütt az országban - rendkívüli ki­hívás elé állítja az új perrend­tartás életbe lépése. Az a leg­fontosabb, az eljárási törvé­nyeket a bíráknak alapvetően úgy kell ismerniük, hogy ha álmukban felköltik őket, ak­kor is tudniuk kell levezetni egy tárgyalást. Mi döntünk a peranyagról Összesen harmincmilliós támogatást nyújt az Országos Bírósági Hivatal Megújult a bírósági épület lábazata Késő esti séta lesz a bíróságon GYÖNGYÖS Elkészült november közepére a Gyöngyösi Járásbí­róság épülete lábazatának a felújítása - közölte a minap a Hírlappal Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Törvényszék sajtószóvivője. Közölte: a Jab- lonszky Ferenc Program kere­tében még idén augusztusban kezdődtek el a rekonstrukciós munkák a korábbi lábazat bontásával.- Nagy kihívás elé állította a kivitelezőt az épület műem­léki jellege és védettsége - fej­tette ki lapunknak a sajtószó­vivő. - Ezért arra törekedett, hogy az épület eredeti hom­lokzati megjelenését legjob­ban megközelítő eredményt érjen el. A korabeli fényké­peken látottak alapján a bíró­ság külső, utcai homlokzatai­nak lábazata klinker dísztég­lából készült, amely harmoni­zál a homlokzatok tégladíszí­téseivel. A téglák fugázásá- nak speciális kialakítása biz­tosítja a főfalak megfelelő szel­lőzését. A bíróság belső, udvari homlokzatainak lábazatát a megfelelő felület-előkészítés után páraáteresztő festékkel festették le. A belső homlok­zatok melletti, nem megfelelő lejtésű, a csapadékvíz falak­tól való elvezetését nem bizto­Régi fényében tündökölhet majd a bíróság Fotó: beküldött sító betonjárdákat felbontot­ták. A belső lábazatok és az újonnan kialakított szegélyek közé a betonjárdák helyett mosott folyami kavics került. A korábban a járdára kiveze­tett ereszcsatornát a felszín alatti csapadékvíz-elvezető csatornába kötötték be. Meg­valósult továbbá az épület tel­jes belső festése, a parkettá­zott padlófelületek felújítása, a kazánok és egyéb gépészeti berendezések cseréje is. Az Országos Bírósági Hiva­tal a járásbírósági épület meg­újítására összességében több mint harmincmillió forintos támogatást biztosít. Sz. Z. EGER Ismét lesz a hagyomá­nyokhoz híven Bíróságok Éjszakája elnevezésű rendez­vény december 4-én, hétfőn, délután öt és hét óra kö­zött az Egri Járásbíróságon. A téma ezúttal az új eljárás­jogi kódexek kérdésköre. A járásbírósági polgári és a büntető kollégium vezetője, valamint a törvényszék sajtó- szóvivője ad részletes tájékoz­tatást az új polgári, s a köz- igazgatási perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény legfőbb változásairól. Lesz séta is, amelyen az érdek­lődők megtekinthetik a járás- bíróságot. Sz. Z. * I l f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom