Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-28 / 227. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD C| 2017. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Az elvárt ukrán nyelvet még az ukránok sem beszélik Kijev: védekezés helyett támadás Magyarul csak tízéves korukig tanulhatnának Fotó: Shutterstock Két év alatt 50 ezer migráns áttelepítése? MIGRÁCIÓ A legtöbb magyar ember számára egy élet mun­káját jelenti az a 250 ezer eu- rós, vagyis 78 millió forin­tos szolidaritási büntetés, amit egy. tavalyi európai bi­zottsági (EB) javaslattervezet szerint minden át nem vett Völner Pál: Jön a kötelező, megemelt kvóta migránsért kellene fizetni­ük azoknak az uniós tagál­lamoknak, amelyek nem haj­landók részt venni az illegá­lis bevándorlók befogadásá­ban - mondta a kormányszó­vivő. Kovács Zoltán kifejtet­te: ezért is kérik, hogy minél többen töltsék ki a nemzeti konzultációs kérdőívet. A vá­laszok nemcsak hogy eligazí­tást adnak arról, mit gondol­nak a magyarok, hanem mu­nícióként is szolgálnak azok­nak, akik a magyar álláspon­tot képviselik. Eközben kiderült: legalább 50 ezer nemzetközi védelem­re jogosult személy áthelye­zését biztosítaná a követke­ző két évben, egy új áttelepí­tési rendszerben az Európai Bizottság. A Törökországból és a Közel-Keletről való átte­lepítések folytatása mellett nagyobb hangsúlyt helyez­nének az Észak-Afrikából és Afrika szarváról - Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szu­dánból, Csádból és Etiópiából - érkezők áthelyezésére. A migránsok betelepítésé­vel kapcsolatban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra is emlékeztetett, hogy a közel­múltban az EU menekültügyi biztosa már kötelező kvótáról, az EP elnöke pedig a kvóták megemeléséről beszélt. MW Nem csitul a diplomáciai há­ború hazánk és Ukrajna kö­zött. A lengyel, a szlovák, a bolgár, a román és a moldáv vezetés után tegnap Orosz­ország is tiltakozott a kijevi nyelvtörvény miatt. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu VISSZAVÁGÓ Soha nem látott mélypontra süllyedtek az uk­rán-magyar kapcsolatok a kár­pátaljai magyar oktatást fel­számoló oktatási törvény elfo­gadása miatt. Az ukránok „a legjobb védekezés a támadás” alapján tegnap durva hang­nemben támadtak vissza, ki­oktatták Magyarországot, ki­állva a jogszabály mellett. Li- lija Hrinevics oktatási minisz­ter az ukránok nagylelkűsé­gét hangoztatta a jogszabály­nál kapcsolatban, ami szerin­te hozzásegíti a kisebbségeket, így a magyarokat is, hogy ha­tékonyan elsajátítsák az ukrán nyelvet azáltal, hogy az 5. osz­tálytól megszüntetik a nemze­tiségi oktatást. Hrinevics cso­dálkozásának és elkeseredé­A példátlan ukrán oktatási tör­vény történelmi összefüggé­seire hívta fel a figyelmet Raf- fay Ernő történész. Mint ahogy megfogalmazta: már 150 év­vel ezelőtt külön jogszabály garantálta az Osztrák-Magyar Monarchiában a kisebbségek anyanyelvi oktatását. Ennek alapján a nemzetiségek sének adott hangot amiatt, mert a magyar partnerek „nem érdekeltek abban, hogy az ukránok, többek között a magyar származásúak (!), európai perspektívákkal ren­delkezzenek”. Hennagyij Moszkal, Kár­pátalja megye kormányzó­ja ellenben kifejtette, hogy még a Szovjetunió is sokkal elővigyázatosabban kezelte a nemzeti kérdéseket, mint a mai Ukrajna. Moszkal sze­rint hamisak azok az állítá­a teljes elemi népiskolai és kö­zépiskolai rendszert anyanyel­vükön tanító iskolában végez­hették. Ezekben az iskolákban eleinte a magyar nyelvet nem is kellett oktatni, sőt, nemegy­szer előfordult, hogy még a ta­nítók sem tudtak magyarul. Ezen szeretett volna változtat­ni gróf Apponyi Albert kultusz­sok, amelyek szerint például Beregszászban annyira nem beszélné a lakosság az ukrán nyelvet, hogy az oda érke­ző turistákat nem tudják ki­szolgálni - írta a Kárpátinfo. net. Kijelentette, hogy az el­várt ukrán nyelvet még ma­guk az ukránok sem beszé­lik. Mint mondta: az irodal­mi ukrán nyelvet Kárpátal­ján csak a hivatalokban dol­gozók és a pedagógusok be­szélik tisztán, hiszen ebben a megyében rengeteg helyi miniszter az 1900-as évek ele­jén. A nevéhez fűződő jogsza­bály minimális, heti néhány órás magyarnyelv-oktatás be­vezetését írta elő. Cserébe a nemzetiségi iskolák moderni­zációs lehetőségeket, tanáraik pedig komoly állami segélyt (pénzbeli támogatást) kaptak. Mindezt durva magyarosítás­nyelvjárása létezik az ukrán­nak. A diszkriminatív jogsza­bály elfogadása után Szijjár- tó Péter külügyminiszter azt mondta: Magyarország blok­kolni fogja Ukrajna európai uniós integrációs folyamatát: „Garantáljuk, hogy Ukrajná­nak mindez fájni fog” - tet­te hozzá. Az Ellenzéki Blokk ukrán párt is közölte, hogy jogi úton fogja megtámadni a törvényt, mert az korlátozza a kisebb­ségek nyelvén folyó oktatást, sérti az alkotmányt és a nem ukrán ajkúak jogait is. A lengyel, a szlovák, a bol­gár, a román és a moldáv veze­tés tiltakozása után tegnap az orosz parlament alsóházában egyenesen az ukrajnai oro­szok elleni „etnocídiummal”, azaz etnikai csoport tervsze­rű és szándékos elpusztítá­sával vádolták meg Kijevet. Az Állami Duma elfogadha­tatlannak nevezte, hogy Uk­rajna megsértse a területén élő „tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek” anya­nyelvű oktatáshoz fűződő alapvető jogát. ként propagálták a nemzeti­ségek, egész Európában az or­szágot lejárató akciókat kezd­tek, aminek nyomán sok bírá­lat érte a Magyar Királyságot. Ehhez képest most a durván diszkriminatív ukrán soviniszta törvény ellen az európai orszá­gok nem emelik fel a szavukat - mondta Raffay Ernő. Maiéter Pálra emlékeztek TISZTE: A kommunizmus a 20. század legtovább tartó európai tragédiája volt - je­lentette ki Haraszti Attila, Ma­gyarország kassai főkonzulja szerdán a felvidéki Eperjesen (Presov), ahol beszédet mon­dott a Maiéter Pál születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából tartott megemlékezé­sen. Az 1956-os szabadság- harc és forradalom - Eperje­sen született - honvédelmi minisztere előtt tisztelgő ren­dezvény a kommunizmus ál­dozatai helyi emléktáblájá­nak megkoszorúzásával kez­dődött. MW Románia folytatja a fegyverkezést VADÁSZGÉP Románia előre­haladott tárgyalásokat foly­tat az Egyesült Államokkal to­vábbi három, egyenként 12 harci gépből álló F- 16-os re­pülőraj megvásárlásáról - je­lentette be szerdán Bukarest­ben az amerikai látogatásá­ról frissen hazatért Mihai Fi- for védelmi miniszter. Romá­nia eddig 12 darab használt és felújított F-16-os repülőt vásárolt Portugáliától, az első raj utolsó három gépe csütör­tökön érkezik meg. MW Irak bevonul Kirkukba? KURDOK Az iraki parlament felhatalmazást adott szer­dán a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat a vi­tatott hovatartozású, jelen­leg kurd irányítás alatt álló, kőolajban gazdag Kirkuk tér­ségébe és vegye át az ellen­őrzést az olajmezők felett. A kurd pesmerga harcosok 2014-ben vették át a hatal­mat az etnikailag kevert la­kosságú, olajkitermelő Kirkuk tartományban, miután az ira­ki hadsereg menekülni kény­szerült az Iszlám Állam terro­rista szervezet elől. MW Törvény történelmi távlatban A baszkok is kiválnának FÜGGETLENSÉG A katalánhoz hasonló, „a döntési jog gyakor­lására” irányuló folyamatot kö­vetel Baszkföldön a Baszk Ha­za és Szabadság (ETA) szerve­zet, amelynek közleményét a Gara című újság közölte szer­dán. A terrorcsoport április óta nem hallatott magáról, amikor is közvetítőkön keresztül jut­tatott el egy listát a francia ha­tóságoknak elrejtett fegyver­raktárairól. Az ETA szerint az, hogy a katalán kormány egyol­dalúan kiírta a függetlenségi népszavazást, bizonyítja a „78- as rezsim repedéseit”. (A jelen­legi spanyol alkotmány 1978- ban lépett életbe.) A csoport egyúttal követe­li, hogy Baszkföldön is „gya­korolják a döntés jogát” nép­szavazáson, induljon meg egy, a katalánhoz hasonló kiválási folyamat. Az ETA kiállt a katalán kor­mány lépései mellett, ame­lyeket a referendum megren­dezéséért tett, „mert az a de­mokrácia érdekében jött létre”. A baszk szervezet szerint a köz­ponti kormány viszont megmu­tatta valódi arcát, „a fegyveres erőket használta, hogy akadá­lyozza a népi akaratot”, fellé­pett az állampolgárok képvise­lői ellen, „lebontotta az autonó­mia maradványait”. MW Az ETA támogatja a katalán függetlenségi törekvéseket Fotó: AFP Mélyponton Vona Gábor és az MSZP népszerűsége Meglett a titokzatos támogató ELLENZÉK Az utóbbi napokban az országot ismét ellepték azok a plakátok, amelyekkel a Job­bik a kormányt, illetve a kor­mányhoz közel álló szemé­lyeket próbálja meg lejáratni. Több kormányhivatal a kap­csolódó jogszabályok megsér­tése miatt elkezdte eltávolítani az ominózus plakátokat, tekin­tettel arra, hogy kihelyezésük­kel kapcsolatban semmiféle szerződés nem érkezett az er­re a célra kialakított internetes felületre, illetve nem töltötték fel a propagandaanyagok lista­árát sem, ami szintén kötelező. Közben kiderült, hogy a plaká­tokat nem más, mint Simics- ka Lajos, a miniszterelnökkel rossz viszonyban lévő milliár­dos unokaöccse rendelte meg. Nagy Ajtony Csaba amellett, hogy a milliárdos nagyvállal­kozó bizalmasa, benne van az Index.hu Zrt. igazgatóságában és az elmúlt években szinte az összes fontosabb Simicska-ér- dekeltségben. A Jobbik szolnoki szerveze­tének Facebook-oldalán hét­főn arról írtak, hogy a pártot Elfogyóban Botka László és Vona Gábor szavazóbázisa Fotók: MTI a milliárdos támogatja, az Or­bán Viktor elleni bosszú ré­szeként. Mint írják: „Simicska nyilván bosszút akar állni Or­bánon, ezért segíti nemcsak a Jobbikot, hanem az egész ellen­zéket. Ez egy helyes törekvés.” Simicska Lajos nemrég - egyes becslések szerint mil­liárdos értékben - plakát­felületeket játszott át a Jobbik­nak, a párt ezzel akarja kike­rülni a plakáttörvény hatá­lyát. A jogszabályok szerint a pártok hirdetési felületet csak listaáron vásárolhatnak, sem­miféle kedvezményt nem kap­hatnak - ezért vették meg a he­lyeket, amire nem vonatkozik a jogszabály. A Jobbik plakátvásárlá­sa miatt büntetőeljárás is in­dulhat, mivel többen feljelen­tést tettek tiltott párfinan­szírozás miatt. A Jobbiknak ugyanis nem volt pénze a vá­sárlásra, így joggal adódhat a kérdés, hogy ki és milyen célból finanszírozza a pár­tot. Ifj. Lomnici Zoltán alkot­mányjogász úgy vélte, hogy a plakáthelyek átjátszásával a médiavállalkozó cége gya­korlatilag tiltott pártfinan­szírozásnak minősülő vagyo­ni hozzájárulást nyújthatott a Jobbiknak. Az elmúlt egy évben mély­pontra esett vissza Vona Gá­bor megítélése is. Egy éve a vá­lasztók 25 százaléka kedvező­en vélekedett a Jobbik elnöké­ről, most szeptemberben a sza­vazóknak mindössze 7 százalé­ka ítélte meg pozitívan Vonát. Nem tett jót a viszálykodás a két baloldali párt, az MSZP és a Gyurcsány Ferenc vezette De­mokratikus Koalíció népszerű­ségének sem. A szocialisták 25 éves mélyponton vannak, tá­mogatottságuk alig éri el a 10 százalékot, míg a DK-ra mind­össze 3 százaléka szavazna a biztos pártválasztóknak - kö­zölte tegnap a Medián. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom