Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-09 / 211. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Tizenhat iskola újulhat meg összesen hamarosan két és fél milliárd forintból Horváth László: Ahol nagyobb a beiskolázási terület, oda jóval nagyobb összegek érkeztek Fotó: Cz. T. HÍREK Böjté Csaba előadása Családoknak, család- alapítás előtt állóknak tartott előadást a megyeszékhelyen Böjté Csaba ferences szerze­tes szerdán. Az eseményt az Egri Norma Alapítvány szer­vezte, az Összefogás a ki­egyensúlyozott, boldog csa­ládokért pályázatnak köszön­hetően. Csaba testvér úgy fogalmazott: a legfontosabb a bátorság, az isteni paran­csolatok követése, és az el­fogadás, ezek segítségével lehetnek sikeresek párkap­csolataink. Süli K. Támogatják a programokat A Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium a szeptem­beri programsorozat nemzeti koordinátoraként közel hetvenmillió forinttal segíti 175 hazai rendezvény meg­valósítását. Az őszi autó­mentes nap rendezvények­re és az Európai Mobilitási Hét rendezvényeire Lőrinci egymillió forintot kap csak­úgy, mint Heves. Hatvan pe­dig 530 ezer forint támoga­tásra számíthat. Az elnyer­hető összeg hozzájárul a te­lepülések környezettudatos, helyes és biztonságos közle­kedést népszerűsítő, szem­léletformáló programjainak szervezéséhez. H. É. Változás a vasúti közlekedésben ¥ Pályakarban­tartási munkálatok miatt szeptember 11. és 15. kö­zött pótlóbuszok közleked­nek majd bizonyos járatok helyett Füzesabony és Eger között. A vonatpótló autó­buszokon a vasúti menet­jegyek érvényesek lesznek, azonban kerékpárszállítás nem biztosított. A részletek a www.mavcsoport.hu olda­lon megtekinthetők. A kelle­metlenségért a MÁV az uta­zók türelmét és megértését kéri. P. A. GYÖNGYÖS Horváth László, a térség országgyűlési kép­viselője egykori pedagógus­ként szívügyének tekinti a választókerületben lévő oktatási intézmények fej­lesztését. Korábban is tör­téntek jelentős újítások az iskolákban, azonban most több mint kettő és fél milliárd forint kormányzati támogatásból valósulhat meg a térség tizenhat okta­tási intézményének felújítá­sa, bővítése, korszerűsítése. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu- Kormányzati döntés alapján újul meg a jövőben több tele­pülés iskolája is. Melyek ezek az oktatási intézmények és alapvetően milyen fejlesztések várhatóak?- Ezek a források döntően az oktatási intézmények épületei­nek műszaki felújítását, ener­getikai korszerűsítését céloz­zák meg. Ennek egyik hozadé- ka, hogy az iskolák fenntartási költségei csökkenek. Ám ezen túl, sokkal fontosabb, hogy a gyerekek megfelelő környezet­ben, korszerű eszközökkel ta­nulhassanak. Néhány települé­sen teljesen új épületrészekkel is bővülnek az intézmények, illetve több helyen szaktanter­mek kialakítását is tartalmaz­za a pályázat. Gyöngyös, Gyön­gyöspata, Gyöngyöstarján, Detk, Domoszló, Márkáz, Kis- nána, Mátraderecske, Sírok, Tarnalelesz, Pétervására, Párád, Kompolt, Bélapátfalva és Egercsehi iskoláiban kez­dődnek meg hamarosan a fel­újítások, összesen mintegy 2 milliárd 658 millió forintból.- Melyik a legjelentősebb beru­házás?- A Kompolt-Nagyúti Általá­nos Iskola csaknem 900 millió forintból korszerűsíthet. Itt ki­alakítanak egy új épületet és egy új sportudvart, valamint egy szabadtéri sportpályát is. Itt kell megjegyeznem, hogy a pá­lyázatoknak egyébként is fon­tos hozadéka, hogy a mindenna­pos testnevelés által támasztott követelményeket az iskolák tud­ják biztosítani a tanulók számá­ra. De visszatérve, Kompokon kialakítanak még négy szak- tantermet, logopédiai foglalkoz­tatót, valamint egyéni fejlesztő­szobát is. Lehetőség nyílik plusz hat csoportszoba, illetve táncte­rem kialakítására, lesz könyv­raktár és porta is. Ezen túlme­nően pedig az épületek mellett a tornaterem energetikai kor­szerűsítése is megtörténik.- Nehéz lenne felsorolni az ösz- szes intézmény összes felújítá­sát, azért vegyünk számba mégis néhány olyan kiemelkedő fejlesz­tést, amely nagy változásokat hozhat az intézmények életébe!- Fontos kiemelni, ahol na­gyobb a beiskolázási terület, oda jóval nagyobb összegek érkeztek, így a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola 574 millió fo­rintot kapott. A bővítésnek kö­szönhetően új tantermek, mele­gítőkonyha és közlekedő létesül. Akadálymentessé válik az épü­let. A Fáy András Általános Is­kola és Alapfokú Művészeti Isko­la Párádon 429 millióból fejleszt­het. A teljes fűtési rendszer és villamos hálózat megújul. Eme­letráépítéssel új természettudo­mányos szaktantermek, és hang­szigetelt zeneterem jön létre. A tetőn napelem szolgálja majd a környezettudatos energiater­melést. Bélapátfalván többek kö­zött megtörténik a nyelvi labor gépészeti és teljes körű felújítá­sa, informatikai terem kialakítá­sa, amely azért is fontos mert az iskola két tanítási nyelvű.- Hogyan értékeli, a korszerűsí­tések mennyire segítik az isko­lák népességmegtartó és helyi közösségszervező szerepét?- Egyre nagyobb probléma, hogy a falusi intézményekbe kevesebb diák jár, a vándorlási folyamatok elsősorban gazda­sági tényezőkre vezethetőek vissza. Sok szülő a közeli vá­rosba viszi a gyermekét, hisz a munkahelye is ott van. Az is probléma, hogy az gondolják a városi iskolák jobban felszerel­tek, több lehetőséget biztosíta­nak, illetve azt is látnunk kell, egy ideje a specifikumokat ke­resik a szülők. A nyelv és a sport mellett esetleg művészeti iskolákba járatják csemetéi­ket. A beruházások olyan szak- tantermek kialakítását is tar­talmazzák, amelyek segíthet­nek a tehetséggondozásban, a speciális szakkörök indításá­ban. A kibővült épületek pedig közösségi eseményeknek is ott­hont adhatnak.- Gyöngyösön az Arany János Általános Iskola kapott támo­gatást, illetve a Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola tan­uszodája újult meg...- Az előző kormányzati ciklusban a gyöngyösi isko­lákhoz 1 milliárd 85 millió forint támogatás érkezett, ezért nem annyi és annyira magasak most a gyöngyösi összegek. A képviselői mun­kám során nem volt ilyen nagyságú támogatás, mint most. Ha összeadjuk ezt a két ciklust, akkor ez egy je­lentős összeget tesz ki a vá­lasztókerület oktatási intéz­ményeit tekintve. A tanuszo­dák egy másik keretből kap­tak támogatás. Annak egy plusz folyománya, hogy ezt más iskolák diákjai és a la­kosság is használhatja.- Szilvásváradon kezdte tanári pályafutását, mit gondol az elmúlt évtizedekben miben és hogyan változott az oktatás?- Nagyon sok fejlődés tör­tént. Ha csak arra gondolok, hogy a nyolcvanas években volt olyan, hogy egy lépcső- fordulóban kellett megtarta­ni a testnevelési órát, ez ma már elképzelhetetlen. De em­líthetném az informatikai termek kiépítését, vagy az interaktív táblák napi hasz­nálatát. Az eszközparkok modernebbek, ám sok épü­let maradt a régi, ezekből a fejlesztésekből most azok is megújulhatnak. A kormány stratégiai ágazatnak tekinti az oktatás területét, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy ezeken a forrásokon túl, meg­valósult a pedagógusok bér- fejlesztése, kibővült az in­gyenes gyermekétkeztetés köre, ingyenes tankönyvellá­tást biztosítanak, akkor két­ségtelen a fejlődés. Megyei szakemberek is előadásokat tartottak a Közgazdász Vándorgyűlésen A digitalizáció nem lehetőség, EGER A szekcióülésekkel foly­tatódott az 55. Közgazdász Vándorgyűlés Egerben. A pén­teki napon egyebek között pénzügypolitikáról, gazda­ságpolitikáról, robotokról és agráriumról is tanácskoztak a résztvevők. A bor jelenéről, jö­vőjéről és nemzetgazdasági je­lentőségéről szóló szekcióban több Heves megyei előadó is volt. Nyíri Iván szekcióelnök kiemelte, 42 ezer szőlő-, illetve bortermelő van Magyarorszá­gon, akik a világ bortermelésé­nek egy százalékát állítják elő. Van hová előrelépni. Simkó Zoltán egri hegyköz­ségi elnök elmondta, a város­ban 800 termelő és 200 borász van. Kiemelte: probléma, hogy az ezzel foglalkozók kiöreged­nek, nincs elegendő munka­erő sem. Bíznak a jó szakkép­zésben. Gál Péter eredetvédele­mért felelős helyettes állam­titkár arról beszélt, meny­nyire fontos az eredetvéde­lem és a minőségellenőr­zés. Mint mondta: a földrajzi árujelző hírnevet, közössé­get, termelési kultúrát, ha­gyományokat is sugall. Míg Eger esetében ez a jelölés 20-50 százalék pluszt jelent az árban, addig több tájegy­ség neve kevésbé cseng jól. Gödri István Fotó: Márkus A. Hozzátette: elkészült egy fej­lesztési stratégia, amely tíz évre szól és a jövedelmező­séget akarja növelni. Ennek egyik része a szőlő felvásár­lásának rendezése, másik az ágazati érdekképviselet erő­sítése. Tarsoly József egri hegybíró a hegyközségek szerepéről szólt, főként a szakhatósági feladatokról. Megemlítette a munkaerőpiaci problémákat. Szavai szerint a gépesítés tá­mogatandó, de a szőlészet megélhetést biztosít a kör­nyékbeli hátrányos helyzetű embereknek is, ezt is szem előtt kell tartani. követendő út Az Ipar 4.0 szekcióban is voltak megyei előadók. Gödri István, az Aventics Hungary Kft. ügyvezetője szerint ez egy történelmi fejlődési fázis, amelyet a digitalizáció hajt, s nem lehetőség, hanem köve­tendő út. Van társadalmi ve- tülete'is, hiszen a robotok ki­szorítják a kétkezi munkáso- . kát, akiket képezni kell, hogy munkához jussanak. Szólt arról, hogy az Aventics tíz éve elindította a folyamatot, 16 millió euróról 60 millió fölé növelte bevételét, dolgozói lét­száma 300-ról 530 főre emel­kedett. Nőtt a hatékonyság és a vevői elégedettség. Farkas József, a Sanatmetal Kft. ügyvezetője az innováció­ról beszélt, s az ipar 4.0 straté­giai tervéről. A folyamat nem csak a robotizációról szól, ha­nem a termékportfólióról és szervezeti kérdésekről, digi­tális folyamatokról. Az okos­termékek nem csak funkcio­nálisak, üzeneteket is kül­denek. A humánerőforrás te­kintetében a képzett embe­rek megszerzése, megfizetése kulcskérdés. Minden ember továbbképezhető, sok teendő van a képzés pótlásában is. Azt tanácsolta, a cégek kezd­jenek hozzá a stratégiai ter­vekhez és a cselekvéshez.!. B. < •v

Next

/
Oldalképek
Tartalom