Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-04 / 206. szám
4 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 2017. SZEPTEMBER 4., HÉTFŐ Vulkanikus Borok Fesztiválja GYÖNQYÖSPATA A másodszor megrendezett Vulkanikus Borok Fesztiválját siker koronázta. A hétszintes pincefaluban borkóstoláson túl főzőversenyt is rendeztek, s helyben készült csokoládéval, kávékülönlegességekkel várták a vendégeket. A szervezők a vulkanikus talajon termett szőlőből készült borokról elnevezett fesztiválból hagyományt teremtettek. H. É. Partfalomlás elleni támogatás GYÖNGYÖSPATA Az önkormányzat partfalpályázata 19 millió forint értékben nyert támogatást a Belügyminisztérium vis maior keretéből. A megyéből a legnagyobb forrást Gyöngyöspata érte el - közölte Hevér Lászlóné polgármester, aki hozzátette, az összeget a Táncsics út 34. számú házat fenyegető kezdődő partfalomlás megakadályozására és az út rendbetételére fordítják. A kormány adatai szerint ez már az idén a kilencedik döntési kör, most 43 önkormányzati kérelem összesen 778 millió forint vis maior támogatásban részesült. H. É. Új iparterület jön létre GYÖNGYÖS Az Erdélyi tértől délre fekvő városrészen jöhet létre az új iparterület, amelynek a fejlesztésére az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiírására. Az ehhez szükséges területek megvásárlásáról már korábban döntöttek, most pedig már arról határoztak, hogy a településrendezési eszközök módosításával gazdasági-ipari övezetté minősítik a területet, ami a pályázatnak egyik feltétele. H. É.- A politikába is belekóstolt, ez mennyire volt tudatos?- A baráti társaságból nőtt ki a Fidesz egyik első vidéki alapszervezete. A megyében talán itt volt a legerősebb, mert bennünket motivált: valami jót tenni, együtt. Megnyertük a helyhatósági választást, ez 1992-ig tartott, akkor többen kilépünk, mivel a párt olyan irányba mozdult, ami számunkra vállalhatat- lan volt. Városnézésen vettek részt a diákok Fotó: Czímer Tamás Ismerd meg, milyen a város és a környéke GYÖNGYÖS Több mint száz középiskolai első évfolyamos ismerte meg a mátraaljai város és a környék látnivalóit, nevezetességeit a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesületnek köszönhetően.- A városban tanuló diákokat vonjuk be a „gerillamarketingbe” hiszen a leghitelesebb marketing a közvetlenül hallható szóbeszéd - magyarázta Benkő Béla turisztikai menedzser. - A helyi TDM minden platformon törekedik a turizmus felpörgetésére. A komplex menedzselés és a már jól bevált marketing- csatornák használata mellett folyton új eszközöket keresünk, most például a diákokat céloztuk meg. Több ezer olyan bejáró tanuló tölti itt a hétköznapjait, akik a város és a Mátra idegenforgalmi célpontjait kevésbé ismerik, s még kevesebbet tudnak az új attrakciókról, fejlesztésekről. Pedig ők lehetnek azok, akik este vagy hétvégén hazaérkezve, pontos információkat szállítanak a város és a Mátra látnivalóiról - ismertette a kezdeményezés célját a szakember. A Mátra Erdészeti, Mező- gazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola tanulói voltak az első városnézők, akik a Fő térről idegenvezetővel indultak útnak. A következő időszakban több elsős csoport is benevez majd a városi körsétára, hogy hasznos információkkal gazdagodjanak arról a helyről, ahol éveket töltenek majd. H. É. Egy lokálpatrióta, aki kellőképp érti és segíti is a romákat GYÖNGYÖS Béres Tiborral egy romákról szóló fórumon találkoztam először, akkor markáns véleménye, érdekes történetei a cigánytelepekről felkeltették az érdeklődésemet. Tibor született gyöngyösi, korábban aktívan részt vett a városi közéletben. Tanár és szociológus végzettségű, volt újságíró, helyi politikus is. A helyi öregfiúk-bajnokság- ban focizik és a Mátrában működtet egy turistaházat is. A társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem motiválja, mint feleségét is, aki a Bagázs Egyesület alapítója. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu- Mondhatjuk, hogy lokálpatrióta, fiatal felnőttként hamar bekerült a közéletbe. Hogyan?- Az 1990-es évek közepéig aktívan részt vettem a város kulturális életében, egy alulról szerveződő csapatot hoztunk létre - Kör Kulturális Egyesület -, amelynek az volt a célja, hogy az akkor még igen merev, intézményesült kulturális struktúrával szemben innovatív dolgokat próbáljunk ki. Hittünk a kisvárosi pezsgő kulturális életben. Ez aztán tökéletes kudarc volt, mert mára semmi nyoma nem maradt.- Merre sodorta az élet? Hogyan került kapcsolatba a roma telepekkel?- Érdekes ez, hisz apám már gyerekkoromban kivitt a Durandába. Emlékszem, akkor ez még egy egzotikus világnak tűnt, voltak ott lovak, egy szabadabbnak tűnő élet. Ma már látom, hogy emögött milyen társadalmi feszültség volt, van. A mélyszegénységet nem lehet megszokni, pláne nem elfogadni! Tizenhét évesen egy barátom révén Havas Gábor kutatásában vettem részt Csenyétért, romákkal készítettem interjúkat. Aztán a szegedi egyetemen magyartanárként, majd szociológusként végeztem. A gyöngyösi baráti tár- /'$ saságból többen is Szegedre jártunk. Az egyetem után közösen alapítottunk egy rádiót, majd egy újságot. A Mátrai Lapok hetente jelent meg, három és fél évig ment.- Azt mondja, a társadalmi igazságtalanság mindig foglalkoztatta, ezért kezdett el komolyabban is foglalkozni a romákkal?- Igen. A cigányok a magyar társadalom részét képezik. Lehet erről mást gondolni, de abból csak baj lesz. 1995 óta dolgozom az Autonómia Alapítványnál. Itt nemcsak terepmunkát, kutatásokat is végzek, részese voltam több nagy nemzetközi programnak is. Remélem, hogy van annak valami eredménye, hatása, amit ebben az időszakban a roma integráció ügyében tettünk.- A neve összefonódott a Heves megyei szűcsi cigányok közösségi bankjával, itt a környéken hol dolgoztál még?- Az uzsora kérdését kutattam egy kollégámmal. Azt láttuk, hogy ezt a jelenséget nem lehet csak szankcionálással felszámolni, hisz ez egy kereslet-kínálat által meghatározott folyamat. Barcelonába mentem, ahol egy közösségi bankoláson alapuló rendszerrel ismerkedtem meg. Ezt a módszert próbáltuk ki Szűcsön és több helyen is. A megyében több futó projekt is van, így a Katona lózsef Színházzal közösen színházpedagógiai foglalkozásokat szerveztünk többek között Tarnaleleszen, Egercsehiben.- A munkája mellett mennyire jut ideje a magánéletre?- A kettőt erősen és direkt elkülönítem egymástól, bár nehéz, hiszen a feleségem kollégám is, azonos értékeket vallunk. Három lányom van, a legidősebb épp a minap utazott az USA-ba, a középső H éves, a legkisebbik pedig a gyöngyöstarjáni óvodába jár. Béres Tibor: a társadalmi igazságtalanság mindig foglalkoztatott A negyvenéves óvoda épülete az idén teljesen megújult Biztonságos és korszerű lett Amit megtermelnek, az kerül az asztalra GYÖNGYÖS A város legnagyobb tagóvodája, a Fecske úti intézmény harmincegymillió forintból újult meg a nyáron.- Az épület déli szárnyának teljes rendbetétele megtörtént, ennek keretében kicserélték a víz- és szennyvízvezetékeket, az elektromos hálózatot, a műanyag álmennyezeteket az összes csoportszobában, a régi és tűzveszélyes falambériákat is - ismertette az újításokat Tőzsér Lajosné tagóvoda vezető. Hozzátette, hogy a mosdóhelyiségek új csempét, járólapot kaptak, a szobákban felcsiszolták, lakkozták a parkettákat, így szeptembertől a gyerekeket megújult és biztonságos környezet várja. A tagóvoda idén negyvenéves fennállását ünnepelte. A vezető elmondta, az épület felújítása elengedhetetlen volt. Öt évvel korábban energetikai korszerűsítéssel kezdődött a tagóvoda rendbetétele, majd két évvel ezelőtt az északi szárny újult meg, azóta kisebb változások történtek, a kerítést társadalmi munkában festették le. A végleges és teljes felújításhoz a konyha modernizálása van még hátra, ezt pályázat forrásból szeretnék finanszírozni. H. É. A gyerekeket biztonságos környezet várja Fotó: Czímer Tamás LUDAS Évek óta sikeresen fut a szociális földprogram a településen - tudatta lapunkkal Vargáné Csengeri Mónika polgármester. - Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával végül is jól működő kertgazdálkodást építettek ki, amelyet három éve baromfitartással is bővítettek. A program részeként saját takarmányból látják el az állatokat. Huszonegy hektáron gazdálkodunk, búzát, kukoricát és napraforgót is termesztünk. Csaknem hatvan tonna búzát arattunk az idén, és négy hektár kukorica vár az aratásra, ami nagy segítség a költség- vetésünknek. Kéthektáros területen foglalkozunk konyhakerti növényekkel is és a szociális étkeztetésben a teljes baromfihúskészletet is a program segítségével fedezzük - ismertette a vezető. Szavai szerint a településen két hektáron még gyümölcsösük is van, illetve tavaly csatlakoztak a Gyümölcsész Programhoz, így lehetőségük volt egy hektáron Kárpátmedencei őshonos, százötven éves fafajtákat ültetni, ami igazi kuriózumnak számít, hiszen ilyen a megyében összesen két helyen található. H. É. V * 9 I t
