Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-02 / 205. szám

g CSALÁDI KINCSTÁR 2017. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT LEGYEN SZÓ RÓLA! Eredménynek számít-e a gazdasági összeomlás?- Az egyik internetes portálon olvastam egy cikket, amelyben az szerepelt, hogy egy trópusi erdő kiirtása „komoly elsivata- gosodást eredményezett”. Va­lóban eredmény az elsivatago- sodás...? Nem az „okozott" szó kellene a helyére? - Erről kér­dezem H. Varga Gyulát, lapunk nyelvi szakértőjét.- Bár az „ok” a kiindu­lást, az „eredmény” a kifejle­tét sugallja - okoz = előidéz, kelt; eredményez = következ­ményként maga után von -, szótáraink szerint a két ige tulajdonképpen rokon értel­mű, tehát a jelentésük hason­ló - válaszolja a nyelvész, fő­iskolai tanár, kommunikáci­ós szakember. - Használat­ban és stílusértékben azon­ban megfigyelhetjük, hogy az „okoz” szó gyakran kapcsoló­dik negatív tartalmú szavak­hoz: bajt, balesetet, betegsé­get, kárt, nehézséget okoz. Az „eredményez” pedig in­kább pozitív jelentésű szava­kat vonz magához, például: Az iroda kreatív kialakítá­sa hatékonyabb csapatmun­kát eredményez. A takarék­szövetkezeti integráció ver­senyképesebb hitelintézete­ket eredményez. Ugyanab­ban a cipőben járó uralkodók bölcs döntései eredményez­ték annak idején a visegrádi találkozót.- Ezt értem, de mi is van ak­kor a beszélgetés elején emlí­tett elsivatagosodással? A ne­gatív fejleményt bajnak tart­juk, nem?- Valóban, az elmúlt évek­ben nekem is szemet szúrt az eredményez ige összekap­csolása negatív tartalmak­kal: Az átlag alatti krump­litermés drágulást eredmé­nyez; Gazdasági összeomlást eredményez a Brexit; A túl­órázás szívbetegséget ered­ményez; A bontatlan cukor vi­zet köt meg, ami hasmenést eredményez. Ezekben igazá­Lapunk nyelvi szakértője, dr. Varga Gyula Fotó: Huszár Márk ból az „okoz” szó a helyénvaló. Én eddig a sajtóban, esetleg a közszereplőktől olvastam, hal­lottam ilyeneket, a mindenna­pi beszédben alig. Lehetséges ugyanakkor, hogy manapság idegen nyelvi hatással is szá­molnunk kell.- Tehát akkor ezt voltaképpen hibának tekinthetjük, tanár úr?- A nyelvhasználattal kap­csolatban azért nagyon óva­tosan kell bánni a hibává minősítéssel. Mindenkinek megvan a maga nyelvérzé­ke, beszélési szokása, ami at­tól eltér, azt szokatlannak ér­zi, hajlamos hibának tarta­ni. Lehet, hogy a „betegséget eredményez”-féle kifejezés múló divat, de az is lehet, hogy el fog terjedni. Az én nyelvér­zékem ugyan tiltakozik elle­ne, ám nem zárható ki, hogy az eredményez szavunk új je­lentéssel bővül. Majd a nyelv­használók eldöntik. V. M. HIRDETÉS Vidám családi hirdetés Ha örömét, jókívánságát szeretné megosztani rokonaival, ismerőseivel, megteheti a Heves Megyei Hírlapon keresztül: Előfizetőinknek Minaretmánia, fára mászás, nagy fantázia „Szegény voltam, de lelkileg gazdag” Már gyermekkorában is nagyon fontosak voltak számára a nép­szokások Fotó: Korsós Viktor F. Molnár Gabriella népze­negyűjtő, az Egri Csillagok Népdalkor vezetője meséli el a Hírlap olvasóinak, hogy milyen volt a gyermekkora. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER - Édesapám, vitéz Molnár Gáspár Egerben rendőrfőtör- zsőrmestervolt - meséli Gabri­ella. - Az erdélyi édesanyám­mal Kolozsvárott ismerték meg egymást Észak-Erdély visszacsatolásakor. A második világháború idején nem tud­tak egymásról semmit. A há­ború végén édesapám haza­jött Egerbe, az anyukám pedig később úgy döntött, utána jön. Eltökélt volt abban, hogy meg­keresi az édesapámat, hiszen a két özvegyen maradt ember égymásba szeretett. Apukám két fiú-, édesanyám egy lány­gyermekkel maradt egyedül. Anyukám az akkor tízéves nő­véremmel átszökött a határon, és megérkezett Egerben élő édesapámhoz. Amikor őt meg­látta apám, majd’ elszédült a boldogságtól. Nemsokára ösz- sze is házasodtak. Az anyukája előtte két kis­fiút szült, de sajnos nem ma­radtak életben, a második szü­lésbe pedig majdnem belehalt.- A tragédiák után titokza­tos álma volt - emlékezik két kisfiút látott sodródni az Eger-patakban. Ám a parton megjelent egy hosszú, geszte­nyebarna hajú kislány, és ezt mondta neki: „Ne aggódj, én nemsoká megérkezem.” Édes­anyám elmondta nekem, hogy én éppen olyan lettem, mint az álombéli mosolygós kislány. Az 1950-es években édes­apját, a régi „Horthy-vitézt” megbélyegezték. Nem dolgoz­hatott sehol. A szép csákósori villát el kellett adniuk. Édes­anyjától távol állt a pártosko­dás, de a családot az éhezéstől meg kellett mentenie. így hát az akkori lakatosárugyárban kapott munkát, de csak úgy, ha belép a pártba. Ez nagyon megviselte, de így állhatott a férje is munkába. Szűkösen él­tek, de Gabriella mégis boldog gyermek volt, mert szép udva­ruk volt, gazdagon termő kert­jük, jó szomszédok a Hatvani Öntörvényű kislány volt hóstyán, akik figyeltek egy­másra.- Alig volt játékom, mégsem unatkoztam. Ott voltak a bará­tok, a pást, ahol reggeltől estig játszottunk. Megmásztam a Gabriella öntörvényű kislány volt, aki rendszerint kifejezte, ha valami éppen nem volt ínyé­re. Egy fontos családi program előtt az anyukájától egy piros, kötött kardigánt kapott, hogy azt vegye fel. A kis Gabi viszont utálta a pirosat, így a felsőt le­fejtette... így a fonalak kilóg­tak az öltözékéből. Megkapta a magáét, ám legalább számá­ra szimpatikus pulóverben me­környék összes fáját, mert na­gyon szerettem a magaslatban lenni. A tetején arról álmodoz­tam, hogy repülök, szabad va­gyok, enyém a világ. A ma­gasság miatt lettem minaret­függő is, nagyon sokszor fel­rángattam oda a szüléimét. Imádtam olvasni. Táncoltam, rajzoltam is. Ezenkívül állan­dóan énekeltem, anyukám­nak operaéneklésre is alkal­mas, gyönyörű hangja volt. Szerettem a közösségi alkal­makat, a szüretet, a disznóto­rokat, a kukoricafosztást.- Nem tudtam megmarad­ni a nyájszellemben, bár kitű­nő tanuló voltam. Élveztem a tanulást. A Szvorényi úti álta­lános iskolába jártam. Később a Közgében, az akkori Alpári Gyula Közgazdasági Szakkö­zépiskolában tanultam. Nem szerettem, az egészségügyi és a színész-énekesi pálya von­zott. Mivel nagyon kései gye­rek voltam, anyukámék eről­tették, hogy tanuljak mielőbb szakmát, hogy el tudjam tar­tani magam. Felnőtt fejjel foly­ton tanultam, olyan felsőokta­tási intézményekben, amelyek hivatásomat erősítették.- Ami az emberrel gyermek­korában történik, az az egész életét meghatározza. Szegény voltam, de lelkileg gazdag. Boldogan emlékszem vissza arra az időszakra, s jelenlegi hivatásomban, az együttesve­zetésen, gyűjtések alkalmával kamatoztatom is azt. hetett az eseményre. Továb­bá derékig érő haja volt, amit mindig hosszasan kellett fé­sülni. Az anyukája megelégel­te ezt egy idő után, és bejelen­tette, levágják rövidre. A gyer­mek sírógörcsöt kapott, hogy ne veszíthesse el a hosszú haj- zuhatagot. Az anya nem enge­dett, Gabinak rövid haja lett, amitől úgy érezte, nem önma­ga többé. Nem tetsző pulóver és hajviselet ÉPÍTETT EMLÉKEINK A hét épülete: Kálnoky László szülőháza EGER A Telekessy utca 4. szám alatt található Kálnoky László szülőháza. Kezdetben, 1815- 25 között Timon János, majd 1830-ban Vizslóczky András csizmadia háza állt e helyen. Később báró Bémer László ka­nonok épített itt emeletes há­zat, amit 1840-ben a kápta­lannak adott el. Ezután, 1887- ben Danielik János kanonok, egyházi író háza volt. Itt szü­letett 1912. szeptember 5-én Kálnoky László költő. Az emeleten két előszoba, nyolc szoba, a földszinten egy előszoba, öt szoba, egy kis és egy nagy konyha, egy füstö­lő, egy éléskamra, az udva­ron egy szivárványos kút, Mozgalmas volt az élet ezen a telken Fotó: Berán Dániel kocsiszín, két istálló, egy ól, egy jégverem, egy nagy füs­tölő, az északi oldalon két la­kószoba, mellette fatartó, a déli oldalon levő épület alatt pince van. Bolthajtásos ház ez, a leg­jobb anyagokból újonnan építve. Szegmentíves kapu­bejárata van, jobbra-balra há­rom-három ablak. Falsávok- kal, tükrökkel és övpárkány- nyal tagolt egyszerű homlok­zattal rendelkezik. Az emele­ten kovácsoltvas erkély lát­ható, szemöldökpárkányos ajtó, fölötte timpanon. Udvari homlokzatán árkádos folyosó fekszik - tájékoztatott dr. Ne­mes Lajos történész. V. M. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom