Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-09 / 211. szám

2017. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT g SZÜRET A várható minőségre sem a Mátrai, sem az Egri borvidéken nem lehet panasz Felemás szüret idusán tartunk, de csúcsborokkal számolhatunk Korábban kezdődött a szü­ret megyénk mindkét bor­vidékén, a mátrain és az egrin. Míg a megyeszékhely térségében az időjárás okozta károk miatti termés- kiesés nem volt számottevő, addig Gyöngyös környékén megviselte a fagy és jég­verés az ültetvények egy részét. A várható minőség­re, ha az időjárás nem szól közbe, viszont nem lehet majd panasz. Hliva Éva, Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Tarsoly József, az Egri Hegyközség hegybí­rója szerint a maga 5450 hek­táros ültetvényével hazánk immár harmadik legnagyobb borvidékén a tavalyival egye­ző termésmennyiség várható. Azt, hogy a 2016-os szint ma­rad, befolyásolták a késői fa­gyok,-amelyek főként a fia­talabb ültetvényekben azért okoztak terméscsökkenést.- Örömmel mondom azon­ban, hogy nálunk jégből ere­dő veszteség alig volt. Kö­szönhető ez a borvidéki jég­elhárító rendszernek, ami az idei évben már az ötödik sze­zonját tölti. Amennyire be kellett vetni a szezon elején - májusban, illetve június­ban száz-száz órát üzemelt -, ahhoz képest augusztus­ban szinte nem is kellett mű­ködtetni. A tavalyi évhez ké­pest így mindenképpen ke­vesebb védekeznivaló volt, s idén már nem is várható ve­szély, legyen az jégverés, vagy viharos idő - fogalma­zott a hegybíró. A megszokottnál egy-két héttel előbb kezdődött a betakarítás Tarsoly József szerint, lé­vén, hogy volt elég csapadék, a termés minőségére sem le­het panasz. Vannak ültetvé­nyek, amelyekben nagyobb mennyiség is termett. Az bi­zonyos, hogy az elkövetke­ző hetek időjárása határozza meg véglegesen, hogy meny­nyit tudnak majd szüretelni.- A szüret ebben az év­ben a megszokottól előbb in­dult. Az Egerben szokásos szeptember első, második he­te helyett egy-két héttel ko­rábban kezdődött a szedés. A középérésű szőlő szem­pontjából jókor jött a júliusi eső. Az a huszonvalahány milliméter csapadék a korai fajtákra is jó hatással volt. A mustcukorfokok alapján 17 fok körül kezdjük el a szü­retet. A muskotályok mind­egyike szüretelhető már - mondta a szakember. Megtudtuk, amit a hegy­bíró szüretkezdésre engedé­lyez, az az egri nevet viselő termés.- Az Egri Hegyközség ad egyfajta segítséget, vagy iránymutatást az emberek­nek, úgy szoktuk meghir­detni az időpontot, hogy az talán a középérték. Vannak olyan hegyközségek az Egri borvidéken, ahol egy-két héttel korábban szüretel­nek, például Andornaktá- lyán, Ostoroson vagy Nova- jon, de Szomolyán és Nosz- vajon később indult a mun­ka - fejtegette kérdésünkre Tarsoly József, aki szerint a Az Egri borvidék termését megóvta az öt éve működő jégelhárító rendszer. szüretkezdet meghatározá­sa a termelőknek is segít­ség.- Péntektől már a legna­gyobb mennyiséget adó le­ányka, rizlingszilváni, ki­rályleányka betakarítása is elindulhatott. Kifejezetten azért, mert 17 mustcukorfok­tól már egribor-alapanyagról beszélünk, és nem nagyon van mire várni - tette hozzá, majd úgy fogalmazott: jó év­járatra számít, nincs ok pa­naszra. Egerben a tavalyihoz ha­sonló felvásárlási árakra számítanak Ami a felvásárlási árakat il­leti, a hegybíró szerint ez min­dennek az alfája és ómegája, a termelő egész évi munkájá­nak kézzel fogható megteste­sülése.- Úgy tűnik, hogy a tava­lyi árak jellemzik majd az Egri borvidéket. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évekhez hason­lóan országosan a szőlőár itt lesz a legmagasabb. Úgy gon­dolom az első fajták árai alap­ján, hogy az idén ez nem válto­zik - mondta az egri hegybíró. A kétszázhúsz éves egri szőlészeti, borászati családi tradícióval felvértezett Árvái Sándor szerint az idei eszten­dőben hullott viszonylag ke­vés csapadék ellenére na­gyon szép évjáratnak nézünk elébe. Úgy látja: mindez per­sze függ még a következő he­tek időjárásától is. Amennyi­ben félnapos áztató esők elő­fordulnak, a szemeket még hizlalhatják, lédúsabb lehet a termés. Ha azonban na­gyon csapadékosra, hűvösre fordulna, az árthat, főként a kései fajtáknak.- A szürettel mindig megvá­rom az optimális érési időpon­tot. A Z-betűs fajtákkal, mint zenit, zengő, zefír egy hét múlva kezdünk, illetve a vö­rösek közül a turánnal. A be­takarítás befejezése igencsak október vége, november eleje lesz. Idén is tervezek jégszőlő- szüretet, de ez nagyban függ időjárástól függ: akkor lehet szedni, amikor három éjsza­kán keresztül mínusz 10 fok van - mondta a borász, aki kü­lön is felhívta figyelmünket a Mészhegy-dűlőben lévő siraz ültetvényükre. Mint mond­ta: nagyapái, ükapái ebben a dűlőben töltötték az életüket. A termőhely pedig szerinte ve­tekszik az Egeddel. A Mátrában már leszedték a korai fajtákat Akorai szőlőfajtákat gyakor­latilag betakarították a maga hatezer hektárjával az ország második legnagyobb borvidé­kén, a mátrain. Az Irsai Oli­vért augusztus közepén már leszüretelték - mondta el la­Molnár Gábor abasári borász szőlőterületei részben érintet­tek voltak, részben abszolút nem kaptak a májusi jégveré­sekből. Kérdésünkre úgy fo- galamzott: területenként vál­tozó a leszüretelt mennyiség, kimondottan érezhető, hogy azokon a helyeken, ahol jelen­tős volt a jégkár, vagy a fagy­kár, nagyon kevés szőlő ter­mett. Sőt, elmondható: azon a részen, ahol extrém káro­kat okozott a májusi jégverés, egyáltalán nincs termés, ilyen például a karácsondi rész. Fotó: Korsós Viktor púnknak dr. Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. Szerinte a termés mi­nősége a fajtához képest meg­felelő, ám a mennyisége a ter­vezettnél kevesebb lett. Ez há­rom katasztrofális dolog kö­vetkezménye: a téli fagy, az áprilisi zöld fagy, és a május 13-i nagy jégverés. Ennek el­A Mátrai borvidé­ken szeptember­ben 40 ezer tonna szőlőt szüretelnek. lenére a termésátlag így is el­éri a hét tonnát.- A szüret szeptember első napjaitól a középkorai fajták­kal, mint a muscat ottonel, a zengő, a zenit és a rizlingszil­váni betakarításával folytató­dott. Jelen pillanatban egész­séges állapotban van a ter­més, növényvédelmi prob­lémákkal nem találkozunk, bízhatunk abban, hogy az idő is kedvez. Ezeknél a fajtáknál is az átlagostól jobb a minő­ség - magyarázta a szakem­Hozzátette: ahol viszont meg­úszta az ültetvény az extrém időjárás okozta károkat, ott minőségben egy abszolút jó esztendőnek néznek elébe. A borász szerint az Irsaik szé­pen erjedtek, kifejezetten jó zamattal bírnak, így a tavalyi­nál is jobb bor kerülhet a pa­lackokba. Csúcsborra is szá­mítanak, s nem csak fehér-, de vörösborok esetében is. Ha az időjárás továbbra is ked­vez, akkor egészen biztosan születnek superior és grand superior borok. Jobb út kellene Az Egri borvidéken ma 5450 hektárnyi szőlőültetvény ta­lálható. Az elmúlt három év­ben telepített fajták pedig most fordulnak termőre, így kétszáz hektárnyival már a jövő évben növekedni fog a termőterület. Lassan tehát eléri azt a méretet, mint ami az Unió által támogatott ki­vágás időszaka előtt volt. Ez­zel az egri már a harmadik legnagyobb borvidék a ma­gyarországi huszonkettőből. Tokajt már megelőzte Eger, ami Tarsoly József szerint ko­moly felelősséggel jár.- Egyre szebbek az ültetvé­nyek, egyre fiatalabbak, s ez nagyon fontos. Most már csak az kellene, hogy a kül­területi utakat a város és a települések hozzák olyan ál­lapotba, hogy meg is lehes­sen nézni ezeket. Az útépí­téssel nemcsak az egyes munkálatokat segítenék, de egyúttal a turizmust is, hi­szen könnyebben meg tud­nánk mutatni, hol teremnek a díjnyertes borok. bér, aki hozzátette: ebben a hónapban a szőlőmennyiség nyolcvan százalékát lesze­dik. Nem kis feladat ez, meg­közelítőleg 40 ezer tonna sző­lőt jelent. Októberre csak a hosszú tenyészidejű szőlők maradnak a tőkén. Munkaerőhiánnyal is küzdenek Az elnök összegző szavai szerint jó minőség, egyes faj­táknál csúcsminőség is vár­ható. Az Irsainál 15-16-os cu­korfokot mértek, ami ennél a fajtánál megfelelőnek mond­ható. A muscat ottonel szintén hasonló, 15-16 cukorfokos, de ez nem is nagyon szokott e fö­lé menni. A jobb cukorterme- 'lő fajtáknál természetesen már most magasabb ez az ér­ték, azokból csúcsminőséget is tudnak szüretelni, de ez az időjárástól is függ.- Ami problémát jelent: a munkaerő hiánya. Főleg a kistermelők vannak baj­ban. Megoldás lehet a kom- bájnos betakarítás, ame­lyet már egyre több közép és nagy üzemben alkalmaznak - tette hozzá. Csernyik István nagyrédei hegybíró szerint elég kilátás­talan a szőlősgazdák helyzete. Nemcsak az időjárás viszon­tagságai okoztak nehézséget, hanem a vadkárok is jelentő­sek. Folyamatos a munkaerő- hiány is.- Ami nagyon elszomorító, hogy a felvásárlói árak nem emelkedtek az idén. Az Irsai Olivérrel kezdtük a szüre­tet, a mennyiség eleve keve­sebb volt, mint tavaly, és so­kan inkább pálinkásoknak adták le a szőlőt, mert ők ki­lóját 160-200 forint körül vet­ték meg, szemben a 120 forin­tos felvásárlói árral - tudatta. A Mátrában komoly gondot okozott a jég, a fagy Fotó: Czímer Tamás A karácsondi területen extrém a kár i A 4 Az Egri borvidéken a tavalyival megegyező termésmennyiséggel és kifejezetten jó minőséggel számolnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom