Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-24 / 274. szám

2017. NOVEMBER 24., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 A munka során igyekeznek föltárni, hogy eredetileg milyen színezések, anyagok jelenhettek meg az épületben Fotó: Huszár Márk Színes falfestésre leltek, restaurálják a törvényház építői Két évvel ezelőtt bontotta meg egy csákánnyal a tör­vényház épületének falát dr. Nyíri Beáta, az Egri Tör­vényszék elnöke, hogy át­adja a száz egynéhány éves épületet a létesítmény tel­jes rekonstrukcióját vég­ző kivitelezőnek. Az erede­ti tervek szerint már végez­niük kellett volna az építők­nek. Utánajártunk, hogy mi­ért a csúszás. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGER Az a bizonyos két eszten­dővel ezelőtti falbontás egy bí­rósági nyílt naphoz kapcsoló­dott, majd a következő európai bíróságok napján - az ideigle­nes elhelyezésül szolgáló egy­kori laktanyában - dr. Nyíri Beáta, az Egri Törvényszék el­nöke reményét fejezte ki, hogy a következő nyílt napot már az akkorra felújított épületük­ben tarthatják. Nem így tör­tént, ezért az újabb laktanyai rendezvényen meg is kérdez­tük tőle, miért a késedelem. Az elnök asszony válasza sze­rint egy olyan freskószerűség­re találtak építés közben, ame­lyet nem szerettek volna vesz­ni hagyni. Vereb Zsolt, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Konstrukt Kft. alkotta konzor­cium egri tagjának cégvezető­je a Hírlap kérdésére elmond­ta: az épület nem műemlék, ezért nincs semmilyen elő­zetes feltárásra vonatkozó el­írás. Maga a külső homlokzat azonban más. Annak ellenére, hogy az épület maga nem mű­emlék, de műemléki terület határán van, ezért a homlok­zat felújításánál a műemlékvé­delem, mint szakhatóság jelen volt, és gyakorlatilag az ő fel­ügyeletükkel, jóváhagyásuk­kal, ellenőrzésükkel kellett el­végezniük a munkát. A létesít­ményen belül viszont ez nem volt érvényes.- A megrendelő - szerintem nagyon helyesen - ugyanak­kor elég nagy hangsúlyt fek­tetett arra, hogy a fontosabb terekben, mint a lépcsőház, vagy a díszterem egyrészt ki­kérte a műemlékvédelmi ható­ság véleményét, másrészt elő­zetesen csináltattak több he­lyen falkutatást. Próbálták Az épület maga nem műemlék, de műemléki terület határán van. föltárni azt, hogy eredeti álla­potában az épületben milyen színezések, milyen anyagok, milyen felületek jelenhettek meg. Mivel ez nem szerepelt az eredeti tervben, pluszmun­kában végeztették el. Ennek az alaposságnak a legújabb következménye, hogy a bejá­rati tér után, a földszinti au­lának a tetején is csináltattak egy falkutatást, s ott is talál­tak egy díszes mennyezetfes­tést - mondta a cégvezető. Megtudtuk: a restauráto­ri falkutatás alapján készítet­tek egy színezési, pontosab­ban egy helyreállítási tervet, s a bíróság - egy külön meg­rendelés keretében - festő res­taurátorral végezteti el ezt a munkát. Az eredeti műszaki tartalom szerint egy egysze­rű diszperziós festés került volna erre a felületre. Ami he­lyette történt, egy sokkal igé­nyesebb és részletesebb mun­kát jelent. Pontosabban: ezt a munkát nem is szobafestők, hanem egy festő-restaurátor, illetve az ő csapata végzi.- A törvényház rekonst­rukciójának a kivitelezését a mostani tervek alapján 2018. január 20-ára kell elvégez­nünk - tette hozzá a cégvezető. Életfogytig Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu M ilyen az ember: egészségét sokszor csak akkor kezdi el értékelni, ha akár csak egy rövid megbetegedés alkal­mával áhítozik érte, hogy visszakapja. S ha visszakap­ta, újra hajlamos megfeledkezni arról, hogy mozogjon, egészsé­gesen táplálkozzon, esetleg leszokjon káros szokásairól. Inkább csak legyintünk minderre és meggyőzzük magun­kat arról, hogy jó ez úgy, ahogy van, miért is fosztanánk meg magunkat a pillanatnyi élvezetektől. A temérdek oktatószö­veg, -film, -monológ sem elég ahhoz, hogy az egészség felé ve­zető jó szokások berögződjenek. Nem is szólva a testi egészségünk mellett a lelkiről, amiről tudjuk, hogy ha nincs rend­ben, az súlyos fizikai követ­kezményekhez is vezethet. A lelket karbantartani nem egyszerű, komoly erőfeszíté­seket igényel. Például le kell szoknunk az önsanyargatás­tól, az önsajnáltatásról, úgy kell két lábbal állnunk a talajon, hogy közben egy láthatatlan kötelék mégis összeköt minket valami földöntúli, megfoghatatlan érzéssel: a hittel, a hálá­val, a reménnyel. Milyen az ember: sokszor későn eszmél arra, hogy meny­nyi mindent odázott el, hagyott megvalósítatlanul. Hány em­bert ítélt el oktalanul, zárt ki, bántott meggondolatlanságból életében. Ilyen „áldozatok” lehetnek a fogyatékkal élők is, akik bár lehet, nem kaptak olyan ép testet, de hatalmas lel­kűk mélyéből pontosan, tudják, mekkora érték néhány évre ránk kiszabott életünk, még ha keservesebb is, mint vártuk. A lelkünket karbantartani nem egyszerű. Erőmű: új eljárás az új blokkról VISONTA Újra kell kérnie a kör­nyezetvédelmi engedélyt a vi- sontai erőmű 500 megawattos, tervezett blokkjára. Az ügy­ben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a minap tartott tárgyalást. A bíróság a másodfokú határozatot az el­sőfokú határozatra is kiterje­dően hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt közigaz­gatási szervet új eljárás lefoly­tatására utasította. A közigaz­gatási eljárást meg kell ismé­telni, főképp eljárásjogi hiá­nyosságok miatt. A Mátrai Erőművet sokszor támadó Természetvédelmi Vi­lágalap, a WWF szerint az új blokk környezetvédelmi enge­délyeztetése során nem vizs­gálták, hogy a tervezett tisz­taszén technológiájú erőmű működéséből eredően milyen országhatárokon is átterjedő hatások léphetnek fel, de azt sem, hogy az éghajlatra mi­lyen módon befolyásolja az új létesítmény. A WWF azért is támadja a lignittüzelésű erő­művet, mert a bányák környé­kén a víztelenítés következté­ben eltűnt a talajvíz. A WWF szerint a Mátrai Erőmű enge­délykérelmében nem szerepel a kapcsolódó létesítmények­ből, tevékenységekből ere­dően várható, környezeti hatá­sokra vonatkozó vizsgálat. A Mátrai Erőmű a 27. legnagyobb szén-dioxid-kibo- csátó Európában. A Mátrai Erőműnél nem nyi­latkoztak a bírósági határozat­ról. A bővítéssel kapcsolatos döntéseket a jelenlegi, vagy az esetleges új tulajdonosok hoz­zák meg. Egy tanulmány sze­rint hazánkban is éreztetik hatásukat a lengyel, román, bolgár és cseh szénerőművek, 700 ember halálát okozva. A magyar erőművek 200 korai halálesetért felelősek külföl­dön, itthon pedig tízért. T. B. Huszonhét kilencedikes kapott jelvényt Egri kadétok lettek Csalódottak a diákok, de nincs veszve az ügy Döntöttek, meg nem is EGER A csapatzászló átadását követően csaknem harminc elsőéves vehette át kadétjel­vényét a Wigner lenő Műsza­ki, Informatikai Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban. A diákokat Busák István igazgató mellett Takács Atti­la dandártábornok, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Fel­készítő és Kiképző Parancsnok­ság parancsnoka köszöntötte, majd Bozó Tibor dandártábor­nok, a Magyar Honvédség Al­tiszti Akadémia parancsnoka avatta kadéttá a kilencedikese­ket. Az intézményben 2011 óta jelentkezhetnek katonai tago­zatra a fiatalok. V. M. A honvédségtől kaptak csapatzászlót a diákok Fotó: Gál Gábor GYÖNGYÖS A közösségi tér helyszínéül az önkormányzat több használaton kívüli ingat­lant is megjelölt. Az egyik a Nádor utcai Bíró-kúria, amely több szempontból is megfelelő lehetne - hívta fel a figyelmet a polgármester. Hiesz György (MSZP) kiemelte, óriási le­hetőség van az ingatlanban, amely lehetne galéria, klub­terem, iroda, fiataloknak kö­zösségi tér is. Az egykori cse­lédlakások tűrhető állapot­ban vannak, azok felújításá­val azonnal megkezdődhetne ott a munka - hangsúlyozta, s javaslatát támogatták a jelen lévő diákok is. Dr. Szén Gabriella (DK) egy Pesti úti ingatlan mellett tet­te le a voksát. A képviselő szerint az a helyszín minden szempontból frekventáltabb. Dr. Tatár László alpolgármes­ter (Fidesz-KDNP) úgy látta, a régi műemlék épületek fel­újítása nagy költségekkel jár­na, így ha ezt a pályázat nem szabja meg, akár bérelni is lehetne egy ingatlant. Ezzel Domjánné dr. Nyizsalovszki Rita (Fidesz-KDNP) is egyet­értett, szerinte a campuson is lehetne helyiséget kivenni erre a célra. Béres Tibor, az egyik pályázatíró emlékezte­tett: a fenntarthatóság miatt az önkormányzati tulajdon­ban lévő épület lenne szeren­csésebb, hisz erre a pályá­zatban pluszpontokat kap­hatnak. Több képviselő, így Végh Attila (MSZP) is nehez­ményezte, hogy szűkös a ha­táridő, és ők még a teljes pá­lyázati anyagot sem látták, így - mint mondta - érdem­ben dönteni igen nehéz. Végül a testület módosítás­sal fogadta el a javaslatot, a pályázatot beadják, de nem jelölik meg a Nádor úti ingat­lant, ám azt rögzítik, hogy mindenképp önkormányzati épületben valósul meg a kö­zösségi tér. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom