Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-30 / 229. szám
Árpád-kori temető feltárása kezdődött el Olajbanfőtt Szent János-templom mögött Fotó: Czímer Tamás Árpád-kori leleteket találtak a régészek egy templom mögött Egy hete kezdték el az Árpád-kori temető feltárását az Olajbanfőtt Szent János-templom mögött, a kőfal közelében. Az egri Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze a leletek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy az egykori Gyöngyöspüspöki, s így Gyöngyös területe is már jóval korábban lakott volt, mint ahogy azt az első, 1261-es írásos emlékek bizonyítják. Hliva Éva eva.hIiva@mediaworks.hu GYÖNGYÖS A város diákjai is szemügyre vehették a régészek munkáját és a már kiásott csontvázakat, hiszen nem láthatnak ilyet gyakran. A szakemberek egy hete folyamatosan dolgoznak a Püspöki úti templom mögött. Tizenhárom sírt találtak a csaknem harminc négyzetméternyi területen - tudatta a helyszínen Tóth Zoltán. A Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze emlékeztetett: nem ismeretlen a hely, hiszen 2013 decemberében csontvázas temetkezések kerültek elő a templom kerítőfalának déli oldalán, egy vízelvezető csatorna kiásásakor. Ezután természettudományos vizsgálattal megállapították, a csontok a 990 és 1040 közötti időszakra tehetőek.- Már szinte az első napon láttuk, hogy Árpád-kori temetkezések kerültek elő- magyarázta a szakember.- Az alig egyméteres mélységben található legfelső temetkezési réteg alatt még további két-háromra számítunk, amelyek még régebbiek lehetnek. A kerítőfalon kívüli területet azért volt fontos feltárni, mert a templom körüli falazat a török korra vezethető vissza - ezt több minden alátámasztja -, így a feltételezések szerint azon belül inkább a török-kori temetkezések sírjai lehetnek, azon kívül pedig inkább az Árpád-koriak, egészen a kora újkori időszakig. Ezt a most megtalált S-vé- gű hajkarika, egy gyöngy és néhány cserépedény maradványa is alátámasztotta. Az Az S-végű hajkarika az Árpád-kor egyik legdivatosabb ékszere volt, S-végű hajkarika, a gyűrűk mellett, az Árpád-kor egyik legdivatosabb ékszere volt, ezt az egyik gyereksírban találtunk. A feltárást a helyi önkormányzat ötszázezer forinttal támogatta - tudtuk meg a helyszínen Hiesz György polgármestertől, aki maga is megtekintette a feltárt területet.- Nagyon érdekes és fontos is ez a feltárás a város számára, hiszen nagyon kevés írásos emlék áll rendelkezésünkre a város korai történelméről. Annyi bizonyos, hogy a szakemberek és a vizsgálatok szerint is az első, 1261-es írásos említéstől ezek a csontok idősebbek, tehát ez a rész már biztos, hogy korábban is lakott volt - fejtette ki a város vezetője. Hozzátette: az ipari parkban nemrég egy kelta temető és település nyomaira bukkantak, Ezek a feltárások pedig új fejezetekkel gazdagíthatják a település és a környék történetét. A régészeti ásatást a tervek szerint október 6-ig befejezik. A megtalált leleteket és a csontokat további vizsgálatokra a Dobó István Vármúzeumba szállítják. MEGYEI KÖRKÉP g Rongylabda Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu S oha nem tudtam mit kezdeni az olyan állításokkal, amelyek végkövetkeztetése: régen minden jobb volt. Meglehet, fura ezt olyan publicistától hallani, aki maga is gyakran fordul múlthoz hol példázatokért, hol a nosztalgia okán, hol pedig csak azért, hogy emberközelibb dimenziókat mutasson fel, mint amit az operációs rendszerek kínálnak. Ámde könnyű beletapodni a csapdába. Még ha az alapvetést - lásd: azok az idők már sosem jönnek vissza - sikerül is tudomásul vennünk, megvan a veszélye annak is, hogy az utánunk következők fel sem fogják, miről beszélünk. Annak a fiatalnak, akinek nem építőkockával rakták körbe a bölcsőjét, hiába próbálnám megmagyarázni, miért is volt az jobb, mint a legó. Persze, hogy hiába, hisz én sem rongylabdával játszottam már a focit, s rettenetesen bosszantott, ha felmenőim pozitív példaként erre hivatkoztak. Nyilván elgondolkodtam rajta, hogy rongylabdás előélettel is elpáholtuk a világot, de ehhez azért kellett sok minden egyéb is: Puskás, Czibor és a többiek, és máris új értelmezést nyert a puritán szocializáció. Ha mégis gyakrabban citálja az ember az egyszervolt időket, annak fájdalmasabb a magyarázata. Az emlékek arra is jók, hogy újraéljük azokat a lehetőségeket, amelyeket annak idején a lábunk elé vetett a sors, de fogalmunk sem volt róla, mekkora kincs az a kegyelmi állapot. Most meg, vén fejjel már, csak így lehetünk újra fiatalok. Ez a csapda vár majd a mi gyermekeinkre is. Lépjenek bele! Az utánunk következők tán fel sem fogják, miről beszélünk. A legtöbbet tették idén Heves megyéért EGER A „Heves Megyéért” kitüntető díjat vehette át pénteken dr. Ternyák Csaba egri érsek, akinek munkásságához az elmúlt évtized kiemelkedő megyénkbeli egyházi beruházásai kötődnek. Ugyancsak e díjban részesült a Gyöngyösön élő dr. Csizmadia Elek fizikus, az első teljesen magyar építésű műhold, a MASAT-1 iránystabilizációs rendszerének kifejlesztője, elkészítője. Heves megyéért díjat vehetett át az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, illetve a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet és gyógyító közössége. Kitüntető díjjal ismerték el az Abasári önkéntes Tűzoltó Egyesületet, amely 1882-es megalapítása óta folyamatosan és aktívan működik. A díjátadó utáni közgyűlésen parázs vita bontakozott ki a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány (HMVTA) beszámolója kapcsán. Mirkóczki Ádám jobbikos honatya azt firtatta, közpénzt kezel-e, közfeladatot lát-e el a szervezet, mert szerinte igen. Elmondta: közérdekű adatigényléssel szerette volna megtudni, kinek, mekkora összeget utalt ki az alapítvány, de nem kapott tájékoztatást. Hozzátette: a NemzeI Az emelkedett hangulatú díjátadót parázs vita követte. ti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólította a HMVTA-t, hogy adja ki az adatokat. A szervezet jogi-, a megyei önkormányzat fideszes képviselője, dr. Gondos István kifejtette: az alapítvány nem közpénzt kezel, hanem banki tevékenységet folytat, ezért hiteleit üzleti titokként kezeli. Elhangzott: várhatóan a bíróságon folytatódik a vitás ügy. P. A. Kis kutatókkal telt meg a Líceum EGER Biológia és földrajz - válaszolták az általános iskolás diákok arra a kérdésünkre, melyik természettudományos tantárgyakat kedvelik leginkább.- Szeretek földrajzi helyek után kutatni, fokhálózatban helyeket keresni - tette hozzá Márton a gyakorlóiskola tanulója. Pártos Sándorné, a Gyermeklánc Óvoda óvodapedagógusa elmondta: évek óta járnak a Kutatók Éjszakájára, és minden évben találtak eddig olyan programokat, melyek érdeklik az óvodás korosztályt is.- A gyermekek főleg sportoltak, élvezettel játszottak - mesélte az óvónő. J. H. Jelentős összeggel támogatják a rezidenseket Egyedülálló kezdeményezés EGER Példaértékű támogató programot indított a Markhot Ferenc kórház rezidensei számára. Az intézmény stabil anyagi helyzetének köszönhetően megalapította a híres egri orvosról, dr. Ringelhann Béla professzorról elnevezett ösztöndíját, amellyel a fiatal orvosokat támogatja szakvizsgájuk megszerzésében, havi bruttó százezer forinttal. Az ösztöndíjat ünnepélyes keretek között pénteken jelentették be Egerben, az eseményen több rezidens már alá is írta támogatói szerződését. Dr. Vácity József, a kórház főigazgatója hangsúlyozta, pí-'.' Dr. Balogh Kinga az igazgatóval közösen írt alá Fotó: Berán Dániel sikerült elérniük, hogy az intézmény immár azon kórházak közé tartozik, amelyeknek hosszú idő óta nincs tartozása, ennek köszönhetően tudták vállalni a dr. Ringelhann Béla-ösztöndíj megalapítását. Kiemelte, fontos, hogy hosz- szú távon biztosítani tudják a szakorvosi gárda meglétét, a támogatással azt szeretnék elérni, hogy a fiatal orvosok lássák, érdemes a kórházban dolgozniuk. Hozzátette, jelenleg tizennyolc rezidens igényelte a támogatást, a jövőben azonban ez a szám még tovább nőhet. Süli K. Tudományok népszerűsítése acél EGER A matematikai, a természettudományos, a műszaki és az informatikai tárgyak népszerűsítését tűzte ki célul az a projekt, melynek nyitórendezvénye pénteken volt a Líceumban. A projektet annak szakmai vezetője, dr. Juhász Tibor ismertette. Elmondta, hogy egy négyéves akciótervről van szó, mely a pályaorientációt, a felsőoktatásba való bejutás segítését is céljai közé sorolja. Ennek része lesz az is, hogy a fiatalokban megteremtsék a szükséges önbizalmat ahhoz, hogy ezekkel a tudományterületekkel kiemelten foglalkozzanak. J. H.
