Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-10 / 262. szám

0 BELFÖLD-KÜLFÖLD_______________________________________________________________________________________________________________2017. NOVEMBER 10., PÉNTEK A látogatók is kipróbálhatják a műszereket az atomerőmű gyűjteményében Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Ipartörténeti kuriózumok so­rozatával találkozhatunk a paksi Atomenergetikai Mú­zeumban. Az intézmény ál­landó kiállítása az atom­energia békés célú felhasz­nálásának állít emléket, és egyúttal bemutatja az atom­erőmű működését is. KIÁLLÍTÁS A 20. századi Ma­gyarország egyik legnagyobb ipartörténeti beruházása volt a Paksi Atomerőmű megépí­tése, amellyel létrejött egy új hazai iparág: a villamos ener­gia előállítását szolgáló atom­energia-felhasználás. Az erő­mű azóta meghatározó szere­pet tölt be a magyarországi villamosenergia-termelésben, annak több mint 50 százalé­kát adja. Az Atomenergetikai Múzeum kiállítása az építke­zési munkálatok és az üzemel­tetés történetét és mindezek tárgyi emlékeit tárja elénk az 1960-as évektől napjainkig. A kontinensünkön egyedül­állónak számító intézmény a Paksi Atomerőmű északi ré­szén várja látogatóit. Az érdek­lődők a legmodernebb techni­kai eszközök segítségével tér­képezhetik fel az erőmű törté­netét, és testközelből, interak­tív módon ismerhetik meg akár a sugárvédelmi műszereket, a Az atomerőmű központi blokkjának építése 1977-ben régebben használt ipari számí­tógépeket, vagy épp a hőener­giát villamos energiává alakí­tó nagyberendezéseket, példá­ul a tolózárakat, a biztonsági szelepeket, illetve a szivattyú­kat is. Az érintőképernyős in­formációs pultok képek és vi­deófelvételek segítségével tel­jes körű tájékoztatást nyújta­nak a műtárgyak egykori hasz­nálatával kapcsolatban, szá­Fotók: MW mos berendezés pedig ki is pró­bálható. A múzeum látogatása díj­mentes, akadálymentesített, belső tereiben fénykép és videófelvétel is készíthető. Korszerű vezénylőterem gondoskodik a biztonságról Az egyéni látogatók az erőmű északi portáján keresztül fény­képes személyazonosító ok­mány felmutatásával közelít­hetik meg a gyűjteményt. Az Atomenergetikai Múze­um mindemellett kutatási le­hetőséget is biztosít. Ezt szol­gálják a múzeumi szaktárak, a könyvtár, a filmtár és az adat­tár. 10-18 éves korig múzeum- pedagógiai programot is kínál az intézmény, legfeljebb 40 fős csoportok számára pedig tár­latvezetést biztosítanak. Pakson az üzemi terület lá­togatására is van lehetőség. Az atomerőmű 4. blokkján lé­vő üvegezett folyosókról meg lehet tekinteni a működő atomreaktorokat és a vezény­lőtermet, valamint közvet­len közelről meg lehet figyel­ni a hatalmas méretű turbina­generátor egységeket is. Ezt a programot kizárólag csoporto­san, előzetes bejelentkezéssel, 16. életévüket betöltött látoga­tók vehetik igénybe. Egy cso­port létszáma legkevesebb 10, legfeljebb 40 fő lehet, a láto­gatási igényt a választott idő­pont előtt legalább három hét­tel kell jelezni. Múlt és jövő találkozik Pakson Finn-magyar szimulációs számítógép segítette az üzemeltetési személyzet képzését Rekorderek: gigászoktól az ősmobiltelefonig LÁTNIVALÓK Óriási méretű és súlyú szerkezeteket is meg le­het tekinteni a kiállítóterek­ben. Kinti helyszínen látható a hatalmas, 400 kilovoltos fő­transzformátor, amely az erő­mű generátoraiban termelt 15,75 kilovoltos feszültségű áramot 400 kilovoltosra ala­kítja át. A transzformáció cél­ja a veszteségek csökkentése, mert az áram szállítása mele­gedést, azaz energiavesztesé­get vált ki a távvezetékben, ami a megemelt feszültséggel csökkenthető. A reaktorperem-tömítő gép­pel már „házon belül” találkoz­hatunk. Hogy mi is ez? A Pak­si Atomerőmű leg­fontosabb nukleáris egysége a reaktorbe­rendezés. Ebben a zárt egységben zaj­lik le az elsődleges hőtermelés, a láncreakció folya­mata. A reaktor 123 bar nyomá­son és 300 Celsius-fokos hőmér­sékleten üzemel, és egy perem mentén kettébontható. A két fél fődarabot, a reaktortartályt és a felső blokkot 60 darab M 140 180 kilogram mos az óriás­csavar menetű tőcsavarral és anyával fogatják össze. Ezek a csavarok a hétköznapi méretűeknél jóval nagyobbak, mint­egy 180 kilogram­mosak, ezért létre­hoztak egy kizáró­lag csak ezek csa­varozására szolgáló berendezést. Ez maga a reaktor­perem-tömítő gép, amelyet a pe­rem csavarjainak meghúzásá- ra-lazítására használnak. A múzeumban megtekint­hető az a finn-magyar együtt­működéssel'készült nagy mé­Egy új világot ismertet meg a múzeum Fotó: MW retű szimulációs számítógép is, amelyet a blokkügyelete­sek és operátorok, vaiamint a blokkokat üzemeltető sze­mélyzet képzésére használtak az 1990-es években. A szolgáltató eszközök ter­mében állították ki azt a 90-es évek elején üzembe helyezett négy kilogrammos blokkügye- letesi mobiltelefont is, ami az első európai fejlesztésű rádió- telefon is egyben. A készülék akkoriban 217 ezer forintba, a magyar átlagkereset csaknem tizenhétszeresébe került. Tématámogatás. Készült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával A paksi izomautó SZÁLLÍTÁS Gigászi méretéből adódóan a külső kiállítótéren lehet megcsodálni a Faun ne­vű vontatót is. Ezzel a teherau­tóval vitték végleges helyükre a reaktortartályokat és a töb­bi nagyberendezést a nehéz­kikötőből. A gépkocsi 1976- ban német és amerikai koo­perációban készült az ameri­kai Detroitban, Paksra pedig 1977-ben került. Soros hat­hengeres, 19 ezer köbcentis, 485 lóerős dízelmotorja van, előválasztó félautomata se­bességváltóval, kuplung nél­kül, csörlője pedig 100 tonna teherbírású. Az autó 100 tonnát Is elbír Fotó: MW A sugárzásmérőt Farkas Bertalan is használta a világűrben SUGÁRZÁS Egy atomerőműben az energiatermelő folyamat so­rán igen nagy mennyiségű ra­dioaktív izotóp keletkezik. A kibocsátott sugárzás veszélyt jelenthetne a dolgozókra és a környezetre, ám a többszörö­sen kiépített védelmi berende­zések útját állják a radioaktív anyagok és a nagy áthatoló ké­pességű gamma- és neutron­sugárzás kijutásának. A védelmet szolgálja többek között az a radioaktív szeny- nyeződés felderítésére hasz­nált sugárkapu, amit a kiállítá­son ki is lehet próbálni, és talál­kozhatunk a Pille nevű magyar sugárdózismérővel is, amit ki­váló műszaki tulajdonságai mi­Látványos kiállítóteremben a múlt emlékei att a Paksi Atomerőműben ma is alkalmazzák modernebb vál­tozatát. Az 1970-es években ki­fejlesztett világhírű készüléket Farkas Bertalan, az első ma­gyar asztronauta is használta, Fotó: MW sőt legújabb változata a Nem­zetközi Űrállomáson is szolgá­latot teljesít. A múzeumi vitri­nekben ott a mozifilmekből is ismert kézi felületi szennye­zettségmérő és a nukleáris analizátor is, megtekinthető a primer köri védőruha, sőt az erőmű tűzoltóinak szkafan­derszerű öltözéke is. Az atomerőművek üzemelte­tése radioaktív hulladékok ke­letkezésével jár. Ennek csök­kentése érdekében az előzetes mérések során a sugárzónak minősített hulladék tartalmát szétválogatják. A Paksi Atom­erőmű e feladat biztonságos és korszerű végrehajtására hasz­nálta a válogatóbokszot, amely szintén kipróbálható a mú­zeumban. Ugyanitt egy prés­gépet is kiállítottak, amit a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok térfogatának csök­kentésére használtak. A legfontosabb a biztonság

Next

/
Oldalképek
Tartalom