Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-20 / 270. szám
2017. NOVEMBER 20., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Nincs megyénkben az állatok számára sürgősségi ellátás Több tényező gátolja az ügyelet működését Az ügyeleti tevékenység kizárólag az állatorvos önkéntes vállalásával működhet Megyénkben nincs szervezett állatorvosi ügyeleti rendszer, melynek - ahogy dr. Fejér Barnáné dr. Varga Éva, a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) Heves Megyei Szervezetének elnöke elmondta - számos, régóta fennálló oka van. Ezekről kérdeztük az elnököt. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu HEVES MEGYE Évekkel ezelőtt az állatorvosi ügyeleti rendszer megszervezése még a Magyar Állatorvosi Kamara feladata volt, ám ahogy azt dr. Fejér Barnáné dr. Varga Évától most megtudhattuk, egy törvénymódosítás már nem kötelezi a magán állatorvosi ellátásban praxisengedéllyel rendelkező szolgáltató állatorvosokat munkaidőn, rendelési időn kívüli ügyeleti ellátás biztosítására. Nincsenek meg a szükséges feltételek- Az ügyeleti tevékenység kizárólag az állatorvos önkéntes vállalása alapján működhet. Feltételek hiányában ma ez Heves megye nagy részén hiányzik. Ez azt jelenti, hogy éjszakai és hétvégi sürgős esetekben a Budapesten 24 órás ellátást biztosító klinikákat lehet keresni - árulta el a MÁOK megyei szervezetének elnöke. Ezt követően kérésünkre az ügyeleti rendszer megszűnésének mélyebb okaiba is beavatott minket. Elmondta, az elvárható színvonalú ügyeleti ellátás a kisállatpraxisban állatkórházi körülmények között lenne megvalósítható, jelenleg a megyében nincs a szakma szabályai szerint ilyen színvonalú intézmény.- A szabályozás szerint bizonyos tevékenységek elvégzéséhez előírt felszereltség, állategészségügyi vállalkozás kialakítása szükséges. Példaként: egy állatorvosi alaprendelőben nem végezhető műtét. Az úgynevezett táskás vidéki praxisban dolgozó állatorvosok a gazdasági haszonállatok alapszintű ellátását tudják megoldani, sürgős, súlyos esetek megoldásához nincsenek meg a feltételeik - jegyezte meg az elnök. Kiemelte: a kisállatrendelők személyi feltételei - legtöbb egy-két dolgozóval működnek - sem adottak 24 órás ügyelet ellátására. Ahhoz, hogy váltásban tudjanak ügyelni, legalább- A jelenlegi helyzetben nem látom, hogy milyen lehetőség lenne az ügyeleti rendszer visz- szaállítására. Pillanatnyilag nincs meg az az állatorvoslétszám, amely egy jól működő ügyeleti rendszert tudna működtetni. A Pétervásárán és körzetében működő sürgősségi ellátás sem az, amely megfelel a mai követelményeknek - osztotta meg velünk a véleményét dr. Fejér Barnáné dr. Varga Éva. Hozzátette, hogy öt-hat személyes praxisra lenne szükség. Több mint hárommillió forint kellene- A minőségi ellátáshoz szükség van asszisztensekre - hangsúlyozta. - A jelenlegi helyzetben hétvégére, éjszakára a kisegítő személyzet munkabére a kis létszámú praxisokban megfizethetetlen. Az ügyeleti ellátás finanszírozására semmilyen anyagi forrás nem áll rendelkezésEgerben még van olyan rendelő, ahol hétvégén is van rendelés, ez valamelyest enyhít á gondokon. Kiderült az is, hogy az Állatorvosi Kamara tanulmányozza az országban működő ügyeletek szervezésének lehetőségét, tud olyan megoldásokról, ahol az önkormányzatok az állattartók érdekeire figyelemmel biztosítják az ehhez szükséges anyagi forrásokat, például az ebadót, állatvédelemre szánt anyagi forrást. Fotó: Berán Dániel re. Az ügyeleti díj kifizetésére évente több millió forintra lenne szükség. Ameddig tehát kötelező volt az ügyeleti ellátásban részt venni, mert jogszabály írta elő, addig az állatorvosok a hétvégi készenlétért semmilyen anyagi juttatást nem kaptak, szabad és pihenő idejükben látták el feladatukat. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy az ügyeleti ellátást biztosító helyeken van készenléti díj, ami nettó 30 ezer forintot jelent, s amelyről indul az ügyelet költsége. Az állattartók ezt jó eséllyel nem tudják megfizetni.- Nem egyszer előfordult, s megtörténik napjainkban is, hogy az ügyeletes felajánlja az ügyeletben történő vizsgálatot és gyógykezelést, ám azt nem veszik igénybe, mert nem akarják vállalni annak költségét. Gyakori az is, hogy éjszaka az állatorvos várja a bejelentett beteget, de az nem érkezik meg. Sokszor a betelefonáló még arra sem méltatja az állatorvost, hogy lemondja a kezelést - sorolta a példákat. Sürgősségi legközelebb Budapesten Radio Ga Ga Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu S zakmai életutam feledhető mozzanataként régebben rádióztam is. A hallgatói „élményt” szerencsére mérsékelte, hogy éjjeli műsort készítettünk Lukóczki Gabi- val. Ma ő a közszolgálati tévében a tengerentúlról szórja az éterbe az információkat, én sehonnan, mindenki örömére. De tanulságos volt húsz éve az a pár alkalom. Rájöttem, este tíz után még középtávon sem lehet élő műsort készíteni úgy, hogy az az első perctől az utolsóig informatív legyen, miközben eleget tesz a szórakoztatási kötelezettségeknek is. Eleinte nem volt probléma: felhívtunk néhány péket, taxist, vasutast, s elsztorizgattunk a bagolyszakmák történéseiről. Akkoriban még nem voltak nyilatkozásra jogosult szóvivők, sajtóreferensek, mindenki kontroll nélkül oszthatta saját okosságait. Megvolt ennek'a romantikája. A bakterek, a pékek, a taxisok száma azonban véges, hamarosan elfogytak az interjúalanyok. Párszor erőlködtünk még ismert emberek hajnali felébresztésével, de a meglepetés ereje furán csapódott vissza, a reakciókba esetenként belepirult a mikrofon is. Hát hagytuk az egészet. Nemrég eljátszottam a gondolattal, milyen lenne, ha ma is belevágnék. Kiket szólíthatnék meg? A nagyüzemek szalagmunkásait? Vélhetően mindegyikük ugyanazt mondaná - ha egyáltalán megszólalhatnának. Aligha lenne esztrádmű- sor. Úgyhogy a műfajt számomra már csak a Queen együttes száma jelenti. Radio Ga Ga. Mindenki kontroll nélkül oszthatta okosságait. Helyesírási verseny határon túliakkal EGER Nagy J. Béla Kárpát-medencei Helyesírási Versenyt tartottak a múlt hét végén az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) Magyar Nyelvészeti Tanszékének szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága szakmai támogatásával. Az utóbbi elnöke, több tagja is részt vett a rendezvényen előadóként, s a bírálóbizottság tagjaként, a magyar helyesírás szabályozásának legfőbb testületéként. Az egri intézmény 1987 óta ad helyet az egyetemek, főiskolák helyesírási versenyének és a szakmai találkozónak. Az első napon előadások hangzottak el. Prószéky Gábor például a magyar nyelvű szövegek pszicholingvisz- tikai alapú számítógépes elemzéséről adott elő, Minya Károly a helyesírás internetes támogatásáról beszélt, míg Takács Judit a finn helyesírást magyar szemmel vizsgálta. A második napon rendezték meg a helyesírási versenyt, amelyen intézményenként, karonként egy versenyző indulhatott. A résztvevők - versenyzők, előadók, zsűritagok - között határon túli magyar egyetemek képviselői is szerepeltek. A verseny tollbamondással kezdődött, Az egri Csiszárik Katalin nyert e nemes célú versengésben. ezután a jelentkezők feladatlapot töltöttek ki. Csiszárik Katalin, az EKE magyartanár szakos hallgatója végzett az első helyen, Tóth Zsuzsanna Ingrid, a Károli Gáspár Református Egyetemről lett a második, Kovács Péter Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem diákja a harmadik, egyúttal a legjobb határon túli hallgató. V. M. Hasznos volt a több száz szakember és önkéntes összehangolt munkája a Mátrában Fákat döntöttek az útra, sérülteket mentettek MÁTRASZENTIMRE Útlezárásokra számíthattak a hétvégén mindazok, akik Mátraszent- imrére tartottak. Nagyszabású, több hatóság, szervezet és önkéntesek együttműködésével tartottak országos katasztrófavédelmi gyakorlatot a térségben.- A helyszín egyáltalán nem véletlen - tudatta lapunkkal Erdélyi Krisztián. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóhelyettese emlékeztetett: idén áprilisban ezt a területet zárta el a külvilágtól a hirtelen lehullott nagy mennyiségű hó, ezeket az utakat tették járhatatlanná az emiatt kidőlt fák, leszakadt gallyak.- A katasztrófavédelmen túl a rendőrség, a közútkezelő és az erdészet szakemberei, több önkéntes társszervezet is csatlakozott a gyakorlathoz, amely modellezése volt az áprilisi katasztrófahelyzetnek. Ä cél a megelőzés volt, hogy még egyszer ugyanaz ne fordulhasson elő - ismertette a tűzoltó dandártábornok.- A télre már a közútkezelő szakemberei is felkészültek. A különösen kritikus útszakaszokra - mint ez is - kiemelt figyelmet fordítanak - nyomatékosította a Magyar Közút A több mint százötven önkéntes motoros fűrésszel és kéziszerszámokkal hajtotta végre a feladatokat Fotó: Czímer Tamás Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Szilvái József Attila elmondta, a mátrai utakon nem ritka, hogy fák dőlnek az úttestre. Az erdészettel közös területbejárással azokat a fákat jelölték ki, amelyek kidőlése veszélyes lehet a közlekedésre. Dudás Béla arról tájékoztatott, hogy az Egererdő Zrt. már elkezdte a közút menti fakitermelést, most ennek egy szaka vált gyakorlati helyszínné a Galyatető és Mátraszentimre közötti úton, ami veszélyes munka. Ezért mindenki a nap elején megkapta a balesetvédelmi oktatást - tette hozzá az erdészetvezető. A felkészülési gyakorlatba bekapcsolódtak öt megye önkéntes tűzoltói és területi mentőcsoportjai. Két irányból közelítették meg a feltételezés szerint az elzárt útszakaszt, s a közös felderítés után, szakmai irányítás mellett, a mentőszervezetek tagjai megkezdték a kidöntött veszélyes fák feldarabolását, járhatóvá tették az úttestet. A szombat délelőtti ködös időjárás miatt ugyanakkor a tervezett helikopteres mentőakció elmaradt. A készenléti rendőrség helikopterének vissza kellett térnie az állomáshelyére. H. É.
