Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-01 / 204. szám

fi HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2017. SZEPTEMBER 1., PENTEK HÍREK Legalább alkalmakkor jelenjen meg a népi motívumkincs Jól küldték az adatsorokat HEVES MEGYE A Nemzet­gazdasági Minisztérium augusztusban támogatást osztott ki a jó adatszolgálta­tó önkormányzatok között. Megyénkben hat település, Abasár, Hort, Kál, Kisköre, Párád, Recsk kapott 306 ezer forintot, Heves pedig 1,2 milliót. T. B. Kevesebb álláskereső HEVES MEGYE Júliusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálat regiszterében 274,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 17 ezer fős csökkenés az előző év azo­nos időszakához képest. He­ves megyében 11 ezer 395 álláskereső volt, ami száz­zal kevesebb a júniusinál, ezerrel a tavaly júliusi adat­nál. A munkavállalási korú népességhez képest a mun­kanélküliségi ráta 5,6 száza­lék. Júliusban 330 nem tá­mogatott és 1237 támoga­tott álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók. T. B. Egyeztetés a kérelmekről HEVES MEGYE A Magyar Ál­lamkincstár idén is felszólí­tó végzést küld ki, ha a be­nyújtott egységes kérel­mükkel kapcsolatban adat- egyeztetésre van szükség. Ennek oka lehet fizikai blok­kon belüli túligénylés, táb­laátfedés, területi ráfedés. Az adategyeztetés elvég­zését kizárólag elektroni­kus úton, a Kincstár erre ki­alakított felületén teheti meg az értesített gazdálko­dó. A Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara segít a gazdál­kodóknak, kiváltképp, ha az igénylést kamarai segítség­gel küldték be. T. B. f Megyei kezdeményezés a szebb ünnepi viseletekért A tervezők és modelljeik a „Mindenkinek legyen egy ünnepi magyar viselete” mozgalom ünnepélyes indításakor Fotó: beküldött A kézművesek azt szeret­nék, ha a régi értékeket új formába öntve többen meg­őriznék. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Mindenkinek legyen egy ünnepi magyar viselete cím­mel indított országos mozgal­mat a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (HKIK). A kezdeményezés megálmo­dója a HKIK kézműipari al- elnöke, Katrics Krisztina, az Örökség Alkotóműhely veze­tője. A mozgalom célja, hogy a hagyományos népvisele­tek és történelmi viseletek jellemzőit, motívumait, szín­világát felhasználva, magyar kézműves alkotók kezei által Nem hordhat min­denki népviseletet, de megújulva felölt- hetjük értékeinket. a ma elvárásainak megfelelő, hordható ruhák, cipők, éksze­rek, kiegészítők készüljenek, amelyeket minden korosztály szívesen visel egy-egy ünnepi esemény alkalmával.- Az Örökség Alkotómű­helyt tíz éve kezdtem felépí­teni. Az ötlet onnan született, hogy szerettem volna egy csi­nos, hímzett, naprakész blúzt magamnak, és akárhol próbál­gattam, nem állt jól. Muszáj volt lemenedzselni az elkészítését az elejétől a végéig a szabászat­tól, a mintázáson, a színeken át a mintafelhelyezésig. Az új kon­cepció sikere akkora volt, ahol csak megjelentem benne, hogy felvetődött, miért ne csinálnék másoknak is ilyet - kezdte el a történetet Katrics Krisztina. Mint mondta, az ötlet egy­szerűnek tűnt, de a kivitele­zés vérrel-verítékkel teli volt. Ma Budapesten bemutatóterme van, kurrens vevőkörrel. Két mintakinccsel dolgozik, ma­tyóval és kunságival. Vannak újratervezett mintái, de ha­gyatékból származóak is. Mint mondta, nehéz volt az út, az eleje harcos volt, a megújulást nem fogadták nagy örömmel, de tudomásul kell venni, a nép­művészet sosem volt statikus, állandóan változott, s mindig a közösség döntötte el, mit tart meg, mit enged el. Katrics Krisztina szerint újszerű, emelkedett volt a mozgalmat elindító, augusztus 18-i buda­pesti műsor. A színpadon bemu­tatott tánc a kivetkezésről szólt, az 1950-70-es évek között zajló társadalmi folyamatról, amikor az asszonyok elhagyták a viseletét. Az értékhez érde­mes visszatalálni, erre szolgált a záró részben a divatbemuta­tó, hogyan lehet naprakész mó­don felvenni az öltözeteket. Úgy véli a technika és motí­vumkincs őrzése-védése fan­tasztikus dolog, ez a népművé­szek fontos feladata. Ám alkal­mazkodni kell a valósághoz, hogy a piac igényeinek és elvá­rásának megfelelő, hordható ruhák készüljenek, így jelen­hessenek meg utcán, alkal­mon, eseményén a viselői. Elmondta, hisz a magyar öltöz­ködéskultúra megújításában, amely egyre szélesebb töme­gekhez jut el. Hálás a HKIK ka­marai elnökségének, amely er­kölcsileg és gazdaságilag is tá­mogatta a mozgalom elindu­lását, de segítője volt a buda­pesti, valamint a Borsod me­gyei kamara, a Népművésze­ti Egyesületek Szövetsége pe­dig a helyszínt adta a megnyi­tóhoz.- Nem várható el minden­kitől, hogy eredeti népvise­letet hordjon, de lehetőséget kell adni, hogy megújulva fel­öltözzünk a saját értékünkbe. A mozgalom a kézművesség­re fókuszál. Megváltozott a vi­lág, eddig tárgyakat gyűjtöt­tek az emberek, ma inkább élményeket vásárolnak. Ami­Hevesi alkotók A mozgalom tagjai között több Heves megyei kamarai önkén­tes tag is van, így az Igéző Vi­selet Varázsa, az Örökkék - Everblue, a nemezelő Szaniszló Judit és Danyi Judit, ők a buda­pesti show-n is fölléptek. Csat­lakoztak borsodiak, Kovács Attila cipőkészítő, Budapest­ről Hampel Katalin és Mada­rász Melinda Meyke. Várják új alkotók jelentkezését. Olyan internetes felületet kívánnak készíteni, ahol a alkotók és a vásárlók lálkozhatnak. kor az ember készíttet magá­nak egy kézműves tárgyat, ék­szert, táskát, ruhát, cipőt, sap­kát, s ebben megjelenik, fi­gyelmet fog kapni. Beszélni kell róla, így el tudja monda­ni, kicsoda is ő, hiszen a szí- ve-lelke választása szerint ké­szül, amit a kézműves csinált számára. Elemi élmény a fi­gyelemnek ily módon a közép­pontjába kerülni. Ezt a vágyat felébresztvén próbáljuk a kéz­művesek felé orientálni a ve­vőket. A kézművesnek ez be­vétel és alkotási élmény, a ve­vő megkapja, amit szeretne és figyelni fognak rá. A mozga­lom erről szól, hogy legyünk igényesek. Egy ember az ün­nepi ruhára mindig áldoz, s ha sokan megteszik, hogy fan­tasztikusan szép, egyedi ru­hákban jelennek meg egy ese­ményen, az nagy élmény min­denkinek - magyarázta Kat­rics Krisztina, aki szerint egy kézműves darabot évekig vi­selni nemes dolog. A kivetkezés után visszatalálni az értékekhez, újra felvenni azokat A Kurdi Pékség három terméke is kimagasló sikerrel szerepelt az országos versenyen Győztes, helyezett kenyerek Andornaktályáról ANDORNAKTÁLYA A Kurdi Family Pék Kft. Görböc ke­nyere lett idén az ország Szent István-napi kenyere. Az an- dornaktályai sütőipari cég is­mét bizonyított, hiszen har­madik alkalommal nyerte el a megtisztelő Ország Kenyere címet, amelyet az augusztus 20-i nemzeti ünnepet megelő­zően vehettek át. Mint azt Kurdiné Nagy Klá­rától, a családi vállalkozás ügyvezetőjétől megtudtuk, a Szent István-napi kenyér min­dig fehér kenyér, a győztes Görböc is kilencvenöt száza­lékban búzalisztből, öt száza­lékban pedig rozslisztből ké­szül, lágy kovásszal, adalék­anyag-mentesen. Ez a kenyér ötvözi a hagyományokat a Ma­gyar Élelmiszerkönyv előírá­saival. Az ország kenyere ver­senyben egy másik termékük végzett a második helyen. A rozskenyerek kategóriá­jában második lett a cég jog- hurtos-fűszeres rozskenyere, amelyről Irimiás Péter pék­mester elárulta, speciális kétlépcsős, 48 órás kovásszal készül nyolcvan százalékban rozslisztből és húsz százalék­ban búzalisztből. Az innova­tív kenyerek között teljes ki­őrlésű búzalisztből készülő termékük lett a második, A pékségben huszonegy féle kenyeret készítenek amely negyven százalék fő­zött tönkölymagot tartalmaz. Ez a termékük alacsony kaló­riatartalmú, ezen kívül for­mája is exkluzív, hiszen szi- likonos papírgyűrűben sül, a tetején pedig margaréta min­ta látható. Kurdiné Nagy Klára el­mondta, a termékek kifejlesz­tése több hónapot vesz igény­be, mindig vannak új ötlete­ik, most is tökéletesítenek né­hány receptet. A Kurdi Pék­ség kemencéiben jelenleg hu­szonegy féle kenyeret készí­tenek, mindezeket többféle tömegben, illetve felületke­zeléssel állítják elő. T. B. Szívvel-lélekkel A vállalkozásban hangsúlyos a család szerepe, hiszen mind­annyian a szakmában vannak. Számíthatnak jó szakember- gárdájukra, mindannyian sze­retik, amit csinálnak, értéket képviselnek és úgy vélik, a ke­nyeret szívvel-lélekkel kell ké­szíteni, ezért maradnak in­kább a kézi feldolgozás mel­lett. Jelenleg több mint hatvan dolgozójuk van. Kurdiné Nagy Klára szerint szakemberhiány jellemzi a sütőipari ágazatot, kevés ugyanis a szakmában dolgozni akaró fiatal. ) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom