Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-06 / 208. szám

2017. SZEPTEMBER 6., SZERDA 12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT Utcán és a vadlesen születése óta társa Lá^'pnak Rodrigez HÍREK Alakulóban a vadvédelem Az Országos Ma­gyar Vadászkamara (OMVK) vadvédelmi és vadgazdálko­dási bizottsága egyeztetést folytatott augusztus utolsó napján a vadgazdálkodási alapról. A megbeszélések­nek köszönhetően heteken belül várható a tervezet el­készülése, amit az OMVK el­nöksége szeptember máso­dik felében véglegesíthet. A vadgazdálkodási alapba évente 650 millió forint ke­rülhet. Felhasználásáról - a működési szabályzat elfoga­dása után - pályázatok útján dönthetnek. S. S. Tárkányban is pecázhatunk FELSÖTARKÁNY Legutóbbi ülésén döntött az önkor­mányzat a Sziklaforrás táp­lálta két tó hasznosításáról. A pályázaton nyertes alapít­vány öt évig működtetheti a két hideg vizű tavat, ame­lyekben fogható ponty, amur, csuka, süllő, keszeg, kárász, balin, sügér, pisztráng és do- molykó. Elsősorban a raga­dozók, a csuka és a piszt­ráng van a vízben, de nagy eséllyel fordul elő négy és hét kiló közötti ponty is. S. S. Pisztrángra tilalom jön HEVES MEGYE A hegyi vizeken a pisztrángfélékre - sebes és szivárványos pisztráng, szajbling - április utolsó nap­jáig tartott idén is a horgá­szati tilalom. A törvény értel­mében csak szombaton és vasárnap, kizárólag műcsa­likkal lehetséges a pecázá- suk, az is csak szeptember 15-ig. Bő egy hét múlva tehát ismételten tilos lesz a piszt­rángfélék célzott horgászata. Érdemes tudni: a pénzes pér megtartása továbbra sem engedélyezett az év egyetlen napján sem. S. S. Az Egerszóláti Olaszrizling Fesztiválon tébláboló két gyö­nyörű drótszőrű magyar vizs­lának köszönhető elsősorban ennek a riportnak a megszüle­tése. Fiatal gazdájuk, ifj. Kür­tös László és a párja a rendez­vényen bemutatkoztak a pol­gármesternek, és elárulták: hamarosan beköltöznek a fa­luba, szólátiak lesznek. Síké Sándor sikesandor@gmail.com EGERSZÓLÁT A drótszőrű ma­gyar vizslához az ember rend­re a vadászatot társítja. Aki ezt teszi, ezúttal sem téved. Ifj. Kürtös László, egy norvég ha­diipari vállalat magyarországi cégének a vezetője elárulja: a vadászatot az édesapja szeret­tette meg vele. Nyolc-kilenc évesen már kijárt vele.- Soha nem volt kutyánk, de mindig is a vadászkutyás va­dászokhoz csapódtam, több­nyire apróvadhajtásokon - magyarázza a cégvezető. Azon gondolkozott, hogy a vadá­szat négylábú társsal lenne jó. - A családban több helyen volt drótszőrű magyar vizsla. Ahogy egyre idősebb lettem, mind közelebb kerültem a va­dászathoz és hét éve letettem a vadászvizsgát. Az öt éve meg­halt édesapámmal Várvölgyön, Hévíz közelében vadásztunk.- A féltest véremnél pont szü­letett egy drótszőrű magyar- vizsla-alom. Nem a szakmai el­veket néztem, hanem inkább az ösztön alapján döntöttem. Asze­rint, hogy amelyik kutya elő­ször a kezembe születik és kan, azt viszem - meséli a Rodrigez nevű eb kiválasztásának törté­netét, s azt, hogy mellé másfél évre hozott egy szukát. Akár apróvadvadászaton, akár vad­hajtáson, vagy a lesen való ülé­seknél teljesebbé teszik számá­ra a vadászat élményét.- Ma már nem is tudnám máshogy elképzelni a vadá­szatomat, csak velük - mond­ja László és elárulja, mi volt a fő szempont, hogy Eger kör­nyékén nézett magának új ott­hont: - A párom egerbocsi, a városban él. A segítségével is­merte meg Egert.- Volt miért ezt a vidéket vá­lasztanom - magyarázza a le­endő szóláti lakos. - Különö­sen ügy, hogy a két környék nagyon sokban hasonlít. Bár a szalóki termál nem a Balaton és Demjén sem Hévíz, de itt is vannak vizek, völgyek, dom­bok és erdők. A balatoni régió alternatíváját találtam meg itt vadászterületben is. Ausztriában, illetve a határ mentén nagyvadhajtáson, se­hol nem érezte magát rosszul.- Egyikről sem gondolom, hogy rosszabb, vagy jobb környék. Sokáig hozzám a Balaton-felvi- dék állt közel: egy sajátos kom­binációja a vidéki tájnak, kultú­rának, gasztronómiának. Ott a borvidék, a víz, az erdő, a vidéki hangulat - fogalmaz László. Szuromi Csaba Fotó: S. S. Harminc mázsa pontyot telepítenek EGERSZALÓK Szuromi Csaba halászati őr, az Agria Szabad­idős Egyesület elnöke a Hírlap kérdésére örömmel számolt be arról, hogy szerdán, azaz ma harminc mázsa három- nyaras pontyot telepítenek az egerszalóki víztározóba. Az egyesület tevékenységé­ről szólva az elnök elmondta: szépen gyarapodnak, hi­szen 2013 nyarán alakították tizenketten, majd még annak az évnek a végén ötvenhat tag­gal zárták az esztendőt. A kö­vetkező év utolsó napjaiban már ezerhétszázan voltak, a tavalyi záráskor a létszámuk 2700-ra nőtt. Ami pedig a telepítést illeti, ez is az öt esztendőre készülő halgazdálkodási terv alapján történik. A tervet mindig a halászati hatóság hagyja jóvá, s azt tartani kell minden eset­ben, függetlenül a bevételtől. A hatóság szigorúan ellenőrzi is, hogy azt, ami a tervben sze­repel, teljesítik-e az egyesüle­tek, szövetségek.- A telepítés úgy történt, hogy előbb a Horgászegyesü­letek Heves Megyei Szövetsége megkérte rá az engedélyt, a ha­tóság engedélyezte. Ez alapján megrendeltük a halat a terme­lőtől. Neki állatorvosi alkal­massági és egyéb engedélyek­kel kell rendelkeznie - árulta el a részleteket az alapítványi elnök, akitől megtudtuk, idén ez már a negyedik telepítés. A horgászatot most sem füg­gesztik fel. Annál is inkább, mivel a víztározón szeptember végéig tart az éjjel-nappali hor­gászati lehetőség. S. S. Vadászni mindenhol jó A Várvölgy gyönyörű környék, a zalai dombságban. Vadállomá­nya főként szarvas és őz. Vad­disznó is van, de mostanában odébb húzódott Badacsony irá­nyába. Felnőve Lászlónak más lett az értékrendje: a kutyázás, a természet közelsége, a vadá­szat, a nyugalom. Nem áll na­ponta órákat az ember dugó­ban, nincs tömeg, zaj. Aki a va­dászatot szereti, a lakás bezárt­ságát nem bírja sokáig. Buda­pesten kertes házat venni dup­laannyiba kerül. Ez is szerepet játszott a vidékre költözésük­ben. Aközött, hogy a Bükk, vagy Mátra, nem tenne különbséget, mert akárhány helyen járt, pél­dául a Tápióságban őzbakot el­ejteni, vagy Szécsényben, Sze­geden apróvadvadászaton, Nem a fagyasztó, hanem a társaság kedvéért, a természet, a halfogás öröme miatt pecáznak Halban igencsak gazdag a tarjáni horgásztó HEVES MEGYE Aradi János már úgy negyven-negyvenkét éve horgászik. Bár egri, jelenleg Gyöngyösön dolgozik. Ezért is fordul meg gyakrabban a gyöngyöstarjáni tónál. Mint mondja, a víz nem nagy, vi­szont halállománya iszonyato­san gazdag.- Aki ide eljön horgászni, az hal nélkül nem megy haza - fogalmaz az egri pecás. - Van mellette egy kis tó, amelyben Hegyi János tulajdonos neveli a halakat. Ahogy a regisztráció­juk alapján fogy a zsákmány a nagy tóban, onnan pótolja. Na­gyon alkalmas a part bográcso­zásra, sátorozásra. Kulturált a környezete. Nagy, 8-10 kilós csukák foghatók benne. Elárulja: a rablóhalat ugyan ki lehet fogni, de elvinni nem, mert döntően mint sporthor- gásztó működik a létesítmény. A horgász úgy véli, hogy nem szívesen látják azokat a napi­jegyes horgászokat, akik hús­horgászok. Szerencsére egyre inkább terjedőben van a sport­horgászat.- Egyre többen vagyunk, akik nem azért megyünk ki horgászni, hogy tele legyen a fagyasztó - közli -, hanem a társaság kedvéért, a természet szeretete, a halfogás öröme miatt. Teljesen más megvi­Aradi János szívesen tanítja a gyerekeket Fotó: beküldött lágításba kerül így a horgá­szat. A pecás barátaim gyak­ran jönnek családostól, ilyen­kor horgászni is örömmel ta­nítom a gyerekeket. Rákérdezünk az egerszalóki tó nyújtotta lehetőségekre is. Mint kifejti, ősszel jobbára a Kis-Tiszára jár, de itt a kör­nyékbeli tavakat is meglátogat­ja. Egerszalókon az 1984-ben történt megnyitásához képest óriási a változás, mindenki látja. Az elmúlt tíz évben jobb irányba haladt, mert egy évti­zede még rossz híre volt. Ez a pozitív változás köszönhető ki­csit Szuromi Csabáék egyesü­letének is. S. S. Kevés a hal Aradi János akkor horgászik legszívesebben a barátaival a Kis-Tiszán, amikor a téli víz­szint beáll. Ilyenkor süllőre, csukára mennek. Tapogat­nak, úszóznak, a baráti társa­ságból a kényelmesebbek pe­dig fenekeznek. A horgász így fogalmaz: nagyon-nagyon jó híreket nem tudok mondani. Egy-egy csukát elcsípünk ugyan, de szó szerint úgy kell kiszenvedni a vízből a halat. Sajnos a rablóállományt nem olyan mértékben telepítik a Tisza-tóba, mint a pontyot. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom