Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-04 / 232. szám

2017. OKTOBER 4., SZERDA ^2 A TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN Kívül-belül Közlekedési bűnügyekben döntőek a szakértői vélemények (2/1.) megszépül a Gyöngyösi Járásbíróság Rossz a módosított helyszín GYÖNGYÖS A mátraaljai város bíróságának megújításával folytatódik Heves megyében az az igazságszolgáltatási fela­datokat ellátó helyeken vég­zendő' rekonstrukciós folya­mat, ami az Egri Törvényszék teljes körű átalakításával kez­dődött a megyeszékhelyen.- A Gyöngyösi Járásbírósá­gon idén augusztusban tették meg az első lépéseket az épü­let felújítása érdekében - tá­jékoztatta a Hírlapot Hoszné dr. Nagy Tímea, a törvény­szék sajtószóvivője. Hozzátet­te: a Jablonszky Ferenc Prog­ram keretében végzik el ezt a munkát a kivitelezők. A több ütemből álló beruházás során a már megtörtént a belső par­kettaburkolat felújítása és az épület teljes belső festése, va­lamint a fűtés korszerűsíté­se. Az utóbbi keretében két ti­zenhét éves gázkazánt cserél­tek ki kondenzációs kazánok­ra, valamint megvalósult az energiatakarékos szivattyúk beépítése és a füstgázelvezető rendszer cseréje is, amelyek­kel jelentősen csökkenthető a fűtési költség. A parkettázott felületek csiszolásával, hé­zagtömítésével és kétkompo­nensű lakkozásával az elko­pott parketták ennek köszön­hetően megszépültek, míg az épület teljes belső festésével a már több helyen berepedezett és a korábbi beázásoktól sár­gás színű falak visszakapták hófehér színüket. A felújítással jelen­tősen csökkenthe­tő Gyöngyösön a fűtési költség. Miközben dolgoztak a mun­kások, az ügyfélfogadás csu­pán két napon - a lajstrom­irodák felújításának idejére - maradt el, így a rekonstrukció alatt az állampolgárok kéré­seivel szinte zavartalanul fog­lalkozhattak. A bírósági épü­let lábazatának felújítása még nem ért véget, de ősszel az is kész lesz. Az Országos Bírósá­gi Hivatal az idei Jablonszky- terv keretében több mint húsz­millió forintos támogatást biz­tosított a fejlesztések elvégzé­sére. Sz. Z. A másodperc törtrésze alatt következik be egy közúti közlekedési baleset. Sokkhatás alatt a járművezetők nem min­dig tudják felidézni, ki a fe­lelős. A bíróságnak a hely­színi szemle adatain, a ta­núvallomáson túl nagyban kell a szakértői vélemény­re támaszkodnia. Az ítél­kezési gyakorlatról kérdez­tük Nyikesné dr. Lázár Er­zsébetet, az Egri Járásbíró­ság bíróját, címzetes tör­vényszéki bírót. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Van-e jogosítványa a közieke- dési büntetőügyekkel foglalko­zó bírónőnek?- B kategóriás gépjárműve­zetői engedélyem van, s napi rendszerességgel vezetek.- Milyen gyakorisággal tárgyal közlekedési ügyeket?- Havi három-négy tár­gyalási napra tűzök ki ilyen ügyet.- Melyik volt az Ön számára a legnagyobb kihívást jelen­tő közlekedési bűnügy pályá­ja során?- A közlekedési bűncselek­mények, elsősorban a közúti balesetek elbírálása, a vádlott büntetőjogi felelősségének a megállapítása során a kihí­vást nem a balesetek kimene­tele, a sérültek száma, a sérü­lések foka, az esetleges halá­los eredmény, nem is a vád­lott védekezése, eljárás alatti magatartása jelenti. Az igazi szakmai kihívás, ha a balese­ti helyszín nyomszegény, vagy megváltoztatták. A különösen súlyos kimenetelű balesetek megérintik a bírót is, hiszen emberi tragédiákról van szó. A vádlott, a baleset okozója és annak elszenvedője, a sér­tett is áldozat. Az egyik pilla­natról a másikra az addigi éle­tük megváltozik, szinte össze­omlik. Nem egyszerű bíróként ilyen ügyeket tárgyalva nap mint nap szembesülni azzal, mennyire sérülékeny az em­beri élet. Persze, ez a büntető­jogi felelősség megállapítását, a büntetés kiszabását semmi­lyen mértékben nem érinthe­Nyikesné dr. Lázár Erzsébet: A szakvélemények beszerzése elen­gedhetetlen Fotó: Huszár Márk Névjegy: Nyikesné dr. Lázár Erzsébet Az Egri Járásbíróság bün­tető ügyszakos bírája. Sze­geden, a József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán diplomá­zott. Közlekedési szakjogászi képzettségét az ELTE-n sze­rezte posztgraduális képzés­sel. Egy időben a referádá- ja nagy részét a közlekedé­si bűncselekmények tették ki. A 2013-as törvénymódo­sítással ezek illetékessége megváltozott. Már nem a tör­vényszék székhelye szerin­ti járásbíróság bírálja el azo­kat, hanem az általános ille­tékességi előírások szerint az elkövetés helye szerint il­letékes járásbíróság. Címzetes törvényszéki bíró, az Egri Törvényszék Bírói Tanácsának elnöke 2012 óta. ti! Hogy egy tragikus balese­tet ki, hogyan dolgoz fel, az már a büntetőjogon kívül esik. Ez az emberiesség igazi nagy próbája.- Mik a nehézségek, ha az ítél­kezés nyomszegény, megvál­toztatják a baleseti helyszínt?- Történt egy baleset Egerben a Kertész és a Ho­mok utca kereszteződésében 2011. december 16-án dél­után. A vádlott a Kertész úton haladt járművével a Sas út irá­nyából a belváros felé, éjsza­kai sötétségben, működő köz- világítás mellett, nedves felü­letű úttesten. A sebességét az elvárt mértékűre mérsékel­te, s a kereszteződés előtt fel­festett, kijelölt gyalogátkelő­helyet 30-36 km/h sebesség­gel közelítette meg. Ennek el­lenére fékezés nélkül elütöt­te a menetiránya szerinti bal oldalról behaladó gyalogost - akit csak az elütés pillanatá­ban észlelt - a terelővonal kö­zelében. A sértett maradandó fogyatékossággal járó sérülést szenvedett. A kihívás az volt, hogy a helyszínt megváltoztat­ták, a sértettet a mentő elszál­lította, a kocsival a vezető fél­reállt. A vizes aszfalt miatt a gyalogos elütési helyét, s más releváns nyomokat nem sike­rült feltárni. Az autótól sem volt rögzíthető az elütést meg­előző vezetői reakcióra - féke­zésre, elkormányzásra - utaló nyom. Külső szemtanú nem volt, térfigyelő kamera sem rögzítette a történteket. Bizo­nyítási kísérlet következett a A terheltet a pro- cedúra során nem terheli igazmondá- si kötelezettség. balesetivel szinte azonos látá­si, forgalmi és időjárási viszo­nyok között. A tűzoltóság fel­locsolta az úttestet, megvolt a jármű, a sértettet azonos korú, magasságú személy képvisel­te, aki a sértett balesetkori ru­házatát viselte. A láthatósági vizsgálat arra terjedt ki, hogy a Sas út felől érkező autó ve­zetőfülkéjéből az úttestre lé­pő gyalogost milyen távolság­ból észlelhette objektíve a jár­művezető, a jogalkalmazó mi­lyen elhárító manővert várt volna el tőle. Az így nyert ada­tok alapján készült újabb igaz­ságügyi műszaki szakértői, s igazságügyi orvosszakértői vélemény nyomán lehetett tényállást megállapítani. S ál­lást foglalni, hogy a vádlott terhére szabályszegés fel róha­tó-e, az ok-okozati összefüg­gésben áll-e a balesettel, a sér­tett sérüléseivel. Az ügy bün­tetőjogi felelősség kimondásá­val zárult. Az elsőfokú bíróság nem állapította meg a gyalog- átkelőhely megközelítésére vonatkozó szabály megszegé­sét, hiszen az elütés a felfes­tett vonaltól egy-másfél méter­re történt. Ám, ha a járműve­zető szabályosan jobbra tartva halad, akkor a két nyomvonal nem keresztezi egymást, elke­rülhető lett volna az ütközés. A jobbra tartási kötelezettség megszegését rótta a bíróság a vádlott terhére, sértetti közre­hatást is megállapított. A má­sodfokú bíróság ezt nem osz­totta, és kimondta a gyalogát­kelőhely megközelítésére vo­natkozó KRESZ-szabály meg­szegését is.- Milyen jelentőségű az igaz­ságügyi műszaki szakértői vé­lemény a bizonyítás során? Közlekedési büntető­ügyekben a szakértői vélemé­nyek beszerzése szinte elen­gedhetetlen. A terheltet a pro­cedúra során nem terheli igaz- mondási kötelezettség, szaba­don védekezhet. Ennek egy a korlátja: mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Ha feltáró, részle­tes beismerő vallomást tesz, ez az eljáró hatóságok mun­káját rendkívül megkönnyíti, ám nem mentesíti a terhelt büntetőjogi felelősségét alá­támasztó egyéb bizonyítékok beszerzésének kötelezettsé­ge alól. A szakértői vélemény nem előzi meg egy tanúvallo­más bizonyító erejét, de közle­kedési büntetőügyekben spe­ciálisan döntő jelentősége van a helyszíni szemlén rögzí­tett nyomokon, a helyszínraj­zon, fényképfelvételeken ala­puló igazságügyi műszaki szakértői véleménynek. Ez­zel az esetek zömében egyér­telműen cáfolható vagy meg­erősíthető a vádlotti védeke­zés. A szakértők számítógépes program segítségével szinte a bizonyossággal határos va­lószínűséggel, az esetek zö­mében meg tudják határozni a két jármű baleset előtti ha­ladási sebességét. Figyelem­be veszik az úttest állapotát, hogy az nedves, száraz, havas, jeges volt-e, az adott járművel elérhető átlagos legnagyobb lassulást, a visszamaradt fék­nyom hosszát, irányultságát, karakterisztikáját. A hatóság által megadott reakcióidővel számolva megadható - bele­számítva a 0,2-0,3 másodper­ces fékkésedelmi és fékfelfu­tási időt a féknyom megjelené­se előtt - a jármű haladási se­bessége a járművezető reak­ciópontjában. Ugyanígy szá­molják a járművek ütközési sebességét is. Az EES-eljárás lényege, hogy az ütközések során keletkezett deformációs energiamennyiséget, a jármű­vek súlyponti elmozdulásából és elfordulásából adódó moz- gásenergia-mennyiséget fel­használva, a baleseti történé­sek visszafelé lejátszásával megállapítható az a mozgás- mennyiség és sebességérték, ami a járművekre volt jellem­ző az ütközés pillanatában. (Folytatjuk) A fakanállal is jól bánnak a paragrafusok alkalmazói Lecsót is főztek a jogászok Új bíró Hatvanban a polgári ügyszakon EGER Idén is megrendezte fő­zőversenyét az Egri Törvény­szék a Dobó István laktanya udvarán - tudatta a törvény­szék sajtóosztálya. Tizenhat csapat részéveté- vel tartották a már hagyomá­nyos megméretést, amelyen a bírák együttesein túl részt vettek a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság, az Agria Speciális Mentőcsoport, a He­ves Megyei Ügyvédi Kama­ra, az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség, valamint a Heves Megyei Katasztrófavédők kö­zösségei is. Készült lecsó, slambuc, bor­sos és csikós tokány, pász­tortarhonya, többféle gulyás. Az ügyvédek csapata helyben kelesztett és sütött túrós ba­tyut is feltálalt, ők lettek a zsű­ri különdíjasai. A finomságo­kat szakmai zsűri bírálta: Rácz Attila, az Imola Hotel Platán creative chefje, Gulyás Gábor, a Hotel Senator-Ház konyhafő­nöke. A zsűri elnöke dr. Szu- nyi Gábor, az Egri Járásbíróság nyugalmazott elnöke volt. A versenyt végül az Egri Törvényszék elnöki irodája nyerte töltött káposztával. A második a gyöngyösi lányok halászlévé, a harmadik a tör­vényszék polgári irodájának csikós tokánya lett. Sz. Z. A zsűritagok pontozzák a finomságokat Fotó: beküldött EGER, HATVAN Dr. Dajkó Pétert, az Egri Törvényszék titkárát Áder János, a Magyar Köz­társaság elnöke szeptember 1-től polgári ügyszakos bíró­nak nevezte ki a Hatvani Já­rásbíróságra - tájékoztatta a napokban a Hírlapot Hoszné dr. Nagy Tímea. A törvényszék sajtószóvi­vője közleményében azt is tu­datta, hogy dr. Dajkó Péter 2004-ben szerezte meg jogi diplomáját a Miskolci Egye­tem Állam- és Jogtudományi Karán. Tanulmányai befejezé­sét követően 2004. november 1-től a Nógrád Megyei Bíró­ságra kapott fogalmazói kine­vezést, majd kilenc esztendőt a közigazgatásban, mégpedig a Heves Megyei Kormányhiva­talnál töltött. Titkári kinevezé­sét követően 2015. december 1-jétól az Egri Járásbíróságon kezdett dolgozni, ahol elsősor­ban végrehajtási és peren kí­vüli ügyeket intézett, majd 2016. október 15-től a polgá­ri másodfokú tanács munká­jában vett részt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kereskedelmi jogi szakjogász, a Miskolci Egyetemen fiatal­korúak ügyeinek szakjogásza végzettséget is szerzett. Feleségével egy gyermeket nevelnek. Sz. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom