Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-13 / 214. szám

0 NYUGDÍJBAN 2017. SZEPTEMBER 13., SZERDA HÍREK Toliforgatók a Mátrában PÁRÁD Sokéves hagyomány, hogy a tizenkilenc kötetes író, Bakacsi Ernő a nyárutón ven­dégül látja az egri irodalmáro­kat Parádóhután. A legutóbbi baráti összejövetelen meg- hányták-vetették a megye- székhely kulturális életének aktuális kérdéseit. Műveiket segítségül hívva megemlékez­tek az év fontosabb irodalmi, történelmi évfordulóiról, azok hatásairól a magyar nyelvre, így szó volt a reformáció em­lékévéről, a kiegyezésről, a hatszázötven éve Pécsett lét­rehozott első magyar egye­temről. A találkozón verseket, novellákat, regényrészieteket olvastak fel, és további alkotói terveikről beszéltek a részt­vevők. S. S. Jubileumra készülnek HEVES MEGYE Megalakulásá­nak negyedszázados jubileu­mára készül a Nyugdíjasok He­ves Megyei Szövetsége. A szer­vezet elnöke, Bujdosó Sándor- né arról tájékoztatta a Hírla­pot, hogy egy százoldalas, sok fotóval, illusztrációval ellátott kiadványt is megjelentetnek az évfordulóra. Magát az ün­nepséget az idősek világnap­ján, október 3-án tartják az egri városi sportcsarnokban a megyei önkormányzattal közös szervezésben. S. S. A Gyöngy-nagyi volt a legjobb DEMJÉN A Gyöngy-nagyi Nyugdíjas Klub csapata bi­zonyult a legjobbnak a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének hagyomá­nyos sportversenyén. A Ter­mál-völgyben megtartott rendezvényen közel 350 nyugdíjas vett részt a me­gyéből. S. S. Kitüntette Patak a józseffalvi svábot EGER Pro Űrbe elismerésben részesítette a sárospataki önkormányzat az Eszterházy Károly Egyetem nyugalma­zott intézetvezető tanárát - hosszú éveken át általános és fejlesztési rektorhelyet­tesét - dr. Kis-Tóth Lajost. A ma is aktívan tevékenyke­dő kutató-szakértőt kitünte­tése apropóján kérdeztük. Sike Sándor sikesandor@gmail.com- Négy évtizede az egri főisko­lán e sorok írójának a tanára volt. Miután csaknem egyidő­sek vagyunk, joggal kérdezhe­tő, ez hogyan lehetséges?- Utolsó éves hallgatóként már tanítottam. Tagozatot vál­tottam nappaliról levelezőre, hogy az intézmény foglalkoz­tatni tudjon. Később az okta­tástechnológia tanszék ve­zetője 34 évesen lettem úgy, hogy akkor minősítették át a csoportot tanszékké. Az ak­kori csapat egy fiatal gárda volt, köztük a barát és kollé­ga, későbbi rektor Hauser Zol­tánnal, Forgó Sándorral, Elek Elemérnével, Tóthné Parázsó Lenkével. Thiel Miklós vezet­te a csoportot, s mondjam azt, hogy ő a példaképem is. Nagy­szerű ember, kiváló pedagó­gus volt, rendkívül jól ismerte a köznevelést. A múló évtize­dek alatt a képe mindvégig ott volt az íróasztalom felett - fo­galmaz dr. Kis-Tóth Lajos.- Hosszú évtizedekig volt ve­zető. Az egyetemmé válás­ban pedig komoly szerepe volt a Hauser-Kis-Tóth párosnak...- Rektor-helyettes 2001-ben lettem. Szakmai és egyéb si­kereket soha nem egyedül, mindig valamilyen közösség­ben értem el. Sikereimben fontos szerepet játszott, hogy legendás jó barátságot ápolok Hauser Zoltánnal, aki 2000- ben rektor lett. Körülöttem vé­gig a negyvenéves tevékeny­ségem idején kiváló vezetők voltak, akik a munkámat tá­mogatták Szűcs Laci bácsitól kezdődően, Orbán Sándoron, Palcsóné Zám Éván át Hauser Fotó: Huszár Márk A nyugdíjas dr. Kis-Tóth Lajos nem szakított a munkával, ma is aktív Zoltánig. Áldom a sorsot, hogy az a lehetőség nekem megada­tott, hogy negyven éven át egy ilyen intézményért tud­tam dolgozni és mindig kiváló közösségekben.- Tizenkét évig volt általános és fejlesztési rektorhelyettes. Mire a legbüszkébb? Két dolgot említek. Az egyik a Líceum Televízió létrehozása, mely médium ma napság is megállja a he­lyét. A másik, hogy a megany- nyi fejlesztés mellett sikerült a líceumi kápolnát méltókép­pen rendbe hozni. Aki ismeri az akkori állapotát, az tudja, hogy fantasztikusan sikerült megújítani. Az akkori érsek­től, dr. Seregély Istvántól egy nagyon szép egyházi elisme­rést kaptam. Sokat tett Sárospatakért A Pro Űrbe díj kitüntetettje Sá­rospatakon az utóbbi időkben elnöke annak az alapítványi kuratóriumnak, amelyik azon munkálkodik, hogy létrehoz­zon egy tematikus, kimondot­tan borkultúrával foglalkozó rá­diót Furmint néven. Dr. Kis-Tóth Lajos úgy véli, a díjat is első­sorban azért kapta, mert egy sváb közösséget is vezet Józseffalván - Sárospatak ré­sze -, ahol közel kétszáz fővel dolgozik most már. Sikerült az elmúlt tíz évben egy - a tanár úr által csodálatosnak nevezett - Sváb Hagyományok Házát lét­rehozniuk. A több tízmillió fo­rintból épült létesítmény turisz­tikai célpont is. Kiváló a sváb közösség, ahová tartozónak vallja magát, s nagyon szívesen megy, mostanában már elég sokszor. Munkája is maradt bő­ven: Egerben a doktori iskolá­nál vannak órái, illetve kutató szakértő az Emberi Erőforrás Minisztérium Oktatási Hivatalá­ban. Mint mondja, kiváló dokto- randusz hallgatói vannak. Most végzett nemrég egyikük, illetve az ELTE-n is van egy doktoran- dusza, aki rövidesen doktori cí­met szerez.- Miként néz vissza a pályafu­tására?- A pályámat a szakma és a vezetői munka határozta meg. Az ezredfordulón már lát­szott, hogy tiszta tudományok nincsenek, a tudományterüle­tek összeérnek. Az informati­ka és a pedagógia mezsgyéjén kerestem azokat a határtudo­mányokat, amelyek egymást kiegészítve hatékonyak lehet­nek. Itt van példaként a finn oktatás, ahol a tantárgyak el­tűnnek, tehát komplex problé­mák - a köznevelésben is - je­lennek meg. Ebben a változás­ban az infokommunikációs technológia elég fontos szere­pet játszott. E köré építettem egy intézetet a kétezres évek elejétől. Az intézetben jelen volt a tartalom, amit elsősor­ban a kulturális örökség és a könyvtártudomány adott. Megjelent, a mozgóképkultú­ra tanszék épült rá, egy fontos oktatási taneszköz, az oktató­film, és ott volt még maga az oktatástechnológia. Ezek így együtt alkották a Médiainfor­matika Intézetet, amit nyug­díjba vonulásomig vezettem. Harmincéves lett a hatvani Naplemente HATVAN Fennállásának har­mincadik évfordulóját ün­nepelte augusztusban a helyi Naplemente Nyugdíjas Klub. A Sánta Gyula vezette hatvani időskorúak jubileu­mi évfordulóján nagyszabá­sú rendezvényt tartottak. Elfogadta a szervezők meghívását az eseményre a település polgármeste­re, Horváth Richárd, aki kö­szöntötte is a több mint száz­hatvan tagot számláló civil szerveződést. A településve­zető szavai szerint ez az a korosztály, amelyik hosszú évtizedeken keresztül kivet­te részét a város építéséből, s nyugdíjasként - klubba tö­mörülve - is aktívan viszi tovább a városépítés nemes feladatát. Eljött a jubileumi rendez­vényre dr. Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az Éveknek” Országos Nyugdíjas Szövet­ség elnöke, aki a Heves me­gyei szervezetbe tartozó hat­vani civil közösség országos hatású programjairól szólt. A polgármesterhez hasonló­an az elnök asszony is mél­tatta a klub vezetőjének a ki­magasló irányító szerepét. Sánta Gyula egyébként nem csak az „Életet az Éveknek” megyei elnökeként végez pél­dás munkát, de országos al- elnökként is, hangsúlyozta dr. Hegyesiné Orsós Éva. Az évfordulós ünnepségen részt vettek a tagszervezetek vezetői is, akik méltatták a jubilánsokat. A születésna­pot, hogy teljes legyen az ün­nep, zenés-táncos műsor zár­ták - tudtuk meg. S. S. Színpadon a nyugdíjasok Fotó: beküldött Egri vendégek teremtettek műsorukkal szakrális hangulatot Rákóczi fejedelem szülőhelyén Elkísérte a fertálymestereket az Ezüstidő Borsiba EGER Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület az Egri Fertálymesteri Testület V. negyede szervezésé­ben Szent István-napi ünnep­ségen vett részt II. Rákóczi Fe­renc születési helyén, Borsiban, tudtuk meg az egyesület elnö­kétől, Fűrész Jánostól. Ő maga az odaúton a Rákóczi-családról, s a fontosabb történelmi esemé­nyekről beszélt az autóbuszban a résztvevőknek. A borsi várpa­lota udvarán a magyar koronát mintázó hőlégballon felemelke­désével egy időben kezdődött az ünnepség. Ezen az egri fellé­pők kitettek magukért: Bartók Beáta operaénekes, László Éva zongoraművész-tanár, dr. Ko­vács Kázmér, s Krupa Sándor zenés, énekes műsorral adták meg a nap szakrális hangulatát. Fűrész János egyesületük egy másik programjáról is tá­jékoztatta a Hírlapot: idén is autóbuszos kirándulással zár­ták az augusztust. Kendere­sen a Horthy-kúriát járták be, majd fejet hajtottak a hatvan éve száműzetésben elhunyt kormányzó hamvai előtt a csa­ládi kriptában. Megtekintették a Tengerészeti-Néprajzi Múze­umot, s végül az emléktúrát a református templomban zár­ták. Itt az egyesületi elnök a re­formáció ötszázadik évforduló­járól emlékezett meg. A borsi színpadon dr. Kovács Kázmér hegedül Fotó: beküldött- Útba ejtettük Kisújszál­lást, ahol a kultúrközpontként működő Vigadó épületét mu­tatta be az intézmény vezető­je. A városháza dísztermében megtekintettük a kun telepü­lések néprajzából létesült ki­állítást. A hivatal előkertjében álló két, a városhoz kötődő iro­dalmár szobránál megemlé­keztünk a kétszáz éve szüle­tett Arany János, valamint Mó­ricz Zsigmond munkásságáról, fogalmazott az elnök. Elmondá­sa szerint nagy élményt jelen­tett még visszaúton az ötven éve megálmodott Kiskörei-Víz- lépcső és környezete, amit szin­tén megtekintettek. S. S. Összetartozunk A fertálymesteri negyed akti­vistái - Cseh István vezetésé­vel - ötödik éve segítik a Borsi Polgári Társulás hagyományél­tető tevékenységét. Az elmúlt évben Orlay-Petrich Soma Ónodi Országgyűlést ábrázoló festményének digitális lenyo­matát ajándékozták a helyi múzeumnak. Az ünnepségen Cseh István és dr. Cs. Varga István a nemzeti összetarto­zás fontosságáról beszéltek. Köszöntőt mondott az ünnepi rendezvényen Haraszti Csaba kassai főkonzul is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom