Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-02 / 178. szám

12 HORGÁSZAT - VADÁSZAT X 2017. AUGUSZTUS 2., SZERDA HÍREK Új elnök a bizottság élén HEVES ME A tavasszal tra­gikus hirtelenséggel elhunyt dr. Nyerges József megüre­sedett helyére - a vadász­kamara alapszabálya értel­mében - a küldöttgyűlés új tisztségviselőt választott az etikai bizottság élére. Az Or­szágos Magyar Vadászka­mara Heves megyei Szerve­zetétől kapott tájékoztatás szerint a közgyűlés rend­ben lezajlott, a küldöttek dr. Holtzer Olivér vadásztársu­kat választották meg bizott­sági elnöknek. S. S. A hevesi-vadasz.hu átköltözött HEVES MEG; Új honlapon tá­jékozódhatnak a megyénkben vadászok a Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei Szervezetének aktuális hírei­ről. A hevesi-vadasz.hu oldal ez év júliusától már nem fris­sül. A friss és aktuális hírek, események és információk a megújult OMVK honlapon - www.omvk.hu címen - érhe­tőek el. A kifejezetten Heves megyei információk az OMVK honlap Heves megye me­nüpontjában - http://www. omvk.hu/heves - érhetők el. S.S. Sok pontyot telepítettek ^GERSZALÓK Július utolsó hetében gyarapodott ismét a megyeszékhely közelé­ben lévő horgásztó halállo­mánya: ötven mázsa máso­dik nyaras pontyot telepítet­tek ugyanis az elmúlt héten, kedden az Egerszalóki Víztá­rozóba. Két napra rá, július 27-én „megismételték” a telepítést. Ekkor negyven mázsa harmadik nyaras pontyot engedtek a horgász­tó vizébe. A pecások legna­gyobb örömére fogási tila­lom egy percig sem volt a te­lepítés miatt. S. S. Ez elment vadászni, az meglátta, amaz mégis lőtte... A megyei vadásznap minden vadász igazi ünnepe. Az év azon pár órája ez, amikor úgy jönnek össze az erdő és a vad szerelmesei, hogy nem a magaslesről figyelik van-e mozgás a közelben, jön-e a hőn óhajtott kan vagy gímszarvas, hanem asztalhoz ülnek, esznek, isz­nak, beszélgetnek. Sike Sándor sikesandor@gmail.com PÁRÁD A megyei vadásznapon harminchárom főzőcsapat neve­zett a vadhúsfőző versenyre. Az első, akit kérdéseinkkel meglep­tünk, Fejes Róbert, a Felső-tar- navidéki Vadásztársaság kör­nyezetvédelmi felelőse. Kőaljai bőrös vaddisznópörkölttel pró­bálták elnyerni a zsűri tetszé­sét. A pörköltet burgonyával, tésztával, savanyúsággal tálal­ták.- Pörkölt kategóriában ne­veztünk. De egyébként készül­nek itt sültek, gulyáslevesfélék. Nagy reményekkel indultunk a főzőversenyen, mert korábban több első helyezést, különdíjat elhoztunk - mondta két kavarás között a környezetvédelmi fele­lős, aki azt is elárulta, hogy a va­dat a tagok ejtették. Egy másik főzőhelyen a bodonyi Baláta Vadásztársaság sütögette a pecsenyéjét. Nagy Sándor, a főzőbrigád vezetője hangsúlyozta: minden alkalom­mal jönnek. Most vaddisznópör­költ készült füstölt vaddisznó­oldalassal és -lapockával, valamint tettek bele egy kevés­ke füstölt disznóhúst is. A szintén bodonyi Vince János szerint az az egészben a szép, hogy nemcsak Bodony, hanem a környék összes vadásztársasá­ga itt van. Az emberek szót vál­tanak, megbeszélik az élménye­iket. Elmesélik a vicceiket, szto­rijaikat. Az egymás között meg­szokott élcelődés szerint „meg­nézik, hogy a puskának melyik A vadásznapok visszatérő attrakciója finom étellé varázsolni az elejtett vadat Fotó: Gál Gábor végén van a bunkó, hol lehet ját­szadozni”, ki mit lőtt, merre járt. A vadásznapon persze, nem csak főzőcsapatok voltak. A va­dászebektől, a sólymokig sokféle érdekességgel találkozhatott a látogató. Mi például „kiszúrtuk" magunknak a vadkamerákat ki­állító standot. Czesznak Zsolt, a kamerák kizárólagos magyar- országi forgalmazója képvisele­tében azt mondta, csúcsmodell- jük már mobil hálózaton továb­bítja a jelet.- A csúcsmodell már paran­csok fogadására is képes. Nem olcsó eszközök ezek, az erdő­ben acéldoboz, vágásbiztos ká­bel, riasztó védi - mondta a szakember. Elismeréseket adtak át Kovács István János, az Orszá­gos Magyar Vadászkamara He­ves megyei Területi Szervezet titkára arról tájékoztatta a Hír­lapot, hogy az évente megren­dezett eseményen szokás át­adni a kamara által megítélt elismeréseket. Ennek megfe­lelően a Párádon rendezett va­dásznapon kitüntetéseket is átadtak. A kamara aranyér­mét Kaszab Balázs, a Fehér­kő Vadásztársaság tagja érde­melte ki. Nimród érmet vehe­tett át Szabó László, a Heves megyei Vadásztársaságok Szö­vetsége elnökségi tagja; Őzse János, a Mátra '97 vadásztár­saság tagja; Matalik Attila, a Szűcsi-Rózsái Földtulajdono­sok Vadásztársasága vadász- mestere, az Egererdő Zrt. ke­rületvezető erdésze; Czifra Miklós, a Vízimalom Vadász- társaság tagja; Bálint József, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársa­ság tagja; Zaja Sándor, a Mar- kazi Várhegy Vadásztársaság tagja és dr. Cseh László, az Os- toros-Novaj Egyetértés Vadász- társaság tagja. A gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakettet az idén az Átányi Vadásztársaság kapta. Vizsgáznak a horgászok augusztus végén HEVES MEGYE Állami horgász­vizsgát hirdetett augusztus 31., csütörtökre - a Heves Me­gyei Kormányhivatal Földmű­velésügyi Igazgatóságával kö­tött megállapodás alapján - a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége. A vizsgát a hónap utolsó napján, délután három órától tartják a szövet­ség egri, Mátyás király út 11. szám alatti irodájában. A vizsgán kérdezhetnek a halgazdálkodási és halvédel­mi jogszabályokról, a halfajok meghatározásáról, biológiai jellemzőiről. Számot kell adni az alapvető horgászmódsze­rekről, a zsákmánnyal való kí­méletes bánásmódról, illetve a vízparti és a csónakból tör­ténő horgászat biztonsági sza­bályairól. Számos más isme­retről, így a legfontosabb víz­ügyi, természet- és környezet- védelmi szabályokról, az egye­sületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a hor­gászszervezetek szerepéről is kérdeznek. Ismerni kell a je­löltnek a horgászrendi szabá­lyozások szerepét, valamint a horgászetikát. S. S. Fogják a nagy amurokat a szalóki tavon EGERSZALÓK A legnépszerűbb közösségi oldalon tett bejegy­zések szerint az Egerszalóki Víztározóból az elmúlt hetek­ben több horgász is igen nagy méretű amurt fogott ki. A hal­fajta hazánkban egyáltalán nem őshonos, mondta el a Hír­lap kérdésre Kiss Csaba, aki maga is rendszeres látogató­ja a környék horgászvizeinek. Ez a megjelenésében rendkí­vül módon izmos, nagy testű, torpedó alakú hal Kína északi részén és Szibériában őshonos. Ahhoz nem kell nagy tudás és előzetes ismeret, hogy megfejt­sük: a nevét Oroszország és Kí­na határfolyójáról az Amur fo­lyóról kapta. E folyamnak a kö­zépső és alsó szakaszán igen elterjedt. Tipikusan folyóvízi hal, ott is a meder mély, gyors sodrású részein tartózkodik legszívesebben. S. S. Az ember általános természete kora gyerekkortól alakul, akkortól amikor az első csalit feltűzi Etikus? Szabad-e egyáltalán pecáznunk? HEVES MEGYE Az egri horgász Salamon Gábort ezúttal nem arról kérdeztük, miként kell megfogni valamilyen nagy halat, hanem egy ugyancsak fontos dologról, a horgász­etikáról faggattuk. Arra vol­tunk kíváncsiak, hogy hor­gászként mire figyeljünk a környezetünkben, hogyan mutathatunk jó példát? Meg lehet-e ezt tanulni, illetve igaz-e, hogy aki „normális” az életben normális horgász­ként is? Gábor szerint az ember ál­talános természete, viselke­désformái kora gyerekkor­tól alakulnak, akkortól ami­kor az első csalit feltűzi a ho­rogra az ötéves. Aki kisgye­rekként a parton tölti ideje egy részét, biztosan más­ként viszonyul a természet­hez, a környezethez, mint aki egész napokat PC-s játék előtt tölt. Bizonyos magavise­leti formákat meg lehet itt ta­nulni. Főként azokat a nor­mákat, amelyeket egyébként törvények és szabályok, így például a MOHOSZ Országos Horgászrendje szabályoznak.- Függetlenül minden em­beri jó, vagy rossz viselke­déstől, lényeges a horgász vi­szonya a „partneréhez”, a hal­hoz. Elsősorban is a halak­Fájhat? Horgász és segítője Egerszalókon Fotó: Sike Sándor kai való kíméletes bánásmó­dot említem. Nem merész­kednék persze olyan messzi­re, mint azt teszik egyesek, akik még azt a kérdést is fel­vetik, hogy szabad-e egyálta­lán horgászni. Mint ahogyan az sem biztos, hogy azon kel­lene problémázni mint egye­seknek: „Szabad-e fájdalmat okoznom bármilyen élőlény­nek, csak hogy a zsákmány- szerzéssel örömömet leljem?” - mondta az egri horgász, aki szerint, ha ezeken a buktató­kon túljutunk, akkor igenis lehetséges az a fajta horgá­szat, ami nem sért sem halat, sem szabályt. S. S. Fáj a halnak? Egyesek szerint nem tudható, mit érez a hai, amikor horogra akad. Tudósok kutatják min­denesetre, hogy érez-e fájdal­mat. Újabban hajlik arra a tu­domány, hogy azt mondja: a halak éreznek, de nem élnek át hasonló fájdalmat, mint az em­ber. Az is nagy kérdés, hogyha nem fáj neki, akkor fél-e a hal. Erre tudományos válasz egyelő­re nem született. Abban viszont egyet lehet érteni, hogy a va­don élő állatok napi rutinjához tartozik a „megesznek vagy megeszlek’’ problémaköre. * v V

Next

/
Oldalképek
Tartalom