Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-07 / 235. szám

EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyha2megye.hu info@eger.egyha:megye.hu * “**1 ' . Vili. évfolyam, 10. szám 2017. október Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK OKTÓBER ÜZENETE „Tegyetek meg mindent, amit mond!” (Jn 2,5). Papszentelés Miskolcon Ternyák Csaba egri érsek szep­tember 3-án Miskolcon, az Avas- Déli Isteni Ige Plébánia templom­ban szentelte pappá Petrovics László jezsuita szerzetest. Tizen­öt éve tagja a jezsuita rendnek, Angliában és Spanyolországban is folytatott tanulmányokat. Pap­szentelése után a miskolci Fényi Gyula lezsuita Gimnázium isko­lalelkész feladatainak ellátására kapott megbízást. Az újmisés szerint jezsuitá­nak lenni, egyet jelent a nagy­lelkűséggel: nagylelkűnek len­ni az életben, a megbocsátás­ban. Mindig nagylelkűnek len­ni a szeretetben. Az újmisés, Petrovics László jezsuita szerzetes Fotó: Fojtán László Október 7.: ministráns találkozó Egerben Tizedik alkalommal kerül meg­rendezésre az Egyházmegyei ministráns találkozó 2017. ok­tóber 7-én, szombaton, az egri bazilikában. A találkozó meghí­vott vendége Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti ér­sek. A találkozó mottója: „Tegye­tek meg mindent, amit mond!” (Jn 2,5). Újabb egyházmegyei oktatási intézmények Újabb iskolával bővült az Egri Főegyházmegye által fenntar­tott oktatási intézmények sora. A körömi - korábbi IV. Béla - ál­talános iskola, a 2017-es tanév­től Szent II. János Pál Pápa Ka­tolikus Általános Iskola néven működik tovább. A fenntartóváltást és egyben a tanév kezdetét szentmisével ün­nepelték meg, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mutatott be a pedagógusok, a szülők és ter­mészetesen a kisdiákok jelenlé­tében. A főpásztor mindenkinek kö­szönetét mondott, aki segítette az egyházi iskolává válás folya­matát, kiemelten a plébániát is vezető verbita rendnek, amely az iskola lelki vezetését végzi majd. A szentmise végén az egri érsek megáldotta az intézmény lobogóját és az iskola falait. Körömi diákok, tanárok és szülők a tanévnyitó szentmisén ***** Bánrévén szeptember 1-jétől, a település eddigi óvodája az Egri Fő­egyházmegye fenntartásában működik tovább. Az ötvennyolc óvo­dással induló katolikus intézmény modern és korszerűen berende­zett óvodai szobákkal és foglalkoztatókkal került az egyházmegye fenntartásába. Öt évvel ezelőtt az általános iskola már egyházi keze­lésbe került, és az eltelt idő jó tapasztalatai alapján, az önkormány­zat bizalommal fordult Ternyák Csaba egri érsekhez az óvoda át­adás ügyében. Isten a fájdalomban is új erőt akar adni Egerben Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be a szentmisét Egerben minden évben kiemelt esemény a Fájdalmas Anya bú­csúja. A Fájdalmas Anya kegy­szobra 1689-ben került a vá­rosba, az egri szerviták kapták bécsi rendtársaiktól. A temp­lomhoz hívők sokasága kez­dett zarándokolni, miután a Fájdalmas Szűz közbenjárásá­ra csodás gyógyulások történ­tek. Az idén is több százan jöt­tek el a Kárpát-medence ma­gyar lakta területeiről. A búcsú szeptember 15-én, pén­teken délután a Keresztút vég­zésével kezdődött. Ezt követően a szenvedélybetegekért és a lel­ki válsággal küzdőkért mondott szentmisét Szabó József, az Eg­ri Érseki Papneyelő Intézet spi­rituálisa. Szombaton délután a Kereszt- útra, ezután a Fájdalmas rózsa­füzér elimádkozására került sor, majd szabadtéri szentmisét ce­lebrált a családokért Linczenbold Levente teológiai tanár, tardi plé­bános. A hagyományoknak meg­felelően, ezután éjfélig tartották az egri plébániák szentségimá- dási óráit. Vasárnap az ünnepi szentmi­sét Veres András, a Győri Egy­házmegye megyéspüspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia elnöke mutatta be. Szentbeszédének középpont­jában a Szűzanya állt. Amint mondta: a Szűzanya ugyanazt az emberi életet élte meg, amit mi élünk, éppen ezért találjuk meg az ő istenkövetésében a ma­gunk keresztény útját. Kiemelte: a művészetekben a leggyakrab­ban Stabat Materként, szenvedő édesanyaként, Piétaként ábrá­zolják. Amint a püspök rámuta­tott: a Szűzanya fájdalmai mind­nyájunk közös fájdalma. A Fájdalmas Anya ünnepe, a compassio-nak az együttszen- vedésnek az ünnepe, hogy meg­tanuljuk a Szűzanyától - ahogy Ő tudott a kereszt alatt fiával egyesülten szenvedni -, hogyan kell mindnyájunknak részt ven­ni szeretteink szenvedésében. Sőt ezen túlmenően, hogyan tu­dunk mindnyájan hívő emberek Krisztus szenvedésében, Krisz­tus megváltó áldozatában részt venni. Jézus szenvedéséről szól­va hangsúlyozta: a szenvedés el­kerülhetetlen része életünknek. Senki nem menekülhet el előle. Lehet ez fizied, testi fájdalom, de néha talán még ennél is ször­nyűbb a lelki szenvedés. Rámutatott: a nem hívő em­ber nem tud mit kezdeni a szen­vedéssel. A szenvedés sötétségé­ben csak a hit tud világosságot gyújtani. Csak a hit, csak Isten tud számunkra irányt, megol­dást mutatni. A Szűzanya együtt szenvedett fiával és minket is ar­ra hív, hogy a saját szenvedése­ink mellett vállaljuk fel mások szenvedéseit is. Veres András püspök idézte Szent Pál apostolt: Tövist kaptam a testembe, hogy el ne bízzam magam (2Kor 12). Majd így folytatta: amíg fiatal, amíg egészséges valaki, addig nem ismer se Istent, se embert. Szükség van a tövisre, szükség van a szenvedésre. Ne essünk kétségbe, ha haj ér bennünket. Ebben Isten szeretetének egy másfajta módját ismerhetjük fel. Nagyon sok - korábban nem hí­vő - embertársunk épp a szen­vedések közepette jutott el Isten szeretetének, Isten létének a fel­ismeréséig. Aki le tud térdepelni a kereszt elé, az fel fogja ismer­ni a kereszt alatt Isten szeretetét. A szenvedés, a kereszt révén ka­punk új erőt, hogy életünket Is­ten gyermekeiként tudjuk élni. Beszéde végén kérte, hogy a házakban, lakásokban, szobák­ban őrizzük meg a feszületet. Ne tüntessük el köznapi életünkből. Külön felhívta a figyelmet az út mentén állított, rossz állapotban lévő keresztek felújítására. Kér­te, hogy időnként álljunk meg Krisztus keresztje előtt. Akkor, amikor a legnagyobb bajokkal küzdünk, hogy megismerjük Is­ten szeretetét, aki a fájdalomban is új erőt, új szépséget akar ne­künk adni. Homa János JEGYZET E gész évben Szűz Mária fatimai megjelenésének centenáriumát ünnepeljük. A kerek évforduló miatt talán job­ban odafigyelünk a fatimai tör­ténésekre, s egyáltalán a Mária- jelenésekre. Jó alkalom ez arra, hogy elgondolkodjunk az Egyház által jóváhagyott Mária-jelenések értelméről és jelentőségéről. Ezeknek a jelenéseknek a nagy része valamely Mária tisz­teletére épült búcsújáró helyen volt; lehetséges az is, hogy ahol a jelenés történt ott jött létre egy máriás kegyhely. A világon na­gyon sok búcsújáró hely van, de nem mindenütt jelent meg a Szűzanya. Vannak olyan vidé­kek, ahol egy festményhez vagy kegyszoborhoz kapcsolódik a hí­vek különleges Mária-tisztelete (pl. Máriapócs, Szentkút). Eze­ken a helyeken nem jelent meg a Szűzanya, itt viszont valami­lyen csoda vagy csodás ima­meghallgatás történt az Ő köz­benjárására. Vannak olyan he­lyek is, ahol a Szűzanya megje­lent, és egy látnok személyén ke­resztül üzent valamit az embe­riségnek. Ami figyelemre mél­tó, hogy az utóbbi kétszáz év­ben több helyütt olyan szavahi­hető tanúk jelentkeztek, akik­nek megjelent Szűz Mária, sok­szor még csodás gyógyulások is igazolták a jelenés valódiságát. 1830, a „csodás érem” átadásá­nak éve a nyitánya ezeknek a je­lenéseknek, amelyek közül a két legismertebb 1858-ban, Lourdes- ban, valamint 1917-ben Fatimá­ban történt. Vannak azonban az Egyházáltal el nem ismert Má­ria-jelenések is, ilyen például a garabandáli vagy a medjugorjei. Mit kell nekünk tudni ezekről a jelenésekről? Egyáltalán meny­nyire szerves részei a hitünk­nek? Nyilvánvaló, hogy a jele­nések valódiságának eldöntésé­re az egyházi tanítóhivatal ille­tékes, amely nagyon óvatos és körültekintő, mert semmikép­pen sem akar tévesen dönteni. A vizsgálatban nem perdöntő a látnokok tapasztalatának vagy az ennek nyomán jelentkező hi­edelemnek az intenzitása. Az Egyházfőként a jelenést kísérő csodák alapján dönt, vagyis fő­képpen azt vizsgálja, hogy va­lóban történt-e természetfeletti esemény vagy sem. A legfőbb kritérium a jelené­sekkel kapcsolatos üzenet tartal­ma. Azt kell megvizsgálni, hogy az elhangzó üzenetek és szavak összhangban vannak-e a Bibli­ával és az Egyház tanításával. Ha a jelenés ellene mond az Is­ten igéjének, vagy azt kiegészíte­ni akarja, föltétlenül elvetendő, mert hittel valljuk, hogy a kinyi­latkoztatás, Isten teljes és végső üzenete lezárult az utolsó apos­tol, Szent János halálával. At­tól kezdődően hitünk igazsága­it már csdk mélyíteni vagy még jobban megmagyarázni lehet. Ebből adódóan egyetlenegy jele­nés sem hozhat valamiféle új ki­nyilatkoztatást. így például a lourdes-i és a fatimai üzenetek is lényegében az evangélium be­vezető tanításait ismétlik: tér­jünk meg, imádkozzunk és en­geszteljünk. A jelenéseket úgy is felfoghat­juk, mint jeleket, feleket, ame­lyek feltűnő módon akarják fi­gyelmeztetni az emberiséget arra, amit már Szent Péter apos­tol megfogalmazott a pünkösdi beszédében: „Nin­csen üdvösség senki másban, nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üd­vözölhetnénk, csak Jézus Krisz­tus” (ApCsel 4,12). is megfigyelhető, hogy a keresztény élet komoly impulzust, il­letve új lendületet kapott a külön­féle Mária-jelenésektől. Gondol­junk például Medjugorje-ra, aho­vá egyre többen elzarándokol­nak, a nagy Mária-ünnepeken tö­megek imádkoznak, sokan elvég­zik a szentgyónásukat, és visz- szatalálnak a hit útjára. A jelené­sek helyén nem csupán fokozott Mária-tisztelet született meg, ha­nem sokakban új erőre kapott a meggyengült keresztény hit, egy­bekapcsolódva az Eucharisztia iránti mély tisztelettel, valamint a megtérések erkölcsi csodáival. Dolhai Lajos Mária jelenéseiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom