Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

A csalók jól bevált módszerekkel dolgoznak 2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Rafinált faárusok verik át a vevőket A mennyiséggel és a minőséggel is trükköznek a csalók Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock A fűtési szezon beköszönté- vel megjelennek azok a fa­árusok is, akik gyors profit reményében átverik vásár­lóikat. A célpontok általá­ban az idős, kiszolgáltatott emberek, akik esetleg nem jártasak a tüzelőanyag vá­sárlásában, s ezt a csalók ki is használják. A nemrég történt sarudi esetek után azonban érdemes még in­kább körültekintőnek lenni, mert a szélhámosok nem adják fel könnyedén. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu HEVES MEGYE Sarudon már profitáltak a trükkös faáru­sok. Tilcsik István polgármes­ter lapunk érdeklődésére el­mondta, kétszer is sikerrel jár­tak a csalók, akikre az esetek után a település közösségi ol­dalán és a hangosbemondón keresztül is felhívta a figyel­met. Kéri a lakosságot, körül­tekintően járjanak el a tűzifa­vásárláskor, hogy másokkal ilyen ne fordulhasson elő. A hirdetésben jó áron, jó minőség szerepelt Az érintettek készséggel elmesélték a történteket, hogy óva intsenek másokat az ilyenektől, nevük közlé­séhez azonban nem járultak hozzá. Elmondták, hirdetés útján találták meg az árusító­kat, akiktől telefonon keresz­tül rendelték meg a - szöveg alapján - jó árú és jó minő­ségű tüzelőt. A leírtakat a te­lefonban garantálta az eladó, akinek neve azonban még ek­kor sem derült ki. Mikor azonban megérke­zett a szállítmány a házuk elé egy kék kisteherautón, a vevőknek már feltűnt, hogy kevesebbet hoztak a megren­deltnél. A kiszállítók azon­ban rutinos válaszokat adva megmagyarázták miért tű­nik kevesebbnek, s biztosí­tották őket, annyit hoztak, amennyit kértek. Amikor vitába keveredtek, olcsóbb lett a tűzifa Az „eladók” nem sokat te­ketóriáztak, gyorsan el is kezdték lepakolni a fát, s ek­kor a vásárlók észrevették, hogy a szállítmány között bi­zonyjócskán van olyan, mely nem tüzelőnek való. A rakomány tetejére került ugyanis a kemény-, alá pedig a gondosan elrejtett puha­fa. A károsultak elmondása alapján megtudtuk: az eset során mindkét vásárló szó­A rendőrség néhány jó tanács­csal is szolgál azoknak, akik még terveznek tűzifát vásá­rolni. Kérik, kizárólag ellenőr­zött helyről, ismert kereskedő­től szerezzék be a tüzelőanya­got. Ha a kereskedelmi ártól jóval alacsonyabban kínálják az árut, mindenképpen tájéko­zódjanak a minőségéről. Fontos, amennyiben előleget kérnek, legyenek körültekin­tőek, ha nem ismerik az eladót, ne utaljanak, s ne ad­váltásba keveredett a szállí­tókkal, akik így már egyre olcsóbban és olcsóbban kí­nálták az árut. Az egyik vevő lapunknak elmondta, később feljelentést is szeretett volna tenni, de az autó rendszámát nem jegyez­te fel. Ahogy fogalmazott, vé­gül inkább nem akart bajt, s nagyobb ügyet kerekíteni a történtekből. így a kifizetett fa maradt, a csalók pedig távoztak. Saru­don kétszer is. janak át pénzt. Felhívják még a figyelmet, kiszállításkor ne engedjék be házukba a fuva­rozókat, mert ez más bűncse­lekmények veszélyét is rejt­heti. Csak akkor fizessék ki az árut, ha meggyőződtek annak minő­ségéről, s jelenlétükben mér­ték le. Ha gyanús körülménye­ket észlelnek, haladéktalanul tegyenek bejelentést az ingye­nesen hívható 112-es segély­hívón. Feltehetően lopott árut terítenek Természetesen megkeres­tük a Heves Megyei Rendőr- főkapitányságot is a történ­tek miatt, s Kovács Nikolett sajtóreferenstől azt a tájé­koztatást kaptuk, sajnos több esetben is előfordult már, hogy a gyanútlan vásárló­kat becsapták, megkárosí­tották, hiszen nem a megbe­szélt mennyiséget és minősé­get szállították le részükre. Ráadásul - tette hozzá - ilyen esetekben feltehető­en bűncselekményből szár­mazó fát kínálnak megvétel­re. Úgy fogalmazott, a csalók jellemzően a megrendelt fa­mennyiség mérésekor csap­ják be a gyanútlan áldoza­tukat, s mire a sértett rájön erre, az árusítók már bizony messze járnak. A beszélgetés során Kovács Nikolett másik trük- ként említette, hogy végül nem a megrendelt minőségű fát kapják a vevők. Kiemelte: a rendőrség mindezek miatt fokozott óvatosságra inti a tűzifavásárlókat. Ne hagyjuk átverni magunkat! Ki nevet...? Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu E mbertársaink között jócskán akadnak olyanok, akik­ben erősebben munkálkodik a pénz utáni vágy, s en­nek eléréséért sok mindenre képesek. Olyan rafinált terveket szövögetnek, mely - ha jobban belegondolunk - azt mutatja, van ám ott ész! Csak a szív nincs a helyén... A csalók olyan jól kitervelt módszerek alapján dolgoznak, hogy rögtön észre sem lehet venni: kihasználták figyelmet­lenségünket, jóhiszeműségünket. Csak később eszmélünk rá tettükre. Dühösek leszünk, mérgelődünk, legfőképpen azért, mert tudjuk, ha kicsit figyelmesebbek, gyanakvóbbak vagyunk, talán nem történik meg. Jó, nem lehetünk mindig Ha nem teszünk semmit, a csaló nevet a végén. nyugalommal, a megszokott módján folytatja tovább, s károsít meg másokat is. Ha merünk lépni, talán még magunknak is megbocsátunk, hogy hagytuk magunkat rászedni. A szélhámos nem sajnálatra méltó. Akkor sem, ha a meg­élhetése miatt cselekszik úgy, ahogy. Aki hasznot húz más kárán, csak szánalomra érdemes. Szánom, mert ha csavaros eszét másra használná, nem csak ő, más is jól járna. Való­színűleg bele sem gondol, hogy a sütnivalója megvan hozzá, csak épp rossz irányt választott, s lehetne belőle valami más. Én azért még hiszek abban, hogy őket hamarabb utolérik mint azt a szegény sánta kutyát. ilyenek, s a világ nem is olyan ronda, tudom. De ha már át­ejtettek, legalább tegyünk valamit, kérjünk segítséget. Mert ha nem, akkor bizony a csaló nevet a végén, s mivel senki nem tesz semmit, teljes Már elkezdték az ünnepi díszítést EGER Egy hete kezdte meg a Városgondozás Eger Kft. a me­gyeszékhely ünnepi fényei­nek kihelyezését. Forgó János az önkormányzati cég ügyve­zetője a Hírlap kérdésére el­mondta: a munkákat a belvá­rosban, a Széchenyi, illetve az Érsek utcában kezdték. A Vá­rosgondozás a technikai kivi­telezője a díszkivilágítás el­helyezésének, viszont azt, hogy milyen új díszek lesznek és azokat hová helyezik el, a Média Eger Kft. koordinálja. Antal Anettől, a média­cég vezetőjétől megtudtuk: a Gárdonyi Géza téren egy látvá­nyos, nagy méretű, egyedi fény­dekorációt helyeznek ki EGER felirattal. A kilenc méter széles és 2,5 méter magas dekoráció a város hivatalos betűtípusával készül, s az adventi időszaknak megfelelően arany színt kap.- Új elemként egy üzenőfalat helyezünk ki a térre. Ez egy­szerre szolgál látványelemként és interaktív felületként is - fo­galmazott a cégvezető, aki el­mondta: a Centrum falára ál­landó fényfestéseket tervez­nek. Rajzpályázatot hirdetnek óvodások és kisiskolások köré­ben, a legszebb pályaműveket digitalizálják és kivetítik egy hónapon keresztül. „Csillagút” vezet majd a Kis-Dobó térről a várhoz. Megtudtuk: idén is 240 méter fényfüzérből kap kon­túr-díszkivilágítást a vár bás­tyája. A belváros jelentős for­galmú utcáit fényfüzérekkel, a Dobó utcát csillagokkal dí­szítik, „csillagutat” mutatva a Kis-Dobó tértől a várig. Két to­vábbi fényattrakcióval gazda­godik az Eger Advent rendez­vény: egy EGER feliratot he­lyeznek ki a Végvári vitézek te­rére, a Dobó tér fáinak organi­kus díszei pedig további ötven elemmel bővülnek. S. S. TARCA Engem csak szórjatok! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Engem csak szórjatok, ha eljön az ideje! - mondja minden év október 31-én a bátyám. - Ott a Tiszában, a Feketénél, ahová annyit jártunk gyerekkorom­ban - teszi hozzá. A „Fekete” a közeli gátőrházról, annak is megbecsült, egykori gátőréről kapta nevét. Egy kilométernyi­re volt a lakóhelyünktől, s nya­ranta rendre lebicikliztünk, le­sétáltunk a helyre, ahonnan lebaktatva a folyópartra, min­dig ugyanaz a látvány tárult elénk. A sárgászöldes Tisza, amely hol hatalmasra duzzad­va sodorta az uszadékot, hol se­kélyen, szelíden csábított, hogy belegázoljunk, pancsoljunk, vagy átússzunk a túlsó partra. A Tisza közelsége összekötöt­te a partján élőket. lói ismertük azokat a családokat, akik sza­badságukat egy csónakban töl­tötték, pecázással, bográcsozás­sal, éjszaka sátrakban megpi­henve, épp, ahol kikötöttek. Egy közösséget alkottunk ve­lük, egy lakótelepen éltük a hét­köznapjainkat, szinte minden felnőtt a közeli cipőgyárban dol­gozott, s ránk, gyerekekre, min­denki a sajátjaként tekintett. A mi családunkból senki nem pe- cázott, ezért az akkor kamaszo­dó bátyám legszebb emlékei kö­zé tartozik, amikor a szomszéd rászólt egy napon: - Na, fiam, holnap hajnali háromkor indu­lunk halat fogni. Ébren légy, mert nem várok rád! - fejezte be az invitálást, s aznap éjsza­ka nem sokat aludt a testvérem, mert semmiképp nem szerette volna elmulasztani a kalandot. A kis motor valóban ott ber­regett az ablakunk alatt haj­nalban, s a bátyám ugrott és indult. Dél körül értek haza zsákmánnyal, sugárzó arccal. Lajos bácsi odaintette alkalmi pecatársát, s megtanította ha­lat pikkelyezni, belezni, kony­hakészre előkészíteni. A gye­rek pedig figyelt és tanult. Természetesen ekkorra már körülvette a tizenkét családos társasház apraja-nagyja a haj­nali hősöket, így nem volt meg­lepő, hogy Lajos bácsi kiadta az ukázt: délután négyre minden­ki legyen a hátsó kertben tá­nyérral, kanállal. Felesége fél szavakból is értette: nekikezdett a halászléhezvalókhoz, hagy­mát aprított, friss tésztát gyúrt. Háromkor elkészült a pirosán csillogó lé, benne szép szelet pontyokkal. Az egész ház népe ott sorakozott a kondér körül. Snitt... Vissza a Tiszához, ami gyerekkorunk természetes kö­zegeként kínálkozott kaland­ra, szerelmekre... Tiszta, egy­szerűen élhető napokra emlék­szem. Sok napsütésre, a nyári zápor utáni, lapuleveleken elő­bukkanó éticsiga-tengerre, s ér­zelmekre, amiket először és ott éltem meg. A napokra, amikor a kamasz­fiúk a szülők aggódó intelme el­lenére rendszeresen átúszták a Tiszát, hogy a túlpartról győze­delmesen átintegessenek. - Sok a kiszámíthatatlan örvény, erős a sodrás. Óvakodjatok a Tiszától! - hagyták meg a szülők gyere­keiknek, mielőtt a kora reggeli műszakba elindultak dolgozni. S bár erős volt a sodrás, s ki­számíthatatlanok az örvények, mi minden nap lemerészked­tünk a Tiszához, mert sehol annyi szabadság, szépség nem áradt ránk, mint e helyen. Emlékszem még egy epi­zódra. Fiatal lány voltam. Egy szomszéd faluban lévő strand úszómestere kezdett udvarolni, ami imponált, de nagy érzelme­ket nem váltott ki belőlem. Történt, hogy egy késő nyári délután egy nagyobb társaság­ban a parton üldögéltünk, majd megéhezve vadszedret keresgél­tünk. Éretlen, zöld kis bogyók kandikáltak az ágas-bogas cser­jéken. Az én lovagom akkor át­úszott a túlpartra, és szedett egy maréknyi, érett szedret, amit lábtengózva áthozott az örvény­lő folyón, és szerelme jeléül a vi­zes tenyerében felkínált nekem. Amikor mindenszentekkor eszembe jutnak ezek az emlék­töredékek, pontosan értem a bá­tyám végrendeletét. Szórjatok! Engem is csak szórjatok a Ti­szába, ha eljön az ideje! 4 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom